Új Szó, 2011. július (64. évfolyam, 152-176. szám)

2011-07-28 / 174. szám, csütörtök

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. JÚLIUS 28. Kultúra 9 Szombaton és vasárnap XXlll. Ekszpanzió Nemzetközi Kortárs Művészeti Találkozó Jelre hívás a Dunakanyarban Visegrád. Idén a Jel a hí­vószava, vezérfonala a Visegrádon készülő Ekszpanzió Nemzetközi Kortárs Művészeti Talál­kozónak. „Jelet hagyni, hogy voltunk és elbuk­tunk, de lényegünkben és e jelekben a magyará­zat. A tovább élhető ta­nulság. Tanúság”- fo­galmaz Németh Péter Mikola költő, rendező. FORGÁCS MIKLÓS Az összeművészeti fesztivál korábbi évfolyamaiban a Du­nakanyar fenséges fizikai és szellemi tájában zajlott már visszasejtesítés, szálltak már le angyalok, rétegződtek arc­maszkok, idén pedig jelek so­kasodnak. Költők, performe- rek, táncosok, zenészek, filme­sek, gondolkodók ismét együtt, pontos határtalanságban, a ke­resztezés szabályteremtő sza­badságában, az összevegyítés szigorú játékosságában cincál- nak és felmutatnak, zilálnak és elvarrnak, mintát keresnek és mintát kínálnak, szólongatnak és meghallgatnak, beburko­lóznak és nekivetkőznek, hó­dolnak és fittyet hánynak, tud­nak és vágynak. A jel lehet barlangrajzok ősi jele, népművészeti ábrázolás, konceptuális mű és még azon is túl megvalósított gesztus, gon­dolat. A jel lehet emelkedett és vulgáris, praktikus és öncélú, szimbolikus és primitív, bonyo­lult és pofonegyszerű, homá­lyos és egyértelmű, hétköznapi és ünnepi, szájbarágó és félre­érthető, saját és ellopott, direkt és véletlen, fontos és lényegte­len, célzott és eltévedt. Az idei találkozó a nemrég elhunyt „zeneteremtő lélek”, lenyűgö­zően gazdag és inspirativ életművet hátrahagyó zene­szerző, zongoraművész, gon­dolkodó, a magyar improviza­tív zene legendája, Szabados György emlékének ajánlják a szervezők. Szombaton 9.30-tól A „Szent Főnixmadár dürrögései”-vel Hamvaimból ím feltámadok címmel Szabados evangéliumi elmélkedésének filmfelvétele látható a Mátyás Király Művelődési Házban és Városi Könyvtárban. Miklóssy Endre a zenészfilozófust idézi meg elő­adásában. A Napút irodalmi fo­lyóirat Ekszpanzió - Arcmaszk, Reangelizáció, Hrabaliánák tematikájú számát is bemutat­ják a szerkesztők és a szerzők. Felolvasások, akciók, zenei meditációk váltják majd egy­mást. Szövegeikkel jelen lesz két szlovákiai magyar szerző is Hajtman Béla és Szászi Zoltán. Egy József Attila-vers Szabados György improvizációjára cím­mel Erdélyi György előadó- művész is megemlékezik a mesterről. A téma tartalomjegyzékének is felfogható csoportos tárlat megnyitójával folytatódik a program 17 órakor a Mátyás Ki­rály Palota Múzeumban és kert­jében, az alkotásokon keresztül számba vehetők a jelek és szim­bólumok, az ikonok és ikono­gráfiák és ikonosztázok, az absztrakciók és koncepciók. A kiállítás rendezője Köpöczi Ró­zsa művészettörténész, meg­nyitja Beke László. A minimalis- ta-konceptualista monori per­former Dénes Imre ,jel-vers- magok-egyebek” elnevezésű akciójával jön a fesztiválra. Grencsó István és Németh Péter Mikola a 3. Impromtum vers­koncertet tartják meg. Heidrich Roland szólókoncertet ad hat- húros gitáron Szabados mester emlékére. A művészetözön további ál­lomásaként ÉrtékTrend címmel fiatal alkotók táncprodukciója látható. Fellép két hip-hop for­máció a Tékozló fiúk, valamint Kettős Tamás és a Vadszamarak. Vasárnap délelőtt a könyv­tárban Kondor Béla születésé­nek évfordulójára Jel-képek címmel nyílik kiállítás, mely­nek kurátora ismét Köpöczi Rózsa, beszédet G. Komoróczy Emőke mond. Keuler Jenő ze­neszerző Éremtárlat című elektroakusztikus háttérzenéje is felhangzik. Hagyomány és Avantgárd a Jel összefüggésé­ben elnevezéssel egy szimpó­ziumra is sor kerül. László Rút a jelről, jelképről, jelentésről és jelenségről, Mandics György a rovásírásról beszél. Majd Mik­lóssy Endre Jel vagyunk jelen­tés nélkül, Bíró Dániel Az Isten, aki Delphoiban lakozik: nem rejt, nem mond, hanem jelet ad, Boga Bálint Apám évtizede és a 20. század jelben elmélyü­lő üzenetéről, G. Komoróczi Emőke Avantgárd nyelvhasz­nálat a Magyar Műhelyben elő­adásai hallhatóak. 