Új Szó, 2011. július (64. évfolyam, 152-176. szám)
2011-07-27 / 173. szám, szerda
16 Sport-hirdetés ÚJ SZÓ 2011. JÚLIUS 27. www.ujszo.com A szlovák Peter Velits ingadozó formában versenyzett a Tour de France-on, de a két utolsó előtti szakaszon mindenkinek megmutatta, mire képes Párizsban elönti az embert az elégedettség „A harmadik hét mindent megmentett" (Somogyi Tibor felvétele) Harmadszor ment végig a világ legnehezebb kerékpárversenyén, s pályafutása eddigi legjobb eredményét érte el a 19. hellyel. Peter Velits a Tour de France-ról hazaérkezve készségesen válaszolt az újságírók kérdéseire. ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS A tizenkilencedik helyen zárt a Tour de France-on. Szlovák versenyző még soha nem ért el ilyen jó eredményt a francia körversenyen. Én nem a legjobb szlovák akarok lenni valamiben. Nem mondom, hogy a 19. hely rossz, de nem emiatt a helyezés miatt vagyok elégedett az idei Tou- rommal, hanem a két utolsó előtti szakaszon mutatott teljesítményem miatt. Pénteken az Alpe-d’Huez-en 4. lettem, másnap az időfutamban 9., ez a két siker tette különlegessé számomra az idei versenyt. A 19. hely természetesen előrelépés, de még jobb is lehetek. Mennyire? Jó lenne a legjobbak közé kerülni. Szeretnék egyre előbbre kerülni. Még legalább tíz év versenyzés áll előttem, szuper volna, ha sikerülne egyre feljebb kapaszkodnom. 2008-ban és 2009-ben is indult már a Touron. Az idei - az eredményen kívül - miben különbözött az előzőektől? Először minden csak az élményekről szólt. Nem volt különösebb célkitűzésem, csak el akartam jutni Párizsba, és minél többet tapasztalni. Egy évvel később már próbáltam néhol meglépni a mezőnytől, egy- egy szakaszon jó eredményt elérni, most pedig már összetettben is minél jobb akartam lenni. De a legnagyobb különbséget az jelenti, hogy erősebb csapatban voltam. A HTC-Highroad versenyzői közül ön zárt a legelőkelőbb helyen összetettben, a csapat mégis főleg a brit sprinterre, Mark Cavendish- re dolgozott. A laikusok számára úgy tűnhet, ha nem kellett volna Cavendisht segítenie, még jobb eredményt is elérhetett volna. Ebben van igazság, semmi nincs ingyen, néha nekem is az élre kellett állnom a Cavendisht húzó csapatvonatban, ami azért sok erőt kivesz az emberből. Másrészt viszont hátul a tömegben bukhattam is volna, ahogy Contadorral is megesett. Mindennek megvan az előnye és a hátránya is, a verseny után már nem kell azon filozofálni, mi lett volna, ha... Milyen volt a csapat stratégiája? Á HTC úgy van összeállítva, hogy Cavendish minél több szakaszgyőzelmet szerezhessen, ezért olyan típusú versenyzők alkotják, akik tudják őt ebben segíteni. Tévéképernyőn nézve talán az egész nagyon egyszerűnek tűnik, felsorakozunk, mindig valaki más vezeti a sort, s végül Cav nyer, de ez azért nem megy ilyen könnyen. Cav mindig komoly előtanulmányokat végez a befutókhoz, interneten megnézi, hogyan néz ki az útvonal, az utolsó kilométerek minden kanyarja pontosan a fejében van. A többieknek is tudniuk kell, hol a helyük a vonatban, kinek mikor kell az élre állnia. Verseny közben ráadásul bármi történhet, ami felborítja az egészet, s akkor ott helyben kell reagálni. Az idei Tour első hetében különösen sok volt a bukás. Az első héten gyakorlatilag bárki megszerezheti a sárga trikót, ezért nagy a tolongás, idegesség, ebből vannak aztán az esések. Szerencsére a mi csapatunkat elkerülték a bukások, azért is, mert nagyon taktikusan versenyeztünk. A második hét a Pireneusokban már nem volt olyan ideális, az egyik szakasz jobban sikerült, a másik kevésbé, de a harmadik hét mindent