Új Szó, 2011. augusztus (64. évfolyam, 177-202. szám)

2011-08-11 / 186. szám, csütörtök

www.ujszo.com UJSZO 2011. AUGUSZTUS 11. Vélemény És háttér 5 A Gázhercegnő, azaz Julia Timosenko volt ukrán miniszterelnök most a vádlottak padjára ült Kijevi bohózat, moszkvai szállal Vitalij Klicsko felfüggesz­tette edzéseit és hazatért, hogy megmentse, Filaret pátriárka imádkozik érte, Václav Klaus, a nagy szkep­tikus levelet írt az érdeké­ben. A Gázhercegnőről, Ukrajna leggazdagabb asszonyáról, volt kor­mányfőjéről, JuliaTimo- senkórólvanszó, akinek, színészi képességei alap­ján, az ukrán nemzeti szín­házban lenne a helye. De most a vádlottak padján ül. MAL1NÁK ISTVÁN Mielőtt túlságosan komoly­talannak tűnne a dolog, szö­gezzük le: olyan politikai játszma kezdődött Kijevben, amely az elindító, az oroszba­rát Viktor Janukovics államfő szándékaival ellentétben ki­csúszhat az ő ellenőrzése alól, és kisebb földrengést is okoz­hat a súlyos gazdasági gondok­kal küszködő országban. A so­rozatos gázválságok is megta­nították Európát: nagyon oda kell figyelnie arra, ami Szlová­kia keleti határain túl történik. Janukovics tavaly februári hatalomra kerülése óta rög- eszmésen le akar számolni Ti- mosenkóval és híveivel, több volt miniszterét is perbe fogta. Most a hatalmas vagyona ere­detére utaló, Gázhercegnőként titulált Timosenkót állította bí­róság elé hivatali hatalommal való visszaélés miatt. Azzal vá­dolja őt, hogy 2009-ben, kor­mányfőként Ukrajna számára előnytelen gázszerződést kötött az oroszokkal. Az oroszbarát Janukovics három dologban számította el magát. 1. Moszk­va bedühödött, Timosenko mel­lé állt, mondván: az akkori szer­ződés az ukrán és az orosz tör­vények, valamint a nemzetközi előírások szigorú tiszteletben tartásával köttetett. 2. A nyári szabadságolások ellenére a per nem zajlik simán, megmozdul­tak Timosenko hívei. 3. Európa is megszólalt, a pénzügyi válság ellenére odafigyel, tiltakozott az EU, a német kormány és személyesen Merkel kancellár is. A német lapok megkongatták a vészharangot: Brüsszelnek le kell vonnia a tanulságot, tekin­tettel arra, hogy szeptemberben tárgyalások kezdődnének az EU és Ukrajna közötti társulási szerződésről és szabadkereske­delmi megállapodásról. Mindez Timosenkónak kö­szönhető, aki nem hagyta, hogy az ellene kétségkívül poli­tikai bosszúból indított per si­ma legyen. Kifigurázta az egész eljárást, sértegette a tanúként megjelent jelenlegi kormány­főt, a bírót Janukovics csaho- sának nevezte. Bohózatot csi­nált a perből, egészen addig, amíg bilincset raktak rá, és őri­zetbe vették. A nagy színésznő így egyszerre játszhatja el a nemzeti hős és a mártír szere­pét. Nem is kaphatott volna nagyobb ajándékot Januko- vicstól annál a bilincsnél. Visszahódíthatja azokat a híve­it is, akik két dolog miatt áb- rándultak ki belőle. Az egyik a nem túl sikeres kormányzás, a másik a narancsos forradalom sorsa. Az tény, hogy 2004-ben ő segítette az elnöld székbe az oroszok által megmérgezett Viktor Juscsenkót. De utána ők ketten, személyes torzsalkodá­saikkal okozták a narancsos forradalom bukását is. Janukovics bajban van. Egyre nagyobb a reá nehezedő nem­zetközi nyomás, de ha bármi­ben is engedne, az nagy presz­tízsveszteséget jelentene szá­mára. Ezért lesz nehéz bármifé­le kompromisszum. Nem mel­lékes: ma találkozik Dmitrij Medvegyewel. Azt nem fogjuk rögtön megtudni, hogy mit mondott neki az orosz elnök, de abból, ami az elkövetkező na­pokban Timosenkóval történik, könnyen kikövetkeztethetjük. KOMMENTAR Eredményt! KOCUR LÁSZLÓ A Magyar Koalíció Pártj a és a Híd versenyfutása a kettős állampolgárság témáj ában most már nyil­vánvaló. BugárBélapártjánakazelőző, naciona­lista kormányzat által hozott, mindkét oldal számára szimbolikus jelentőséggel