17 órától a Mátyás Király Palota Múzeum­ban és a kertjében Kecskés Pé­ter intermediális művész és a United Gods performansza kö­vetkezik. Dóra Attila szaxofo­non játszik, majd az alterock Ricsárdgír zenekar lép fel. A kétnapos jelben megmerítke- zést Dresch Mihály Szabados György emlékére tartott kon­certje záija. Patrick McCabe ír regényíró egy szellemi fogyatékos fiatalember szemével láttatja a világot A mészároslegény mély vallomása SUSLABÉLA Az 1955-ös születésű Pat­rick McCabe a kortárs ír iroda­lom egyik kiemelkedő egyéni­sége. A mészároslegény című, 1992-ben megjelent regényé­vel indult el a siker útján, ame­lyet a hat évvel későbbi Reggeli a Plútón című kötettel taposott tovább. Francie, A mészároslegény főhőse által a szerző egy felet­tébb komor társadalomképet mutat. ,Amikor egészen kicsi kölyök voltam húsz vagy har­minc vagy negyven évvel ez­előtt egy kicsi városban laktam ahol mindenki ki volt rám azért amit Mrs Nugenttel csináltam.” Ez a felvezető mondat, melyben a szerző rögvest jelzi, hogy nem ki­mondottan kötött helyszín és kor társadalmi képe vetítődik az olvasó elé, és egyben utal Patrick McCabe A MÉSZÁROS­LEGÉNY formai eszközeinek egyikére is: az írásjelek figyelmen kívül hagyására. A szellemi fogyaté­kos hős visszarekedt gyermek­korában, de az emlékezéseiből összeállított bolondos-játékos utazás hű képet ad az ír társa­dalom valóságáról: a képmu­tatásról, a züllésről, a társa­dalmi fejlődést visszaszorító tényezőkről. Francie sok min­dent átélt, csíntevést, leskelő- dést, bohóckodást, de szoron­gást és vészhelyzetet is. A gyermeki játékosság sokszor a könyörtelen valóság visszave- títése. McCabe mindezt első­sorban a siheder csibészkedő szájába adva, nyelvi fordula­tokban bővelkedő és stiliszti- kailag is mesterien felépített belső monológokra építve te­szi. A zord, emberi kapcsolato­kat bomlasztó és szétziláló, a társadalmi süllyesztőbe vezető reális képekből tárja az olvasó elé a valóságot. A csibészes sztorik első benyomásra álta­lában mosolyt fakasztóak, de a felszín alatt ott rejlik a könyör­telen mély. És a felszín olyan­nyira vékony, törékeny, hogy az alulról jövő szennytömeg könnyedén töri darabokra. Érdekes a regény formai és nyelvi struktúrája. McCabe rö- videbb-hosszabb fejezetekre építette művét, amelyek gyak­ran egybefolynak az írásjelek hiányából eredően. Persze, nem véletlen egybefolyás ez, ahol ugyanis a gondolatoknak gyors az áramlása, ott nincs in- terpunkció. Máshol a szerző az írásjeleket pontosan, precíz szigorral alkalmazza. A nyelvi stílus néha kizárólagosan szép- irodalmi, másutt szlenges, a legalpáribb kifejezésekkel tar­kítva, popslágerek szövegeivel gazdagítva. Mert ilyen is volt egy húsz, harminc vagy negy­ven évvel ezelőtti ír kisváros, melyből Francie „emlékezé­seit” merítette. (Mihálycsa Erika fordítása. Kalligram, Pozsony, 2011). RÖVIDEN A magyar hal napja Siófok. Programajánló azoknak, akik július utolsó hétvé­géjét a Balatonnál tervezik tölteni. Halnevű énekesek közreműködésével (Harcsa Veronika, Csuka Mónika, Busa Pista) egész napos zenés műsor lesz szombaton a siófoki nagystrandon. „Évek óta dédelgettük az elképzelést, hogy megcsináljuk a magyar hal napját. Egyszerűen felfigyeltünk arra, mennyi halnevű ember mozog a zenei életben, és úgy gondoltuk, jó lenne őket egyszer összehozni” - mondta Sze­pesi Mátyás, a koncert zenei producere. Az említett fellépők mellett (olykor egy kis betűcsalással) még egy sor halnevű előadót sikerült összegyűjteni. A zenei program a 30 tagú Halastó kórussal indul, majd a Fish! zenekar és a Kiscsillag(hal) következik. Lovasi András, a Kiscsillag front­emberének halkötődése közismert, hiszen ő alapította a Fishing On Orfű fesztivált. Az est műsorvezetője egy szintén „vizes név”, Hajós András. A programok már déltől elkez­dődnek, lesz „halgyorsulási” verseny, balatöni „Baywatch”, „csukahajítás”, „Ki a leghalvérűbb magyar?” vetélkedő, és persze számos halételt lehet majd megkóstolni. Az esti kon­certre ingyenes a belépő. (MTI/hk) Elhunyt MGP Budapest. 