Új Szó, 2011. július (64. évfolyam, 152-176. szám)

2011-07-01 / 152. szám, péntek

6 Külföld UJSZO 2011. JULIUS 1. www.ujszo.com Az amerikai külügyminiszter szólt a médiatörvényről, s befogadó alkotmányozásra bátorította Magyarországot Clinton és Orbán a parlamenti ünnepségen. Annette Lantos, Tom Lantos özvegye a szószéken. (TASR/AP-felvételek) ■Kmni Rátámadt Sarkozyre Párizs. Rátámadt Nico­las Sarkozy francia elnökre tegnap egy férfi Brax-ban, az államfő biztonsági em­berei azonnal lefogták. Sar­kozy éppen kíváncsiskodó­kat üdvözölt egy kordon mögött, amikor az illető az emberek között átnyúlva hirtelen a nyakánál megra­gadta Sarkozy zakóját és maga felé rántotta. Az elnök elvesztette az egyensúlyát, de nem esett el. A támadó­ról kiderült: a szomszédos ageni konzervatórium ze­netanára, eddig nem volt büntetve. (MTI) Bezárják az erőműveket Berlin. A Bundestag tegnap döntött a német atomerőművek bezárásá­ról. Az alsóház nagy több­séggel szavazta meg az Angela Merkel kancellár vezette konzervatív-liberá­lis koalíció erre vonatkozó határozatát, amely ki­mondja, hogy Németor­szág legkésőbb 2022-ig fo­kozatosan bezárja atom­erőműveit. (MTI) Börtön a tapsolóknak Minszk. Mintegy250 el­lenzékit és 13 újságírót vet­tek őrizetbe az Alekszandr Lukasenko fehérorosz el­nök elleni e heti tüntetése­ken - közölte a Belapan független hírügynökség. Az arab mintára szociális hálókon szervezett, nem engedélyezett, de rendsze­res tüntetéseken most szerdán 2500-an vettek részt, s az immár bevett módon, jelszavak helyett tapssal tiltakoztak. (MTI) Bejrutnak lépnie kell Bejrút. A libanoni ügyészség tegnap megkap­ta a 2005-ös Haríri-gyilkos- sággal kapcsolatos vádira­tot és 4 letartóztatási pa­rancsot a különleges ENSZ- törvényszéktől (TSL). Ra­fík Hariri volt kormányfő meggyilkolása földindu­lást okozott az.országban: az akkor kirobbant tünte­téseknek köszönhető, hogy Szíria több évtized után kénytelen volt kivonni csa­patait Libanonból. A gyanú szerint a gyilkosságban szerepet játszott a Szíria és Irán által támogatott síita Hezbollah, bár a vezetői tagadják a vádat. A libano­ni vezetésnek 30 napja van arra, hogy végrehajtsa a le­tartóztatási parancsokat. Ha az érintetteket ez idő alatt nem veszik őrizetbe, a TSL nyilvánosságra hozza a vádiratot és beidézi a gyanúsítottakat. (MTI) Budapest. Bővíteni kell az együttműködést Magyar- ország és az USA között, és ez nemcsak a gazdasági kapcsolatokatjelenti, ha­nem a demokrácia meg­erősítésére és az emberi jogok védelmére tett erő­feszítéseket is - mondta tegnap az amerikai kül­ügyminiszter. ÖSSZEFOGLALÓ Hillary Clinton, aki a Tom Lantos Intézet megnyitójára ér­kezett Budapestre, az Orbán Viktor miniszterelnökkel folyta­tott megbeszélései utáni közös sajtótájékoztatón kifejtette: a magyar belpolitika egyes kérdé­sei, így az alkotmányozás és a médiatörvény is szóba kerültek, és a kormányfő megerősítette neki, hogy Magyarország elköte­lezett a demokratikus hagyo­mányok mellett. Hozzáfűzte: befogadó alkotmányozásra bá­torították Magyarországot, és arra, hogy „fékeket és ellensú­lyokat alkalmazzon” az új alap­törvényben. Azt mondta, az USA „nagy csodálattal figyeli” a magyar so­ros EU-elnökség munkáját. Egy­úttal üdvözölte, hogy az elnök­ség előtérbe helyezte a romák jogainak érvényesítését. Ki­emelte a korrupció elleni harcot ÖSSZEFOGLALÓ Athén/Berlin. A görög par­lament tegnap délután megsza­vazta a 28,4 milliárd eurós meg­szorító csomag végrehajtásáról szóló törvényt, magát a csoma­got szerdán hagyták jóvá a kép­viselők. A döntéssel lehetővé vá­lik, hogy az euróövezeti pénz­ügyminiszterek vasárnapi ülé­sén jóváhagyják a korábban el­fogadott 110 milliárd eurós mentőcsomag újabb, 12milliárd eurós részletének folyósítását. Német bankok és biztosítók önkéntes alapon 3,2 milliárd eu- róval vesznek részt a Görögor­szág számára kidolgozandó má­Brüsszel. A jelenleginél va­lamivel magasabb, összesen 