bíró ellen­törvénnyel (eddig) nem sikerült megküzdenie, a párt hivatalos kommunikációs irányvonala sze­rint inkább a kisebbségi nyelvtörvényre helyezték a hangsúlyt, mely-köszönhetőenkoalícióspartnereiknek-szintén inkább csak szimbolikusra sikeredett. Hiba volna azonban, ha a port csak rajtuk próbálnánk elverni ezért, megfeledkezve arról, hogy a kormánykoalíciót rajtukkívül még további három (öt?) párt alkotja, melyekre nézve ugyanolyan kötelező erővel bír­nak a kormányprogram 3.1 pontjának második bekezdésében foglaltak-,ASzlovákKöztársaságKormányajóváteszi az előző kormányzat alatt elfogadott, korlátozó jellegű törvényi és poli­tikai döntéseket, amelyek nem voltak összhangban az ember­jogi elvekkel”-, mégis angolnaként siklottak ki ennek teljesíté­se elől. A Híd pedig, azontúl, hogy vezető politikusai hangsú­lyozták, nem kérelmezik a magyar állampolgárságot, nem iga­zán tudott mit kezdeni a témával. Ezzel saját választói bázisa magyar részének valószínűleg megfelelt, az MKP törzsszavazó­ira pedigjelen körülményekközött hiába ácsingózik. Korábban már leýtam, ám most újra elmondom, hogy a ket­tős állampolgárságot Szlovákia területi egységét semmilyen formában nem veszélyeztető, ártalmatlan, Európa boldogabb tájain jól működő intézménynek vélem, ezért elítélendőnek tartom, hogy bárkit, aki úgy érzi, ez hozzájárul identitása ki­bontakoztatásához, s így igényli azt, megbüntessenek ezért, akár szlovák állampolgárságától való megfosztással. A Híd passzív álláspontjához képest is visszalépést jelentett a pártvezető polgári perekre buzdító felhívása, melynekbalsi- kerét látva a párt kommunikátorai előálltak az alkotmánybí­rósági beadvány lehetőségével. Ennek sikeressége egyelőre lebegtethető, a kérdés: asajátjaikon túl akad-e ló honatya, aki a nevét adja az alkotmánybírósági beadványhoz. Ha nem, akkor lehet majd rájuk ujjal mutogatni, mondván: mi meg­próbáltuk. A Kereszténydemokrata Mozgalom törvénymódo­sító igyekezetére pedig nem vennék mérget, főleg, hogy a KDH attól a belügyminisztertől várja a változást, aki a kettős állampolgárokjegyzékének cseréjét kérte Budapesttől. A parlamenten kívüli MKP a maga korlátozott lehetőségeivel keresi a megoldást, az alulról jövő kezdeményezésekre épít­ve. S bár a komáromi petíció civilsége alól részben kilóg a párt­lóláb - a petíciós bizottságban magánemberként részt vevő pártelnöke sorok írója számára nehezen értelmezhető kate­gória -, ez valószínűleg keveseket zavarna, ha ennek eredmé­nyeképpen sikerülne felrázni apátiájából a szlovákiai magya­rokat. Ámi pedig a szimpátiatüntetést illeti, a társadalmi szempontból sokkal kártékonyabb nyelvtörvény esetében egyszer már bejött; arra mindenképp jó lesz, hogy megmutas­sa, van-e valós tömegbázisa a kettős állampolgárság problé­makörének. Akár felülről, akár alulról sikerül - ha sikerül - eredményt elérni, annak nyertesei az identitásukat szabadon vállalható állampolgárok lesznek. Egyszer úgy is le kell zárni ezt a témát, minél előbb, annál jobb. JEGYZET Álmodj nagyot! LAMPL ZSUZSANNA „Az ember nem fedez fel új föl­deket, ha tekin­tetét a parttól einem tépi”. Egy ismerő­sömnek, aki életvezetési tanfolyamra jár, ezt az André Gide idézetet kell házi feladatként reggel, délben, este elolvasnia. Hogy megtanuljak egy kicsit ál­modni, elrugaszkodni a napi taposómalomtól, mondja. Szép idézet, és igaz. Szerin­tem többször is elolvashatod, tanácsolom neki, és elmesé­lem, hogy egy másik ismerő­söm, aki sikeres sportoló volt, a pszichológus tanácsára a következő feliratot pingálta az ágya fölötti falra: .