75 éves korában elhunyt Molnár Gál Péter, a magyar színházi élet meghatározó kritikusa, dramaturg és színháztörténész. MGP-ként írta be magát a színház- és a médiatörténetbe, 1961-ben szerzett diplomát dramaturg­ként, 1978-ig a Népszabadság kulturális rovatának munka­társa. Ekkor a caracasi filmfesztiválra indult Ferihegyről, és cigarettatárcájába egy kicsempészésre szánt mikrofilmet rej­tett. A filmet az akkori demokratikus ellenzék ismert szemé­lyisége, Kenedi János adta neki, és a párizsi Irodalmi Újság­nak írt cikkét tartalmazta. Az írás így is megjelent, de MGP- nek mennie kellett a pártlaptól. 2004-ben elismerte, hogy 1963-ban aláírta a belügyi beszervezési nyilatkozatot. Azért lépett a III/III-as csoportba, mert homoszexualitása miatt megzsarolták. Meghatározó színikritikái mellett megannyi tanulmányt és könyvet is publikált. (MTI) TOLLVONÁS Tehetség, celeb, legenda PUHA JÓZSEF Csak napok kérdése, és AmyWine- house eseté­ben is érvénye­sül a Halottról jót vagy sem­mit mondás. A rosszindulatú laikusok most még morgo­lódnak, azt mondják, a világ egy drogos alkoholistát gyá­szol. Ők nem ismerik a Back to Black című nagylemezt, vagy nincsenek olyan szin­ten, hogy megértsék. De na­pokon belül elhallgatnak. Mi pedig elfelejtjük, hogy a 2006 októberében megje­lent Back to Black óta zenei téren pozitívumot nem na­gyon kaptunk Amytől. A te­hetség celebbé vált. Folya­matosan címlaphíreket szolgáltatott az önpusztító életvitelével, egészségi problémáival, rendőrségi ügyeivel, válásba torkolló viharos házasságával, bot­rányos koncertjeivel és ku­darcba fulladó visszatérési kísérleteivel. Szóval ezek mind-mind kitörlődnek az emlékezetünkből. így volt ez Michael Jackson esetében is. Valaki még emlegeti a gyermekmolesztálási ügye­it? Vagy azt, hogy pályafutá­sa utolsó tíz évében csak ár­nyéka volt önmagának, és a halála előtti években már el­adni sem lehetett? Senki! Amy Winehouse szombaton a halálával egy csapásra ce- lebből legendává vált. Meg­kockáztatom, a zenetörténet legnagyobb legendájává! Jó­val nagyobbá, mint Michael, aki teljes karriert futott be. Amy tulajdonképpen egyet­len albummal, az említett Back to Blackkel és a maga mögött hagyott kiaknázatlan lehetőségekkel lépett a le­gendák közé - a CD sikeré­nek hatására fedeztük csak fel a szintén kiváló, de a má­sodikkal egy lapon nem em­líthető, 2003-as Frank című nagylemezét. Valamivel több mint félórányi zenei anyag­gal lett legenda. Aki ismeri a korongot, nem csodálkozik ezen. Rám máig olyan leírha- tadan hatást gyakorol, mint az első meghallgatásakor, 2006 karácsonya után. Kar­rierje a halálával nem ért vé­get. Már arról beszélnek, mi lesz a harmadik stúdióalbu­mával - valójában nem tud­ható, milyen állapotban van -, mikor jelenik meg, és mennyi dalt, dalkezdeményt hagyott maga után. Ez azon­ban már ráadás. A legendás CD-t, amelyről - annak tuda­tában, hogy az elmúlt öt év legkelendőbb nagylemeze - azt hinnénk, minden zene­szerető ember beszerezte már, vüágszerte úgy veszik, mintha újdonság volna. A jö­vő heti brit albumeladási rangsorban bizonyára lista­vezető lesz. Hiába, a halál jó üzlet. De ez már egy követ­kező T ollvonás témája. Szathmáry Botond és Szécsi András Maszk-szertartása a tavalyi Ekszpanzión

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom