Új Szó, 2011. augusztus (64. évfolyam, 177-202. szám)
2011-08-12 / 187. szám, péntek
f 10 A ÍZVILÁG ■ 2011. AUGUSZTUS 12. www.ujszo.com EDES ELET Dobos-torta Hozzávalók: 7 db tojás, 14 dkg cukor, 14 dkg liszt, 4 dkg vaj, 4 db tojás, 20 dkg cukor, 15 g vaníliás cukor, 23 dkg vaj, 3 dkg vaj, 4 dkg kakaópor, 20 dkg étcsokoládé, 15 dkg kockacukor. Elkészítés A Dobos-torta tészáját ún. do- boslap-felvertből készítjük: 7 db tojásból 14 dkg cukorból, 14 dkg lisztből és 4 dkg olvasztott vajból elkészítjük a tésztát a piskótához hasonló módon. Az olvasztott vajat a tojássárgájához keverjük. 200 fokon 6 vékony lapot sütünk belőle. A torta krémje: 4 tojást 20 dkg cukorral, 15 g vaníliás cukorral felmelegítünk 40-45 fokra, majd kihűlésig habbá verjük. 20 dkg olvasztott étcsokoládét és 3 dkg vajat (az eredeti receptben kakaóvaj szerepel!) összekeverünk 4 dkg kakaóporral, majd kihabosítjuk 23 dkg vajjal és a tojáshabos masszával. A dobos torta töltése: 5 doboslapot összetöltünk és körbehúzzuk krémmel. A dobos torta teteje: 15 dkg kockacukrot világosbarnára olvasztunk, majd a 6. lapra öntjük. A doboscukor dermedése előtt felvágjuk 16 szeletbe. A felszeletelt dobos tetőt ráhelyezzük a betöltött tortára, és felszeleteljük POTRAVINY SUPERMARKET Élelmiszerbolt • 1 946 kereskedelmi egység Szupermarket - 303 kereskedelmi egység Az ideiglenesen csökkentett árak érvényessége: Tempo -13 kereskedelmi egység 2011.8. 5.-18. A kiadó és a hirdető fenntartja a jogát, hogy a hirdetésben előfordulhatnak tévedések, hibák és sajtóhibák. Az árak csak az ideiglenesen csökkentett fogyasztói árak érvényessége alatt vagy a készletek kimerüléséig érvényesek. VJhodf'é 4*3 Kofola Originál 4 x 21 egységes ár: 0,37 EUR/I Zottarella 125 g egységes ár: 5,20 EUR/kg Egyes árucikkek és szolgáltatások ára, illetve a kedvezmények mértéke nem tükrözik a regionális különbségeket ezen árucikkek és szolgáltatások árai közt. Gyűjtsön A legjobb hazai élelmiszerek SL-Hungarikum rangra pályázik a Dobos-torta A messze földön híres Dobos-tortát a többi magyar cukrászremek képviseletében indokolt lenne a hungarikumok közé sorolni: a rang kivívásáért száll most síkra a Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestülete. A Dobos-torta mellett további hét olyan süteményt tartanak számon, amelyek eredeti magyar ínyencségek, és az édesszájú külföldiek révén még az idegenforgalmi mutatók feljebb tornázásában is megvan a maguk szerepe - állítja a 480 tagot tömörítő ipartestület elnöke. P ataki János, aki egyúttal a Nemzetközi Cukrászszövetség elnöki tisztségét is betölti, elmondta, hogy a Dobos-torta mellett a pozsonyi kifli, a Rigó Jancsi, a mignon, a grillázs, az indiáner, a Rákóczi túrós és a somlói galuska tartozik az eredeti magyar cukrászsütemények körébe. Mindegyik édes költemény receptje mögött egyúttal különös kultúrtörténeti históriák rejlenek. A Dobos-torta például a 19. század híres budapesti cukrászmesterének, Dobos Józsefnek a keze alatt született 1885-ben. A sütemény eredeti jellegét az addig ki nem talált kakaóvajkrém adta, amelyet a mester a piskótalapok közé töltött, néhány csepp citromlével meg- bolondított, a kerek tortát pedig olvasztott karamellcukros tetővel borította. A polgárosodó főváros népét lázba hozta az újdonság, és a vidékről, Vecsés irányából a pesti