Álmodj nagyot! Irány a Los Angeles-i olimpia! ” Ám egy évvel az olimpia előtt ráesett egy súly­zó a lábára, és befellegzett a sportolásnak. Lelkileg nagyon nehezen viselte, egészen ad­dig, míg ki nem derült, hogy a szocialista sportolók úgysem fognak indulni a rothadó im­perialista Amerika rothadó olimpiáján. Azóta hisz Isten­ben. És sok álma vált valóra. Látod, hinni kell magunkban, a tréner is ezt mondja, zárja le rövid gondolkodás után a be­szélgetés „előretekintő” részét ismerősöm. Aztán visszatér a húsz éve tartó napi taposóma­lom ecseteléséhez. De búcsú­záskor váratlanul nekem sze­gezi a kérdést, hogy szoktam- e álmodni. Nevetnem kell. Eszembe jut Vörösmarty, meg a volt gim­náziumi filozófiatanárom, egy csodálatos ember, amint rám néz tettetett szigorúsággal, és azt mondja: „Lampl, már megint ábrándozol? Nem tu­dod, hogy az ábrándozás az élet megrontója?!” Hát, ezen komolyan elgondolkodtam. Először is, gondoltam, Vörös­marty csalódott volt, azért írta ezt. Másodszor, a költők mind álmodozó lelkek. Ezt egy má­sik tanárunk mondta, rosszalló hanglejtéssel. Tehát nemcsak a Vörösmarty Mihály kellett, hogy álmodozzon, hanem a fi­lozófiatanárunk is ábrándozik, hiszen nemcsak tanár, hanem költő is (ejnye tanár úr, bort iszunk, vizet prédikálunk?) Milyen szép verset írt egy Zsu­zsannához (ábrándozási in­termezzo: de jó lenne, ha egy­szer valaki nekem írna ilyet...)! Harmadszor,hanem ábrándozom, honnan tudjam, hogy mire vágyok, mit szeret­nék elérni? Következő órán meg is kérdeztem. Ez jó kérdés Lampl, mondta a költő-tanár úr. Ábrándozzál nyugodtan, csak ne az én órámon! Igen. Azóta parttalanul álmo­dom. Egész jól szórakoztat. Mondom az ismerősömnek. Elismeréssel tekint rám. És most van valami, amit szeret­nél? Szeretnék úttalan utakon egy hatalmas nagy dzsipet ve­zetni. De hát ez nem gond, néz rám. Ó nem, csak éppen abszolút nem vezetek. Es még mit szeretnél? Szeretnékját- szani valamilyen amatőr szín­házban, szeretnék legalább egy picike szerepet. Na, szu­per, vágj bele, buzdít lelkesen. Te, úgy látom, hat rád a tanfo­lyam, egész jó motivátor len­nél, mondom neki. Persze, fő­leg, ha mások álmairól van szó, válaszol. Nevetünk. És még mit szeretnél, kérdezi. Gondolkodom. Oly sok min­denjut eszembe. És oly kevés. Valami nagyot álmodj, biztat. Hát igen, van egy nagy. Álom. Szeretnék újra az anyám gye­reke lenni. TALLÓZÓ WASHINGTON POST A Washington Post szerint bármi is legyen az oka az ang­liai zavargásoknak, egy do­log biztos: van egy elkesere­dett réteg a brit társadalom­ban, melynek tagjai az új technikai megoldások révén - SMS, internet, közösségi oldalak - olyan szoros kap­csolatban állnak egymással, amire korábban nem volt példa. Egy BlackBerry üze­netben például arra sürgetett a zavargások egyik szervező­je, hogy a tömeg vonuljon a híres Oxford Circus bevásár­ló utcába: „Mindenki engedje szabadjára indulatait, gyer­tek londoniak és a többiek! Tiszta terror és őrület, plusz ingyen cuccok. Csak törjétek be a boltok ablakaik, és vigyé­tek, ami tetszik!” A brit erő­szakhullám jelentősen kü­lönbözik a politikailag moti­vált tüntetésektől, azoktól a gazdasági nehézségek miatt kirobbant tömeges demonst­rációktól, melyek például Gö­rögországot és Spanyolor­szágot rázzák. A Washington Post szerint Nagy-Britanniá- ban vak gyűlölet jelent meg az utcákon, amelynek nin­csen politikai színezete és tel­jesen önző célok motiválják. A fosztogatók egy Sony áru­házát, valamint apró, családi vegyesboltokat semmisítet­tek meg. Felgyújtották az idő­sek motoros kerekes székeit, valamint a gazdagabbak au­tóit. Egy maszkos csoport be­tört a Notting Hill étterembe, hogy kirabolja a vendégeket - az étterem alkalmazottai sodrófával vették fel velük a harcot. De voltak olyan cso­portok is, akik egymást kezd­tékelverni. (ATV)- Kedves Blöki, most csalódást okozok neked. Az ember leghűségesebb társa nem a kutya, hanem a drágulás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom