Új Szó, 2011. augusztus (64. évfolyam, 177-202. szám)
2011-08-09 / 184. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. AUGUSZTUS 9. Agrárkörkép - hirdetés 21 A talaj művelés során a legfontosabb a talaj vízkészletének megőrzése A mechanikai eljárással sikeres lehet a tarackos és gyöktörzses gyomok irtása őszi kezelése A repce apró morzsásjól előkészített talajt kíván (Szilvássy Tímea illusztrációs felvétele) A repce Az olajnövények iránti fokozott piaci kereslet nyomán várhatóan tovább növekszik majd az említett növények, közöttük a repce termesztése iránti érdeklődés is. Az idei kedvező betakarítási eredmények és az ígéretesnek tűnő piaci kilátások ezt még inkább alátámasztják. ISMERTETŐ A repcetermesztésben ma már a szinte fajtákra kidolgozott részletes termesztéstechnológiai eljárások pontosságot, következetességet és nagy gondosságot igényelnek a termelőktől, ugyanakkor érdemes összefoglalni a termesztés alapvető fázisainak lényeges követelményeit is. A repce az ősszel egyik legkorábban földbe kerülő növényünk. Mindig tartsuk szem előtt, hogy a termelése nem egyszerűen a vetéssel, hanem már azt megelőzően, az előve- temény tarlóján kezdődik. Mivel az időjárás a repcevetés időszakában többnyire száraz, aszályos szokott lenni, kiemelt figyelmet kell fordítani az elővetemény tarlóhántására. Előveteménynek legjobb valamilyen hüvelyes, pl. a borsó, de ugyancsak jó elővetemény bármelyik kalászos gabona. Lényeges, hogy a szalmát minél apróbbra vágva a tarlómaradványokkal együtt időben bedolgozzuk. Nem árt, ha némi nitrogénműtrágyával vagy baktériumtrágyával együtt kerül a földbe, mert így a vetéséig jól el is bomlik. Ez a tápanyagpótláson túl még kedvező talajszerkezetet is biztosít. A talajművelés során a legfontosabb feladat a talaj vízkészletének megőrzése. Ezt a célt szem előtt tartva a tarlóhántást 3-6 centiméter mélységben ajánlott elvégezni. Közvetlenül a vetés előtt 20-25 centiméter mélyen kell a talajt megművelni, (de ne szántsuk), ami azt a célt szolgálja, hogy a talaj a vetésmélységben nedves legyen, és ezáltal a mag gyorsabban csírázzon. Vetés előtt gondoskodni kell a szakszerű tápanyagellátásról. A repce 1 tonna magja a talajból 55 kilogramm nitrogént, 35 kilogramm foszfort, 43 kilogramm káliumot vesz ki. A foszfor- és káliumszükségletet valamint az összes nitrogénszükségletnek mintegy felét még a vetés előtt dolgozzák be a talajba. A nitrogén fennmaradó részét tavasszal, lehetőleg két-háromszori alkalommal juttatják ki. A repce apró morzsás jól előkészített talajt kíván, apró magját sekélyen egyenletes mélységbejuttatják a talajba. Az elvetendő mennyiség 3-5 kilogramm hektáronként. A kikelés után és az ősz során a repce növényvédelmet kíván. A vetőmag minden esetben csávázott legyen, mely védelmet nyújt a korai kártevőkkel szemben. A rovarkártevők megjelenését kísérjük fokozott figyelemmel. Ősszel kiemelt hangsúlyt kell fordítani a fómás fertőzések időbeni felismerésére. Mivel a betegség 7-8 hónapig lappang a növényben, a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az aratásra elpusztulhat az állomány. Tanácsos, sőt szükséges az ősz folyamán elvégezni a gyomirtást is. Kedvező időjárás esetén fejlett állomány kerül a télbe, ami a kifagyás veszélyét csökkenti. Mivel a szárbaszökkent repce a leginkább kitett a kifagyás veszélyének, lényeges a szárbaindulás megakadályozása. Erre hosszú, meleg őszön növekedésszabályozó készítmények használata ajánlott. A biztonságos áttelelés két alapvető feltétele a 8-10 tőlevélrózsás állapot, valamint az 1-1,5 centiméter vastagságú