Új Szó, 2011. augusztus (64. évfolyam, 177-202. szám)
2011-08-06 / 182. szám, szombat
20 Szalon ÚJ SZÓ 2011. AUGUSZTUS 6. www.ujszo.com FOLYÓIRAT A SZALONBAN Kalligram, nyári forduló LAPAJÁNLÓ A két nyári hónap fordulóján nem is lehetne jobbat ajánlani a kortárs folyóirat-irodalom kedvelőinek, mint a Kalligram összevont, 160 oldalas számát. A lap első szövege regényrészletet kínál, Ján Rozner könyvéből (Hét nap a temetésig) kapunk ízelítőt magyarul, György Norbert fordításában. Ugyanitt Csordás Attila regényének (Iac- ta, est. 2. Lányregény) részlete is olvasható, valamint két novella, BertaÁdámé és Szalay Zoltáné. A következő összeállítás költészeti blokk, benne: Pollágh Péter, Sopotnik Zoltán, Balaskó Ákos és Bettes István versei, valamint - először a Kalligramban - Petrence Sándor („író, kőttő, mezű-gazdász evás’válalkozó”) versei. A versek mögé négy kispróza teszi ki a pontot: Torma Máriáé, Koméli Beáé, Danyi Zol- tánéés Karay Kataliné. A 20. századi amerikai költészet két rangos alkotójának verseiből nyújt válogatást a következő összeállítás; Charles Bu- kowski k. kábái lóránt fordításában olvasható, Louise Glück Krusovszky Dénesében. Részlet Giambattista Basile Pentameron című alkotásából, Király Kinga Júlia fordításában. És a címlapon is beharangozott összeállítás: Krúdy. Gintli Tibor tanulmánya (Szent Her- mandad tisztelői) a pikareszk hatásait szemrevételezi a Krúdy- életműben, Keserű Józsefé (Különös idők) a Nagy kópé című regény idő, emlékezés és képzelet szövegformáló szerepét vizsgálja, Benyovszky Krisztiáné (Majd megeszlek) egy kevéssé vizsgált novella (Előhang egy kispörkölthöz) olvasatát nyújtja, Nemeh Dianáé („Az apróságokra jobban kell vigyázni...”) a Souvenir de Pest című elbeszélést elemzi, Körösi Zoltáné (Krúdy Gyula lélegzete) a krúdys mondatritmusról (ezen belül a Kleofásné kakasa c. novella szerkezetéről) szól, Száz Pálé pedig már címében körülhatárolja tárgyát (Krúdy - a misztikus olvasat). A tanulmányokat két novella egészíti ki; Csabai Lászlóé (A detektív ígérete) és Szappanos Gáboré (Szindbád a boncasztalon). Ugyanitt Szilágyi Zsófia beszélget Onder Csabával (Krúdy és a tirpákok Nyíregyházán), valamint Grecsó Krisztiánnal (Olvasni jó Krúdyt, nem újraírni?), majd ugyanő (Sz. Zs.) szerepel egy tanulmánnyal: Móricz búcsúja Krúdytól és Csinszkától. A Krúdy-összeállítást Szegedy- Maszák Mihálynak az Álmoskönyvről szóló ismertetőj e zárj a. A kritikai fertályt négy tanulmány vezeti be. Szolcsányi Ákosé (A Bibó-szövegvilág utóélete), Mirko Kovačé (Aki visszatért a máglyáról; esszé, Szerb- horvát György ford.), Valér Mi- kóé (Posztmodern-ünnep vagy kísérlet?; Benyovszky Krisztián ford.) és Keserű Józsefé („amikor beszélek, a halál beszél belőlem”. Halál és megnevezés Maurice Blanchot Halálos ítélet című művében). Végül recenziók és kritikák. Tülkös Terézia az Aki nem tartott velem c. Blanchot-kisre- gényről, Bazsányi Sándor a Csehy Zoltán-féle új Hárman az ágyban antológiáról, Mohácsi Árpád Bartis Attila és Kemény István beszélgetőkönyvéről (Amiről lehet), Reichert Gábor a Déry Tibor levelezése 1951- 1955 és 1956-1960 című kötetekről, Gaboiják Ádám pedig - akárcsak az ismertetőket záró Lengyel Imre Zsolt - a Mellettem elférsz című Grecsó Krisztián- regényről. (cs) KÖNYV A SZALONBAN Nyár, utazás, poétika KESERŰ JÓZSEF Nyár van. A dinnyeszüret, az üzemi szabadság és a jól megérdemelt pihenés ideje. Az emberek többsége ilyenkor nyaralni megy. Merthogy ugye télen nem lehet nyaralni. Vagy igen? Mielőtt zavarba jönnék ettől a váratlan gondolattól, eszembe jut a Micimackó egyik versikéje: „Nyáron nyaralok, télen telelek, a Trotechnikus az mindig Elek. Kérdezz valamit, s én megfelelek, nyáron nyaralok, télen telelek...” Ezzel megvolnánk. Tehát ott tartottam, hogy az emberek nyaralni mennek (és az élet szép). Mennek, pontosabban utaznak, de ezt valamilyen oknál fogva így nem mondjuk, hogy nyaralni utaznak, holott sokkal precízebben megragadja a lényeget. Kezdjük azzal, hogy utazás nélkül nincs nyaralás (első tétel). Utazni pedig sokféleképpen lehet (második tétel): repülőn, vonaton, hajón, autóban, busszal, biciklin. Bár ez utóbbit megint csak nem mondjuk. PL: biciklin utaztam a nagy- szüleimhez. Pedig milyen jól hangzik, nem? Aztán utazni sokfelé is lehet (harmadik tétel): Kanári-szigetek, Hawaii, Ma- gas-Tátra, Balaton... - hogy csak a szívemhez közelieket említsem. De ami ennél is fontosabb: utazni nem megy az ember csak úgy; az utazás pontos előzetes tervezést és kalkulációt igényel. És még valamit, ami ezeknél is sokkal-sokkal fontosabb. Füozó- fiát (negyediktétel). Igen, filozófiát. Az utazás filozófia nélkül egyszerű helyváltoztatás, s akkor már kifizetődőbb és kényelmesebb, ha otthon maradunk. De ne legyünk ennyire restek! Ne csak testünket hozzuk mozgásba, hanem agytekervényeinket is dolgoztassuk meg! Kiváló ürügyet szolgáltat erre Michel Onfray francia filozófus könyvecskéje, Az utazás elmélete, amelynek alcíme: A földrajz poétikája. Ahogyan a címből is sejthető, Onfray munkája leginkább a negyedik tételhez kínál szempontokat. Nem arról beszél, hogy mikor, miért és hova utazzunk, hanem - némileg egyszerűsítve - arról, hogy mi az utazás, és hogy hogyan érdemes megvalósítani. A hétköznapi ész azt mondaná erre, hogy minek erről könyvet írni, hiszen ezt mindenki tudja. De elég elolvasni Onfray könyvét, hogy rájöjjünk: sokat kell még tanulnunk. A könyv, amelynek szerkezeti vázát az utazás egyes fázisai (előkészületek, utazás, hazatérés és ami ezekközött van) alkotják, egy szemléletes képpel kezdődik. A szerző rámutat arra, hogy az utazással szemben kétféle magatartásmód érvényesíthető: vagy földművesek leszünk, akik vonakodnak kockára tenni az otthon biztonságát, és egy helyben maradnak, vagy pásztorok, akik nem mindig tudják előre, hogy éppen hol éri őket a következő hajnal. A helyzet persze nem ennyire drámai, a fenti szembeállítás pusztán bizonyos tendenciákat, illetve hajlamokat jelöl. Mindannyian földművesek és pásztorok is vagyunk egy személyben. Onfray-t- érthető módon - az utóbbi hajlamok foglalkoztatják inkább. A pásztoriét ugyanis igazán érdekes kérdések feltevését teszi lehetővé. Honnan ered az utazás vágya? Milyen kapcsolat van a megálmodott helyek és a ténylegesen meglátogatott helyek között? Honnan meríthetünk ösztönzéseket utazásainkhoz? A pásztor alakja (talán szakrális vonatkozásai miatt) hamar átadja a helyét az utazó, illetve a nomád figurájának. Nomád alatt természetesen nem feltétlenül ősi népeket vagy korunk hontalan vándorait kell értenünk, s az utazó sem összekeverendő a turistával. Turista az, aki elmegy A pontból B-be, hogy rákvörösre süttesse magát a napon, vagy megtudja azt, amit már korábban is tudott. Felfedezései (ha vannak egyáltalán) kicsinyesek, fennhéjázok, s leginkább a szomszédoknak szólnak. (Athén? Na hát az egy porfészek. Bezzeg Párizs! Ott minden olyan szép!) Ezzel a mentalitással helyezkedik szembe az utazó, aki az utazásban művészetet lát. Ő tudja, hogy A pontból B-be sokféle módon el lehet jutni (és itt nem arról van szó, hogy milyen közlekedési eszközzel vagy mennyi idő alatt). Az utazó már az utazás megkezdése előtt felkészül az új élmények befogadására, s ezt a nyitottságot az utazás alatt is igyekszik megőrizni. Engedi, hogy az élmények a lehető legteljesebben átjárják, s a tapasztalatok nyomot hagyjanak benne, miközben ő maga is nyomot hagy azokon a helyeken, ahol megfordul. Ezekből a nyomokból lesznek a későbbi emlékek, amelyek megőrzéséhez mondja a szerző - bátran felhasználhatunk különböző tárolóeszközöket. Megteszi bármi, de azért a túlzásba vitt fényképezésnél jobb a vázlatos feljegyzések készítése, mert ez a későbbiekben, az utazás befejeztével hatékonyabban segíti elő az élmények újbóli átélését és bensővé tételét. Talán az eddigiekből is sejthető, hogy Onfray nem az elvont filozófusok családjából származik (az olyanokéból, akiknek arckifejezéséből az olvasható ki, hogy súlyos gyo- morbántalmaik vannak, és középütt összeérő szemöldökük pontosan kilencven fokot zár be egymással), éppen ellenkezőleg. Teoretikus vonzalma nem akadályozza meg őt abban, hogy időnként nagyon praktikus tanácsokat fogalmazzon meg, ami filozófusoknál viszonylag ritka jelenség. Ilyen például, hogy ne siránkozzunk azon, hogy modem komnkból eltűnt a szekéren utazás (egyébként gyaníthatóan- hamis) romantikája, hanem üljünk repülőre, és fedezzük föl a repülés nyújtotta örömöket és szépséget; továbbá hogy ne egyedül utazzunk, de ne is a házastársunkkal, hanem vigyük magunkkal a barátunkat, mert az utazás egyedülálló módon képes elmélyíteni a barátságot, ezt a mára már majdnem teljesen kihalt intézményt stb. Onfray könyvének egyik legrokonszenvesebb vonása, hogy érezhetően nem akarja egy elméleti sémára redukálni a világot. Ehelyett ösztönzéseket és szempontokat ad arra nézve, hogy miként élvezhetjük ennek a világnak az örömeit. A könyv minden lapját áthatja a derű, s ezt - a tárgyi tudás és a lehengerlő íráskészség mellett - igazán méltányolnunk kell. A nyugati filozófia két és fél ezer éves története során partvonalon kívülre helyezett hedonizmus köszön itt vissza, mégpedig a legjobb értelemben. Úgy, ahogyan annak idején Arisztipposz, Epi- kurosz és követőik megfogalmazták és praktizálták. Ennek lényegét pedig nem az élvezetek hajszolása képezi (mint sokan gondolják), hanem az a magatartás, amit egy másik francia filozófus a gyönyörök gyakorlásának nevezett. Á gyönyörök gyakorlása nem más, mint a tartalmas örömök felkutatásának és létrehozásának gyakorlata; nem passzív befogadást jelent (átadni magunkat a mámornak), hanem produktív viszonyulást, alkotást, más szóval poétikát. S hogy mi ennek a hedonista poétikának a végcélja? A válasz egyértelmű: önmagunk megalkotása. Onfray-t olvasva az lehet az ember érzése, hogy mindez nagyon egyszerűen hangzik, megvalósítása mégis mérhetetlenül nehéz. Valamiképpen újra meg kellene tanulnunk megalkotni magunkat, ahogyan ezt görög őseink tették. Vajon képesek vagyunk rá? (Michel Onfray: Az utazás elmélete. A földrajz poétikája. Ford.: Romhányi Török Gábor. Budapest, Orpheusz, 2011) M ICH K I, ON ľ K A Y AZ UTAZÁS ELMÉLETE A földrajz poétikája SZALON Szerkeszti: Csanda Gábor. Levélcím: Szalon, Új Szó, Lazaretská 12, 811 08 Bratislava 1. Telefon: 02/592 33 447. E-mail: szalon@ujszo.com