megmentett, a vége pedig egészen fantasztikus lett. Általában nekem az utolsó héten jól szokott menni, akkor érzem magam a legjobban, most is így volt. Néha azonban arra panaszkodott, hogy ingadozó a formája. A tavalyi Vueltához képest az is volt. Sokszor szenvedtem. Az ember hiába akar, ha nem pörög a lába, nincs mit tenni, s vannak olyan napok is, amikor fejben nem bír az ember tovább szenvedni. Aztán persze előfordul olyan is, hogy már az első pillanattól érzem, jól fog menni, jól érzem magam, a lábam is bírja, és olyankor öröm a versenyzés. Ilyen volt például az Alpe-d Huez-en. Párizsba megérkezni pedig mindig nagyszerű érzés. Egy csapásra megszűnik minden feszültség, s az embert elönti az elégedettség, hogy megcsinálta. (bt) Bukások Ételek Látnivalók Krízisek Favoritok Szurkolók „Nem lenne szabad megtörténnie, hogy egy kísérőautó vagy -motor versenyzővel ütközik, soha nem is láttam még korábban ilyet. Azt hallottam, hogy idén 160 fotóriporter volt motorbiciklin a mezőnyben. Tiszteletben tartom, hogy az újságírók is a munkájukat végzik, de csak egy bizonyos határig, hiszen a versenyzők biztonsága az első! Úgy gondolom, jövőre a szervezők jobban oda fognak figyelni, kit engednek a mezőnybe.” ,Ahogy tavaly a Vueltán, a Touron is saját szakácsunk volt. Ez talán nagyzolásnak tűnhet, de nagyon sokat jelent. Változatosan étkezünk, mindenki azt kapja, amit kér. Reggelire is bő a választék, ami azért fontos, mert utána a kerékpáron ebédelünk. A gyúrók sonkás vagy lekváros szendvicseket készítenek nekünk, müzliszeleteket is fogyasztunk, a szakasz vége felé pedig, amikor a cukrot kell pótolni, akkor szőlőcukros géleket eszünk.” ,A szervezők úgy alakítják ki az egyes szakaszok útvonalát, hogy a legszebb francia tájakon haladjon át, s a tévénézőknek is legyen miben gyönyörködniük. Persze mi, versenyzők sem vagyunk vakok. Nincs időnk ugyan nézelődni, de azért regisztráljuk a várakat és a kastélyokat, amelyeket elmellőzünk. A nevüket ugyan nem tudjuk, de némelyik tényleg csodálatos látvány, igazi élmény.” „Eléggé ingadozó volt a formám, ezért sokszor szenvedtem ezen a Touron, de lelkileg a második szabadnap volt a legnehezebb. Az ember olyankor tudatosítja, hogy már mindene fáj, de még előtte áll egy nagyon kemény hét... A legnehezebb szakasz pedig az ötödik volt, itt szerezte Cavendish az első szakaszgyőzelmét. Kívülről síknak tűnhetett az az etap, de valójában hepehupás volt. Ott nagyon kínlódott az egész csapat.” ,Az idei Tour nagyon izgalmas volt számunkra is, az utolsó pillanatig nem lehetett tudni, mi lesz a vége. A hazai Voeckler szenzációsan versenyzett, sokáig őrizte a sárga trikót. Evanst már a rajt előtt az esélyesek közé soroltam, s bizonyította, hogy tényleg nagyon jó. Idén a hegyekben is tartotta a lépést a Schleck fivérekkel, így az utolsó előtti szakasz előtt már sejthető volt, hogy ledolgozza a hátrányát, mert sokkal jobb náluk az időfutamban.” ,A szurkolók fantasztikusak, mindenkit biztatnak, nem csak a hazaiakat. Sokan eljöttek Szlovákiából is, láttam a zászlókat, nagyon jólesett. Engem mindig motiválnak a szurkolók, nem zavar az sem, ha egyenesen a fülembe kiabálnak. Láttam, hogy Contador megütött egy nézőt, aki provokálta, és teljesen meg is értem, hogy így reagált a zaklatásra, de nekem szerencsére semmilyen negatív tapasztalatom nem volt.” (bt) FOLYTATÓDIK A TIPPELŐK ÚJ SZÓ FOCILIGAJA Figyelje az alacsonyabb osztályú bajnokságokat, olvassa a régiófocit, és játsszon az Új Szóval! Július 29-én játékszabály Július 30-án az 1. őszi tippszelvény! A tippszelvényt mindig a szombati és a hétfői számban keresse!
