Új Szó, 2011. július (64. évfolyam, 152-176. szám)
2011-07-02 / 153. szám, szombat
wvw.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. JÚLIUS 2. Szalon 19 Balázs Péter könyvéből sűrítve, olvasmányosan kapjuk mindazt, amit az Európai Unióhoz való csatlakozásról minden magyarnak is tudnia kellene Magyarország és Európa húszéves kapcsolatáról A mai magyar könyvkiadás, könyvterjesztés és olvasói recepció furcsaságai közé tartozik, hogy a valóban nélkülözhetetlen kézikönyvek gyakran nem jutnak el sem a döntéshozókhoz, sem az olvasókhoz. TÓFALVI ZSELYKE Balázs Péter nemrég megjelent Magyarország és Európa című kötetét minden könyvtárban meg kellene találnunk, hiszen a könyvben sűrítve, olvasmányosan kapjuk mindazt, amit az Európához, az Európai Unióhoz való csatlakozásról - szakmabelieken, azaz a tárgyalásokat előkészítő, lebonyolító tisztségviselőkön túl - minden magyarnak is tudnia kellene. A kötet része a Napvilág Kiadó 20 év után című, 14 könyvből álló sorozatának: a történettudománnyal, közgazdaságtannal, szociológiával, társadalomtudománnyal és joggal foglalkozó szerzők a rendszerváltás óta eltelt két évtizedet mutatják be saját tudományáguk fókuszán keresztül. A budapesti könyvkiadó a sorozattal nemcsak megértetni, megvüágítani szeretné az elmúlt időszak történéseit Magyarországon, hanem segíteni szeretné „a magyar gazdasági, szellemi, politikai élet szereplőit a helyzetértelmezésben” - fogalmazza meg Földes György, a sorozat szerkesztője a kötetek fülszövegében. Értékelésében Balázs Péter - aki egykori magyar külügyminiszterként a maga egyedülálló tudásával, kapcsolatrendszerével a Magyarország és Európa közötti kapcsolatteremtés egyik prominens személyisége - is ezt teszi. Már a könyv címével azt sugallja: túlságosan leegyszerűsítő lenne, ha csak az Európai Unióhoz való csatlakozás történetét taglalnánk. Kötete több, mint az európai integráció és Magyarország története: külpolitikáról szól, arról, hogy a szovjet összeomlás után Magyarország az előtte megnyílt hatalmas teret hogyan „töltötte be”. Balázs Péter már a kötet előszavában megindokolja az elmúlt húsz esztendő történéseit összegző tanulmány megírásának „történelmi hátszelét”. A mohácsi csatavesztés (1526) óta az európai integráció az első olyan magyar külpolitikai célkitűzés, „amely kedvező politikai széljárásban, belső és külső támogatást élvezve valóra vált”. A szerző éppen ezért tartja fontosnak, hogy a csatlakozásról minden alapvető és megkerülhetetlen információt tudnunk kell. Az integrációval kapcsolatos bonyolult összefüggéseket világosan, közérthetően mondja el, majd az EU döntéshozói mechanizmusának pontos és szakszerű bemutatására törekszik. Kibomlik előttünk az EU teljes (és valóban bonyolult) építkezési rendszere. A szerzőt nem ragadja el a fantáziája, hiszen itt intézmények, könyvtárak, nagykövetségek nagyon pontos, szakszerű bemutatására van szükség. Szó sincs semmilyen labirintusról, csupán arról, hogy a 2004-es évtől kezdődően a Közép-Kelet- Európából érkezettek az EU kulcsfogalmainak mindegyikét hosszas és legtöbbször kimerítő tárgyalássorozatok révén alakították ki. A szerző pedig Magyarország első EU-biztosaként részt vett a tárgyalássorozatok koncepciójának kidolgozásában, gyakorlati megvalósításában. Könyvében így első kézből, az olvasót mintegy kézen fogva vezeti végig a sokak által vízfejűnek tartott uniós intézmények teljes rendszerén. Balázs Peter könyvének egyik fontos tanulsága: az EU-n kívül nincs élet azon országok számára, amelyek az utóbbi években tagjaivá váltak. Jogilag ugyan ki lehet lépni az Európai Unióból, de ez olyan iszonyatos presztízs- és anyagi veszteségekkel járna, amelyet bármelyik ország nagyon nehezen viselne el. A kötet legnagyobb érdeme, hogy legjobb tudomásunk szerint a közép-kelet-európai régióban elsőként összegzi az európai integráció egyetemes, nemcsak Magyarországot érintő, Magyarországra érvényes tanulságait. Ezért is érdemes elolvasni. A szerző a Közép-európai Egyetemen működő EU-Bőví- tési Központ kutatója, Balázs Péter munkatársa „Senkit sem kíméltem, nem álltam egy oldalra sem, megpróbáltam objektiven megállapítani a tévedéseket..." Nem vagyunk mindig egyenlőek MTI-HÁTTÉR Balázs Péter szerint a 2011. első félévi soros uniós elnökség végére