gyökémyak átmérő, (repcelap) A vetés idejének helyes megválasztása kritikus eleme a technológiának A zöldtrágya lazítja a talajt TÁJÉKOZTATÓ Zöldtrágyának gyors növekedésű, nagy mennyiségű biomasszát adó fajok alkalmasak, melyek jó talajtakarók. Megvédik a talajfelszínt az eróziótól és a deflációtól, valamint segítenek a talaj vízkészletének megőrzésében, a talajfelszín párolgásának csökkentésében. Intenzív gyökérnövekedésük révén lazítják a talajt, bedolgozott zöld növényi részeik tovább javítják a talaj fizikai és biológiai állapotát. Dús gyökérzetükkel feltárják a talaj nyers tápanyagkészletét, a növények számára felvehetetlen tápanyagformákat könnyen felvehetővé alakítják, az utónövény számára közvetlenül hasznosíthatóvá teszik. Fontos szerepet játszanak a tápanyagok lemosódásá- nak megakadályozásában, valamint a szervesanyag-tartalom növelésében. Perspektivikusnak azok a rövid tenyészidejű, másodvetésre is alkalmas fajok tekinthetők, melyek viszonylag igénytelenek, a csírázáshoz, kezdeti fejlődéshez mérsékelt mennyiségű vizet igényelnek. A gazdálkodók körében a mustár, az olajretek és a facélia (mézontófű) kedvelt zöldtrá- gyanövények. Ezek nematicid (fonálféreg gyérítő) hatással is bírnak, így különösen burgonya, cukorrépa, gyökérzöldségek és kertészeti kultúrák előveteményeként jelentősek. Egyes zöldtrágyanövények az állati takarmányozásban is szerepet játszanak, a zöld növényi részek tömegtakarmányként - frissen vagy silózással tartósítva etethetők fel az állatokkal. Másodvetésű zöldtrágyanövényt nyáron lekerülő elővetemények után termeszthetünk, hogy a talaj előkészítéséhez, valamint a növények fejlődéséhez elegendő idő álljon rendelkezésre. Az elővetemény lekerülését követően azonnal el kell végezni a tarlóhántást és a felszín elmun- kálását. A vetés idejének helyes megválasztása kritikus eleme a technológiának. A másodvetésű zöldtrágyanövények termesztésének fő korlátozó tényezője a talajnedvesség. Túl korai' vetés (július-augusztus eleje) esetén az aszályra hajló nyári időszakban a magok rosszul kelnek, a növények elégtelenül fejlődnek, nem adnak számottevő zöldtömeget. A megfelelő termésbiztonsághoz augusztus második felében célszerű vetni, amikor a viszonylag csapadékos időjárás segíti a gyors csírázást és fejlődést. Csapadékszegényebb augusztusban a nedvességmegőrző talajművelés, valamint az időszakra jellemző harmatképződés elegendő nedvességet biztosítanak a csíranövényeknek. Másodvetésű növényállomány beforgatását október végén, november elején, a virágzás előtt végezzük, de az első fagyok után is a területen maradhat az állomány, (trágyalap) A tarlóhántás változatai ÖSSZEFOGLALÓ A gabonafélék betakarítása után az egyik legfontosabb, közvetlenül elvégzendő teendő a tarlóhántás. Elsődleges célja a tarlómaradványok talajba keverése, amit közvetlenül az aratás után kell elvégezni, még mielőtt a talaj kiszáradna. Ily módon biztosítható a talajban lévő vízkészlet megőrzése is. Ha sikerül e művelettel a talaj felületén csak egy-két ujjnyi porhanyós réteget teremteni, azzal a porhanyós földtakaró alatt az alsóbb rétegekből felhúzódó nedvességtől még szárazságban is annyira átnyirkosodik a föld, annyi levegőt kap, és a baktériumok is oly élénken működnek, hogy eső nélkül is beérik a talaj. Ez ősszel jó szántást biztosít, míg a fel nem hántott száraz tarló nehezen szántható. A tarlóhántások másik kiemelt célja lehet a gyomirtás, ill. a gyommagvak kikelésre való serkentése, majd a kikelt növények elpusztítása. Tarlóállapotban nyűik lehetőség ugyanis arra, hogy a talajban