1025 milliárd eurós költségve­tést javasol az uniónak a 2014-2020 időszakra az Euró­pai Bizottság. Ajavaslat Manuel Barroso elnök szerint egyszerre ambiciózus és felelős, megfelel annak, hogy az unió eredmé­nyeket tudjon felmutatni a gaz­dasági növekedés és munka­helyteremtés fellendítésében. A tervezet szerint a kiadások uniós szinten a bruttó összjöve­delem (GDP) 1,05 százalékára rúgnának, akárcsak a jelenlegi és a gazdasági nyitottságot, megjegyezve: Magyarország le­hetőséget nyit a külföldi befek­tetők előtt. Szólt arról: Magyar- ország és az USA is elkötelezett az alapvető szabadságjogok vé­delme mellett, amit a Ronald Reagan-szobor szerdai felavatá­sa és a Tom Lantos Intézet teg­napi megnyitása is jól bizonyít. A két országot továbbá összekötik a gazdasági kapcsolatok, a NA- TO-tagság és a közös vállalások, mint például az afganisztáni misszió. Orbán Viktor kifejtette neki, hogy véleménye szerint Közép-Európa lehet az európai sodík mentőakcióban - jelentet­te be tegnap Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter. A berlini ve­zetés és a német pénzügyi szek­tor abban állapodott meg, hogy a magánhitelezők az eredeti fel­tételekkel hitelezik újra a lejáró görög adósságot. A megoldást a 2014 előtt lejáró állampapírok esetében alkalmazzák. A német bankok és biztosítók összesen 10 milliárd euró értékű görög ál­lamkötvényt birtokolnak. A pa­pírok többsége 2020 utánjár le. Schäuble fontosnak nevezte, hogy a magánhitelezők önkén­tesen vegyenek részt az euró­övezeti tagország támogatásá­ban. Szerinte az önkéntesség ré­keret esetében. Vagyis az EB igyekezett figyelembe venni a nagy befizető országok állás­pontját: a büdzsé szintjének emelése nem lehetséges. Abszo­lút értékben, a várható tényleges kifizetéseket figyelembe véve mindazonáltal a javaslat 5 szá­zalékos növekedést tartalmaz a jelenleg futó büdzsé 925 milli­árd eurós keretéhez képest (972 milliárd). Barroso ezért bírála- tokta számít egyes tagállamok részéről. Az EB új bevételi forrásokat is javasol, köztük a pénzügyi tranzakcióra kivetendő illeté­ket, illetve egy uniós áfa-hánya­gazdaság motorja. Az USA meg­vizsgálja, hogyan támogathatja ezt a törekvést - mondta az ame­rikai diplomácia vezetője. A kétoldalú tárgyalások előtt, a Tom Lantos Intézet parlamenti megnyitóján Clinton kifejtette: az EU és a NATO közötti együttműködés célja a demok­rácia és az emberi jogok védel­me. A kormányok és a civil szer­vezetek feladata a demokrácia terjesztése. Minden demokrati­kus országnak, így az USA-nak és Magyarországnak is fontos sa­ját intézményeinek továbbépí­tése, de emellett az új demokrá­vén lehet elkerülni, hogy a hi­telminősítők csődeseményként értékeljék a magán kötvénytu­lajdonosok részvételét a máso­dik görög mentőakcióban. Az első görög mentőakció a 110 milliárd eurós hitel össze­állítása volt. A pénzt az EU és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) adta össze tavaly. Időközben világossá vált, hogy a dél-euró­pai országnak további segítség­re van szüksége. A második mentőcsomagról az euróöve­zeti pénzügyminiszterek va­sárnapi ülésén dönthetnek. Ez nagyjából 100 milliárd eurós lehet, tehát valamivel kisebb mint az első. (MTI, ú) dot. A kettő együtt hosszú távon a bevételi oldal 40 százalékát is elérhetné. Kezdeményezte a bi­zottság emellett egy új alap lét­rehozását a tagországok közti összeköttetéseket segítő infra­strukturális, energiaügyi és táv­közlési fejlesztésekre, 50 milli­árd eurós költségvetéssel. Nem változna a mezőgazda- sági kiadások szintje. Hét év alatt 372 milliárd euró jutna erre az ágazatra, és ezzel a me­zőgazdaság továbbra is a leg­nagyobb költségvetési fejezet maradna a belső felzárkóztatá­si kiadások (376 milliárd euró) mellett. (MTI, ú) dáknak is segíteniük kell, és azt sem hagyhatják, hogy a már működő demokráciák visszalép­jenek a fejlődés útján. Bár az USA-ban is vannak nézetkü­lönbségek az egyes politikusok