Magyarország rosszabb viszonyban van az EÜ-val, mint az elején volt - a Bajnai-kor- mány külügyminisztere a Magyarország és Európa című új kötetének bemutatóján fejtette ki véleményét a magyar EU-elnök- ségről. „Az EU-elnökség vége felé egy kicsit szégyenkezve kell Brüsz- szelbe járni” - vélekedett a Közép-európai Egyetem professzora az Európai Bizottság magyar- országi képviseletén, ahol ke- rekasztal-beszélgetést tartottak a Napvilág Kiadó által gondozott kötettel kapcsolatban. Balázs Péter főleg a kormányzati magatartást okolta azért, hogy „az elnökség végére rosz- szabb viszonyban vagyunk az unióval, mint az elején voltunk”. A professzor azt mondta, az elnökség sikerén jobbnál jobb szakértők dolgoztak, vittek előre és oldottak meg ügyeket, de ezeket az óriási teljesítményeket felülírta a belpolitika. „Ott rúgtunk öngólt, hogy nagyon alacsony szintű belpolitikai számításokból szembementünk uniós alapértékekkel” - mondta, hozzátéve, ez nemcsak Magyarország, hanem az egész Európai Unió hitelességét megrendítette, „ha megorroltak ránk, ezért haragszanak ránk”. A volt külügyminiszter könyvében úgy fogalmaz: a kitágult nyugati térségben nemcsak Magyarország tájékozódása bizonytalanodott el, hanem a rendszert váltó államok többségéé is, vagy a belpolitikában, vagy a külpolitikában, vagy pedig a szabadságban távolodnak el a kivívott európai értékrendtől. Balázs Péter azt úja: „a pluralista politikai berendezkedés kellékei már mindenütt megvolnának, de nemigen használják őket”, terjed a populizmus, nacionalista kísértetek újraélesztése is divatba jött. Véleménye szerint regionális jelenségről van szó, amely Varsótól Szófiáig felismerhető, „Magyar- ország immár nem különbözik tőlük, sőt, egyre jobban kezd hasonlítani Európai Unión kívüli, keleti szomszédaira”. A szocialista kormányzás utolsó évében a külügyi tárcát vezető Balázs Péter könyve végén úgy foglal állást: „Jó lenne visszatérni Európába, az út már szabad!” A kötet bemutatóján azt mondta: értékelést adott arról, melyik kormány miben hibázott, „senkit sem kíméltem, nem álltam egy oldalra sem, megpróbáltam objektiven megállapítani a tévedéseket”. A volt külügyminiszter az EU jövőjét mérlegelve könyvében azt írja: ha a tagállami, „nemzeti” érdekeket a közös törekvésekkel sikerül összebékíteni, akkor az unió újabb eredményeket mutathat fel. „Ha viszont fontos területeken kudarcot vallunk, a láncreakció az integráció fél évszázados eredményeit is magával ránthatja” - vetít előre egy kedvezőtlen forgatókönyvet. A negatív spirál a központi, nagy tagállamokat szerinte arra indíthatja, hogy még szorosabban összefogjanak, és úgymond lerázzák magukról az okvetetlen- kedő és az egyenlőséget reklamáló kicsik tömegét. A beszélgetésen azt mondta, az EU-ra leselkedő egyik veszély az, hogy a közösségben mintaszerűen átvették a szuverén egyenlőség doktrínáját, de a tehervállalás nem egyenlő. „Nem vagyunk mindig egyenlőek”, bizonyos fokig tekintettel kellene lenni az egyes államok hozzájárulására. Mint fogalmazott, félő, hogyha a sok kicsi állam nagyon sokat idegesíti a nagyokat, akkor azok a fontos ügyek megtárgyalására átlépnek egy új asztalhoz, amelyet G20-aknak hívnak. Balázs Péter az MTI-nek elmondta: a könyv nyolc fejezetében arra is kereste a választ, milyen előnyökkel jár Magyarország számára az Európai Unió, milyen lépésekben vált Magyar- ország teljes jogú taggá, milyen támogatást kapott a politikai vezetés a közvéleménytől, valamint hogy megőrizhető-e az ország szuverenitása az unión belül. „Ez utóbbira egyértelmű a válasz: igen”-jelentette ki. A volt külügyminiszter hangsúlyozta, Magyarország kezdettől és még jó ideig nettó haszon- élvezője az unió költségvetésének, azaz sokkal több pénzt kap, mint amennyit oda befizet. A globalizáció kihívásaira csak egy közös Európa tud hatékony válaszokat adni. „Egy világgazdasági válság, egy hamufelhő, a nukleáris katasztrófa hatásai nem állnak meg az országhatárokon, az ilyen kihívásokra a kisebb országok a maguk erejéből képtelenek felkészülni” - mondta Balázs Péter. „Jó lenne visszatérni Európába, az út már szabad!" (Somogyi Tibor felvétele) SZALON Szerkeszti: Csanda Gábor. Levélcím: Szalon, Új Szó, Lazaretská 12, 811 08 Bratislava 1. Telefon: 02/592 33 447. E-mail: szalon@ujszo.com