csökkentsük a gyommagvak mennyiségét, és megszabaduljunk egyes igen kellemeden gyomfajoktól. Ezzel a mechanikai eljárással különösen sikeres lehet a tarackos és gyöktörzses gyomok irtása nyári időszakban. Ilyenek a gyomok kimerítésére, kifésülésére vagy talajba fojtására irányuló eljárások. A kimerítés módszere abban áll, hogy többszöri mechanikai műveléssel mindannyiszor elvágjuk a gyökértarackos gyomok zöld hajtását a gyökértörzstől, ahányszor azok láthatóvá válnak. így a növényeket megfosztjuk az asszimilációs lehetőségtől, ezért nem képesek újabb tartalék tápanyagot felhalmozni a gyökereikben, hanem az újabb és újabb hajtásképzéssel a meglevőt élik fel. A kimerítés módszerével legyengített gyomokat a sűrű vetésű szántóföldi növények már képesek elfojtani. Talajba fojtással a sekélyen ta- rackosodó szártarackos gyomokat, pl. a tarackbúzát lehet elpusztítani, de nem lehet célravezető a mély gyökérzetű gyomoknál, mint amüyen a mezei zsurló, vagy a fenyércirok. Ülepedett, tömődött talajban a tarackbúza tarackjai a talajfelszínhez közel helyezkednek el. Élesre (tehát nem forgatásra) állított tárcsával keresztben-hosszában esetleg többször megjáratva a gyomos területet apró ízekre lehet darabolni a tarackokat. Ezután a felpuhított talajt meghen- gerezve elősegítjük a szétdarabolt gyökérrészek kihajtását. Miután a hajtások végei megjelennek a talajfelszínen, de a levelek még nem bomlanak ki, a tarackokat mélyre le kell forgatni. A 25-30 cm mélyre aláforgatott és hajtásnak indult tarackdarabokban rendszerint nincs annyi tartalék tápanyag, ami elegendő volna a hajtások felszínre segítéséhez, így azok a talajba fulladnak. Nyáron többszöri szétdaraboló és forgató művelettel a fe- nyércirkot is meg lehet annyira gyéríteni, ül. gyengítem, hogy a továbbiakban a szántóföldi kultúrák visszaszoríthatják a gyo- mosítását. A tarackok kifésülése nehéz fogassal lehetséges. A fogas által felszínre hozott tarackokat kézi eszközökkel összegyűjtik, majd megsemmisítik. Mivel a tarackos gyomok rendszerint csak foltonként jelentkeznek egy-egy szántóföldi táblán, ez a gyomirtási módszer is számba vehető az üzemi gyakorlatban. Hatására a gyomokról a kultúrnövényekre terjedő kártevők és kórokozók kedvezőtlen élettérbe kerülve nagyrészt elpusztulnak. Ez a módszer szintén jelentős gyérítő hatást gyakorol a gabonalegyek és a gabonafutrinka elszaporodására. A gabonaszipolyok esetében az aratást közvetlenül követő tarlóhántással megakadályozható, hogy az addig imágó- vá még nem alakult egyedek a fejlődésüket az elpergett szemeken szívogatva befejezzék. A tarlóhántás alkalmazásával a visszamaradt növényi részeket bedolgozzuk a talajba, segítünk a talaj nedvességtartalmának megőrzésében, egyúttal támogatjuk a terület gyommentesítését, csökkenthetjük a kártevők, kórokozók élettevékenységét, szabályozzuk a talaj hőforgalmát, és segítjük a talajban élő hasznos mikroorganizmusok tevékenységét is. (gabonalap) Nem kel ki a COMMAND KOMPLETTEL kezelt repcéje? Önnel közösen vállaljuk a kockázatot! Ne tétovázzon, és lépjen kapcsolatba kereskedelmi képviselőinkkel! ■ Nagyszombati /., Pozsonyi kerület, Trenčín Kollár Rastislav 0903 265 501 kollar@fnagro.sk ■ Nagyszombati II., Nyitrai I. kerület Kántor Zoltán 0903 730 489 kantor@fnagro.sk ■ Nyitrai II. kerület Šimončič Jozef 0905 618 449 ekosystem@stonli ■ Besztercebányai kerület Marcinek Stefan 0903 265 509 marcinek@eurow ■ Eperjesi I. és Kassai I. kerület Černický Ivan 0903 265 502 cemicky@fnagro. és Kassai II. kerület Vdoviak Jozef 0903 265 503 vdoviak@gbs.eu.: ■ Eperjesi II.