és pártok között, de Tom Lantos hitt abban, hogy alapvetően mindannyian egy oldalon áll­nak: a szabadság és a demokrá­cia oldalán. Felidézte, Tom Lan­tos kiállt a kisebbségek védel­mében is. Ezzel kapcsolatban üdvözölte, hogy Magyarország EU-elnöksége idején a romák helyzetének javításért is dolgo­zott. Az intézet megnyitása azt Prága. Marad a jobbközép kormány Csehországban, mi­után a három koalíciós párt ve­zetőinek tegnap sikerült meg­egyezniük a kormányzati posz­tok új elosztásában és a koalíci­ós szerződés kiegészítésében. A megállapodás lehetővé teszi az elhatározott reformok folytatá­sát. Radek John, a Közügyek (W) elnöke közölte: partnerei teljesítették a legkisebb koalíci­bizonyítja, hogy Tom Lantos tör­ténete nem ért véget az elhuny­téval, hanem folytatódik - muta­tott rá. Az intézet ünnepélyes meg­nyitóján sok beszéd hangzott el. Annette Lantos, Tom Lantos öz­vegye szerint férje Ronald Rea- ganhez hasonló lelkesedéssel végezte munkáját. Tom Lantos szenvedélyesen szerette Ma­gyarországot, és sokat dolgozott érte. Clinton budapesti látogatása végén ellenzéki politikusokkal és civil szervezetek képviselőivel beszélgetett. A találkozón részt vett Mesterházy Attila, az MSZP elnöke, Schiffer András, az LMP frakcióvezetője, Bajnai Gordon volt miniszterelnök, a Haza és Haladás Alapítvány vezetője, továbbá Mészáros Antónia, a Minőségi Újságírásért Alapít­vány elnöke, Molnár Péter, a Kö­zép-európai Egyetem médiaku­tatója, valamint Földes Ádám, a Transparency International és Réthy Kinga, a Nyílt Társadalom Intézet képviseletében. A talál­kozót zárt ajtók mögött tartot­ták, Clinton nem mondott sem­mit a sajtó jelenlétében. Az amerikai diplomácia veze­tője kevesebb mint egy napot tölt Magyarországon, szerda éj­jel érkezett és tegnap kora dél­után már tovább is utazott a lit­vániai Vilniusba egy emberi jogi konferenciára, ahonnan Mad­ridba látogat. (MTI, ú) ós párt legfőbb követelését, hogy újra négy minisztere le­gyen a kormányban. A W tavasszal június végéig adott ultimátumot partnerei­nek: ha nem teljesítik követelé­seit, kivonul a kormányból. Az ultimátum előzménye, hogy a zavaros, korrupciógyanús ügyek miatt távoznia kellett miniszteri bársonyszékéből Vít Bártának, a Közügyek alelnö- kének, illetve Radek John párt­elnöknek. POLITIKAI BOTRÁNY Katonás rendetlenség Washington. Az FBI is be­kapcsolódott az arlingtoni katonai temetővel kapcsola­tos botránysorozat kivizsgá­lásába. Kiderült: összekeve­redett a sírhelyek nyilvántar­tása és dollármilliókat fizet­tek ki annak digitalizálására. Mint a The Washington Post írta, az FBI, amely titokban fél éve kapcsolódott be a ka­tonai nyomozók által folyta­tott vizsgálatba, azt igyekszik kideríteni, hogy a külső szer­ződések megkötésekor tör- tént-e csalás vagy okirat-ha­misítás. A botrány tavaly nyáron robbant ki, amikor a nemzeti emlékhely több tu­catnyi sírjáról kiderült: nem tudni, ki nyugszik benne, egy hulladéklerakóban pedig emberi hamvakat tartalmazó urnákat találtak. A temető két vezetőjét azonnal kirúgták, a kongresszus pedig elrendel­te: a másfél évszázados, csaknem 250 hektáros sírkert mind a 320 ezer nyugvóhe­lyével számoljanak el. A nemzet halottjai felcserélé­sének híre országos felhábo­rodást váltott ki. A háborúk­ban elesettek mellett az Ar- lingtonban olyan történelmi nagyságok nyugszanak, mint William Howard Taft és John F. Kennedy, valamint az utóbbi öccse, Robert. Itt van eltemetve több felfedező és művész, valamint a polgár- háború két magyar táborno­ka, Asbóth Sándor és Stahel- Számvald Gyula is. (MTI) Megszavazták a megszorító csomag végrehajtásáról szóló törvényt Elkerülték az államcsődöt Mérsékelten emelkedő EU-költségvetést javasol az EB 2014-2020-ra Végtelen viták lehetnek a büdzséről ÖSSZEFOGLALÓ Marad a hárompárti koalíció Csehországban Vége a kormányválságnak KOKES JÁNOS Szőrmentén bírálta Clinton Budapestet

Next

/
Oldalképek
Tartalom