Új Szó, 2011. augusztus (64. évfolyam, 177-202. szám)
2011-08-06 / 182. szám, szombat
www.ujszo.com UJSZO 2011. AUGUSZTUS 6. Vélemény és háttér 5 A Szlovák Köztársaság állampolgárságának megszerzését, illetve elvesztését törvény szabja meg Megfosztani vagy elveszteni Nem tudjuk, mi volt a valódi oka annak, hogy Gubík László, a Magyar Koalíció Pártja lévai szervezetének elnöke nyilvánosan azzal dicsekedett, hogy magyar állampolgárságot szerzett, de a szlovákot is megtartotta. JURAJHRABKO Az ügy elsősorban azért meghökkentő, mert a fiatalember joghallgató, aki a polgári joggal akar foglalkozni. Joggal feltételezhetjük hát, hogy legalább az alapvető fogalmakkal tisztában van. Ahogy nem szabad összekeverni a Harlemet a háremmel, úgy nem praktikus felcserélni a visszavonni, megfosztani, illetve az elveszteni fogalmakat. A Szlovák Köztársaság Alkotmányának 5. cikkelye 2. bekezdése megtiltja, hogy akarata ellenére bárkitől megvonják az állampolgárságát, de ugyanennek a cikkelynek az 1. bekezdése lehetővé teszi, hogy „A Szlovák Köztársaság állampolgárságának megszerzését, illetve elvesztését törvény szabja meg”. Természetesen Gubík Lászlónak joga van alkotmányellenesnek tartani azt a törvényt, amely azt taglalja, hogy aki más ország állam- polgárságát veszi fel, automatikusan elveszti szlovák állampolgárságát. Csakhogy amíg nem dönt másként az alkotmánybíróság, addig a törvény összhangban van az alkotmánnyal. És az illetékes állami szervek kötelesek betartani a törvényt. Ha előttük is azt fogja állítani, hogy felvette a magyar állampolgárságot, automatikusan elveszíti a szlovákot. A törvény nem ismer és nem ismer el más lehetőséget. Természetesen joga van bírósághoz fordulni, hogy az döntse el, jogtalanul vesztette-e el szlovák állampolgárságát, miután felvette a magyart. De ha azzal fog érvelni, amivel eddig, azaz, hogy Szlovákia saját akarata ellenére nem foszthatja meg állampolgárságától, leég. S ha hozzáfűzi, hogy Bugár Béla, a Híd elnöke is ezt sugallja, megbüntethetik azzal az indokkal, hogy semmibe veszi a bíróságot. Ezen az sem változtat, hogy a törvény, amely lehetővé teszi az állampolgárság elvesztését, rossz. A következő két eltérő fogalom: rossz, illetve alkotmányellenes. Az sem biztos, hogy jó, ami összhangban van az alkotmánnyal. A szlovák alkotmány sem tökéletes, de ez már nem a joggal függ össze. Végső soron nem titok, hogy az a filozófia, amelynek alapján a törvény meghatározta a szlovák állampolgárság automatikus elvesztését csak válasz, a Budapest által jóváhagyott törvényre, illetve annak megbosszulása. Ezért is szánalmas Szlovákiára nézve a végeredmény: míg a magyar állampolgárok száma nő, a szlovákoké fogy. Úgy vélem, ha Gubík László meg van győződve igazáról, szükség esetén hajlandó szenvedni is érte. Politikai szócséplőkből ugyanis Szlovákiában már több van a kelleténél. JEGYZET Vécéfilozófia JUHÁSZ KATALIN Régi mondás, j^n hogy minden ^ * J ország olyan, j amilyenek az ilEL -Z I lemhelyei. Ez I természetesen Hr-"^ nemcsak a nyilvános vécékre vonatkozik, hanem a középületek, irodaházak toalettjeire is, hiszen ott is ugyanazok az emberek fordulnak meg, csak más szerepkörben: alkalmazottként, illetve ügyfélként. Hadd ne részletezzem, mennyiféle undorító dologgal találkoztam már életem során különböző kagylókban és azok környékén. Foglalkozzunk inkább magával a bejutással. Gondolom, önökkel is előfordult, hogy ügyeik intézése közben épp egy hivatalban szólította el önöket a szükség. Az ügyfél ilyenkor felfedezőútra indul a hosszú folyosókon, keresve az egyezményes nemzetközi jelzést az ajtón. Aztán végre ott áll az ajtó előtt, benyit - de zárva van. A hivatali alkalmazottak vécékulccsal közlekednek, azaz csak nekik van oda belépésük. Mert igaz, hogy az alkalmazottak az ügyfelekért vannak ott, az illemhely azonban az alkalmazottakért van. Ez bizony egy kódolt üzenet. A hivatalnokok így jelzik, hogy a cég honlapján hiába díszeleg a szöveg, mely szerint nekik mindenük az ügyfél, érte élnek, érte dolgoznak és mindenben az ő kegyeit keresik, a valóság másképp fest. A hivatal mindenekelőtt az ő munkahelyük, ahol azért güriznek, hogy fizetést kapjanak. Az ügyfél pedig csak ennek eszköze, mint a számítógép vagy a kalapács. Próbálok rájönni, honnan eredhet ez a furcsa irigység, önzés. Nos, szerintem mindennek forrása az embertársaink iránti született bizalmatlanságunk, ez a tipikusan kelet-európai szindróma, a feltételezésekből és tapasztalatból összetákolt álbizonyosság abban, hogy mindenki minket akar megkárosítani, nekünk akar ártani. A másik ilyen becsípődés, hogy ami közös, az nem a miénk. A munkahelyi vécék esetében felemás a helyzet: sokfelé még ma is látni odalakatolt törölközőket és kulccsal nyitható vécépapír-tartót, hogy az el-eltűnő vécékefékről ne is beszéljek. Ilyesmi bizony akkor is előfordul, ha az ajtót bezáiják az ügyfelek előtt. Száz szónak is egy a vége: engem könnyekig meghat, ha egy középületben nyitva találom a vécéajtót. Ha pedig papír is van odabent, hitetlen- kedve csóválom a fejem, és megállapítom, hogy ezeknek itt tényleg jól megy. Ilyen helyeken általában folyékony szappan is van a mosdó mellett, nem összetapasztott, újrahasznosított szappandarab lóg a csaptelepre erősítve, mint hajdan az oviban. Ez pedig valóban az ügyfelekbe vetett feltétlen bizalom jele... KOMMENTAR Terrorista copy-paste SERES LÁSZLÓ Kényelmes dolga lett volna a médiának, ha a borzalmas oslói kettős gyilkosságok elkövető] e valamely iszlamista szervezet tagja lett volna, ahogy az első percekben még okkal gyanítani lehetett. Felvázolhatta volna, hogyan vált a csendes muszlim fiatalból elszánt dzsihádista, tényfeltárhatta volna illegális sejtjét, az alaposabba akár még emlékeztethetett volna a szeptember 11. óta elkövetett több mint 17 és félezer iszlamista merényletre is. Egy dolog azonban elképzelhetetlen lett volna ebben az esetben : az, hogy neves európai lapok utólag feltérképezzék a tettes olvasmányélményeit, elhatárolódásra szólítva fel az összes érintett könyv, blog és cikk szerzőjét (a Koránról eleve szó sem esne), mondván, egyengették az utat a tömeggyilkossághoz. Mivel azonban a tettes magas, szőke férfi volt, felemás világnézettel, és mivel önmagát „kereszténynek” nevezte, aki annyira gyűlölte az iszlámot, hogy emiatt sürgősen ki kellett nyírnia több tucat norvég szocdem fiatalt, beindult a „keresztény fundamentalistázás”, rasszistázás és persze „szélsőjobboldalizás”. Ezen már nem csupán az elkövető valóban szélsőséges ideológiáját értették, már ha volt neki ilyen, hanem be- lezsuppoltak mindent, az iszlámkritikus konzervatív és/vagy liberális állásponttól a nettó neonácikig, hogy az utóbbiak ürügyén az előbbieket is szalonképtelenné nyilváníthassák, és a multikulturalizmus vagy az iszlám bármiféle bírálatát elhi- teltelenítsék. Miközben ők is pontosan tudják: nyugati típusú szabadságunk egyik alappillére, hogy bármely vallás, ideológia bizony folyamatosan ki van téve a nyílt kritikának. Hálószerte megkezdődött a hidegvérű elmebeteg irományának, az 1500 oldalas, többnyire az internetről összelopkodott „2038-as manifesztumnak” felértékelése komoly ideológiai dolgozattá, inkább többé, mint kevésbé társtettesnektételez- ve minden mérsékelt és radikális iszlámkritikust, akire Anders Breivik a copypaste-elt iratban hivatkozott. Egészen komoly lapok egészen komolyan kérdőre vonták az amerikai Mark Steynt, a német szocdem Thilo Sarazzint, Henryk M. Broder német-zsidó újságírót, valamint számos blog szerzőjét, ugyan nem gondolják-e, hogy kicsit nekik is véres lett a kezük Oslo után? Nem, nem gondolták, a politikailag korrekt média pedig elégedetten nyugtázta a magyarázkodásukat: végre azon az oldalon is lett egy tömeggyilkos, úgyhogy legalább vessük fel az obskúrus blogok betiltását. A magyar anyanyelvű olvasó ebből a vitából leginkább Timothy Garton Ash nagyvonalú ajánlatával találkozhatott a Nép- szabadságban: „Nem szabad betiltanunk az olyan weboldalákat, amilyeneken a norvég tömeggyilkos 'képezte' magát, de jobb eszközöket kell találnunk, hogy védekezzünk ellenük” - állítja a brit tudós, oda konkludálva, hogy ha az iszlamistáknál van összefüggés szavak és tettek között, márpedig szerinte is van, akkor Breiviknél is kell, hogy legyen. Pedig ebben az égadta világon semmi logika nincsen. Különben is, mi ellen kellene védekeznünk? Elég ijesztő volt rájönni, de magam is rendszeresen olvasom a Breivik által látogatott biogokat, és állíthatom: többségüktől távol áll a szél- sőjobboldaliság vagy bármiféle uszító, rasszista hangnem. Ellenben teljesen legitim kérdéseket vetnek fel az iszlamista szélsőségek térnyerésével, a terrorizmussal, a belbiztonsággal, a bevándorlás és az integráció problémáival, a sáriával, a burka- és fejkendőtilalommal, Európa identitásválságával, a liberális demokrácia értékeinek védelmével kapcsolatban. Ezen problémák megfogalmazói - és a blogok olvasói - érez- zenek mostantól állandó bűntudatot? Értelmes ember különbséget tud tenni aközött, hogy mire hivatkoztak a 17 és félezer iszlamista merénylet elkövetői, és miben hitt, ha hitt egyáltalán bármiben a két ismert nem muszlim mészáros, Timothy McVeigh, az oklahomai robbantó, és Anders Breivik, a rendőrnek öltözött gyilkológép. Még értelmesebb ember azt is tudja: egy ponton túl szinte mindegy is. Kizárólag őkmagukafelelősektetteikért.Atetteik azok, amik mindent elmondanak róluk. Ha ez még számít valamit. FIGYELŐ Gondokat okoz a bevándorlás A világ állampolgárainak közel fele úgy látja, a bevándorlás negatívan hatott országára - adta hírül az Ipsos nemzetközi közvélemény kutató jelentésére hivatkozva a canada.com hírportál. A megkérdezettek 45%-a negatívan nyilatkozott a bevándorlás hazájára gyakorolt hatásairól, csak 21% gondolta, hogy a folyamat pozitívan hatott országára. A résztvevők 29%-a semleges álláspontot képviselt. A legelutasítóbbak Belgium, Dél-Afrika, Oroszország, Nagy Britannia és Törökország állampolgárai. (MTI)- Hahó, én is világkörüli útra indultam, de csődbe ment az utazási iroda.