piacokra érkező szekerek gazdái is - ha csak tehették - megálltak a Kecskeméti utcai cukrászdánál egy kis nyalánkságért. A patkó alakú mandulás töltött pozsonyi kiflit pedig anno a Pozsonyban ülésező országgyűlés tagjai tették népszerűvé. A honatyák gyakran ették e süteményt az étkeiről híres Zöldfa fogadóban, és gyakorta még Kossuth Lajos is ezzel a desszerttel fejezte be az ebédet. A Rigó Jancsi viszont egy régi romantikus szerelmi történetet hordoz. A 19. század második felében Rigó János cigányprímás, bandájával a világot járta, és 1896-ban Párizsban olyan szívhez szólóan húzta a vendégek fülébe a magyar nótákat, hogy egy, a férjével az étteremben vacsorázó hercegné azon nyomban belehabarodott. Elhagyta érte a nála jóval idősebb herceget, és a világra szóló botránynak fittyet hányva a szerelmesek 10 éven át repdestek együtt a boldogságtól. A híres pár így vetődött Budapestre is, ahol egy cukrászdában nagyon ízlett a csalfa asszonynak az új párja által kínált csokis, krémeš sütemény. Az élelmes tulaj rögtön elnevezte a kreálmányát Rigó Jancsinak, és ettől kezdve fel is lendült a forgalma, mert a botrányhős párt mindenfelé nagy figyelem kísérte. A forgalom élénkülése ma is jól A sütemény eredeti jellegét a kakaóvajkrém adta, melyet a mester a piskótalapok közé töltött. A polgárosodó főváros népét lázba hozta az újdonság. jönne a szakmának - utal rá Pataki mester. - A gazdasági válság nyomán ugyanis a korábbiakhoz képest átlagosan 30 százalékkal kevesebb sütemény fogy a cukrászdákban. És nem csupán a kényszerű spórolás, hanem a tudatosabb táplálkozás térhódítása is növeli az ellenállást az édességek csábításának. így van ez külföldön is, ezért Európa nálunk gazdagabb országaiban sincs már sok igazi cukrászda. Többnyire kis családi vállalkozásként működve egyedül Magyarországon maradtak meg a hagyományos cukrászdák. Pataki János arra is kitér, hogy készül a 2012-ben életbe lépő új magyar vendéglátóipari törvény, amely a cukrászszakmát is érinti. Előreláthatóan csak azok az egységek lesznek jogosultak a cukrászda elnevezés megtartására, amelyek mellett a süteményeket készítő műhely is működik, vagyis csak a saját termékeik kerülhetnek a pultokra. Ennek a megszorításnak a következtében alighanem sokan kénytelenek lesznek lehúzni a rolót. Akik viszont állva maradnak, hosszú távon is örömet szerezhetnek a vendégeknek, mert gazdasági recesszió, emelkedő cukorárak, önsanyargató fogyókúrák ide vagy oda, az „édes élet” tovább pörög. A sütemények története az elnök ismertetése szerint a középkorba vezethető vissza. Elődeink sokáig csupán a mézet ehették édességként, így alakultak ki a mézeska- lácsos céhek a 17. század elején. A magyarországi cukrászat megteremtői külföldről jött mesterek, „pepecsművesek” voltak, akik a főurak szolgálatába álltak, és feladatuk volt az ünnepi lakomáknál az asztalok feldíszítése is. Az első cukrászdák a reformkor idején nyíltak meg, és az akkori polgári ízlésvilágnak megfelelően többségüket biedermeier stílusban rendezték be, a kis asztaloknál, székeken ülve nassolhattak, pletykál- kodhattak dédapáink és -anyáink. A mestereket akkoriban cukorművesnek, cukorsüteményesnek nevezték. Széchenyi István használta először a cukrász kifejezést az 1830-ban megjelent Hitel című tanulmányában. (MTI-Press) RE101100562
