Új Szó, 2011. július (64. évfolyam, 152-176. szám)

2011-07-25 / 171. szám, hétfő

4 Külföld ÚJ SZÓ 2011. JÚLIUS 25. www.ujszo.com Megöltek egy iráni atomtudóst Teherán. Megöltek egy atomtudóst szombaton Teheránban, a felesége is megsebesült. Az áldozat a 35 éves Darius Rezaei, fegyveres motorosok vé­geztek vele. Az elmúlt években több iráni atom­tudós halt meg merényle­tekben, illetve többnek ve­szett nyoma. Teherán Izra­el és a nyugati nagyhatal­mak számlájára írja ezeket az eseteket, mondván, így kívánják fékezni az iráni atomprogramot. (MTI) Új parlamentet akarnak a lettek Riga. Az urnákhoz járu­lók 95%-a támogatta a szombaton Lettországban tartott népszavazáson, hogy oszlassák fel a parla­mentet, és írják ki az előre­hozott választásokat. Az 1,5 millió választójogosult 44%-a vett részt a referen­dumon. A népszavazás ki­írását Valdis Zaders volt el­nök kezdeményezte május végén miután a lett parla­ment elutasította Ainars Slesers képviselő és üzlet­ember - korábbi gazdasági miniszter - mentelmi jogá­nak felfüggesztését, a rendőrség így nem vizsgál­hatja vagyonának egyesek szerint kétes eredetét. Zat- lerst a népszavazás kezde­ményezése után néhány nappal nem választotta meg a parlament államfő­nek, pedigjavaslata megté­teléig ő volt az esélyes je­lölt. (MTI) Ismét rengett a föld Japánban Tokió. Három hónappal a pusztító földrengés után szombaton ismét meg­mozdult a föld Japán észa­ki részén. A 6,5-es erősségű rengést abban a térségben észlelték, amelyben a már­ciusi, kilences erősségűt, amely szökőárt váltott ki, és súlyosan megrongálta a fukusimai atomerőművet. Az erőművet üzemeltető Tepco vállalat közlése sze­rint az erőművet most nem érte kár. (MTI) Kölcsön a líbiai ellenzéknek Berlin. Németország százmillió eurós civil és humanitárius kölcsönse- gélyt nyújt az Átmeneti Nemzeti Tanács vezette lí­biai ellenzéknek. „A hábo­rú miatt, amelyet Kadhafi folytat saját népe ellen, Lí­biában rendkívül nehéz a helyzet - állapította meg közleményében Guido Westerwelle német kül­ügyminiszter. Hozzátette, a kölcsön garanciája „Kad­hafi milliárdjai”. (MTI) A rendőrség ötven perc elteltével érkezett a szigetre, mert nem volt készenlétben sem helikopter, sem motorcsónak Embervadászat Utoya szigetén Breivik vérfürdőt rendezett a festői szigetecskén (TASR/AP és SITA/AP-feIvéteI) Oslo. A gyilkos rendőrru­hában volt; odahívta ma­gához a táborozókat, azt üvöltötte, mindenki meg­hal, majd tüzet nyitott - a pénteki lövöldözés túlélő­inek elbeszélése szerint így kezdődött a vérengzés a norvégiai Utoya szigetén. MTl/AP-ÖSSZEFOGLALÓ Az ámokfutó legalább 86 embert ölt meg a szigeten a Norvég Munkáspárt ifjúsági ta­gozatának nyári egyetemén. Az egyik táborozó, Elise egy meg­beszélésről jött ki, amikor lövé­seket hallott. Meglátott egy rendőrt, és már azt hitte, biz­tonságban van, amikor észre­vette, hogy a férfi elkezd lőni a fiatalokra, akiket előzőleg oda­hívott magához. „Először a szi­geten lőtte le az embereket, majd célba vette azokat, akik a vízbe vetették magukat és úsz­va próbáltak menekülni” - idéz­te fel. A lány a vízparton am- ögött a szikla mögött kupor­gott, amelyen a gyilkos állt. Pánikszerűen hívta telefonon a szüleit, és suttogva mondta el, mi történik., Azt mondogatták, ne essek pánikba, minden rendben lesz”. A szülők azt ta­nácsolták Elise-nek, vegye le élénk színű dzsekijét. A lány azt mondta, nem tudja megmon­dani, mennyi idő telt el, mire abbamaradt a lövöldözés. Egy másik táborozó, Dana Berzingi elmondta, sokan ha­lottnak próbálták tettetni magu­kat, de a gyilkos, miután az egyik fegyverrel eltalált valakit, a má­sikkal, egy vadászpuskával még fejbe lőtte áldozatait. Egy 21 éves fiú egy halott barátjamobil- járól hívta a rendőrséget. Emüie Bersaas azt mesélte, amikor meghallotta a lövéseket, bero­hant az egyik épületbe, és bebújt egy ágy alá. „Egyszerre nagyon, nagyon közel hallatszottak a lö­vések, és a szomszéd szobában hangosan sikoltozni kezdtek” - idézte föl a történteket. A lány két órát volt az ágy alatt, mire a rendőrök betörték az ablakot, és kihozták. Nyugodtan, lassan tüzelt Adrian Pracon halottnak tet­tette magát, így marad életben. „Azt kiabálta, mindannyiunkat megöl. Nyugodt volt, lassan, fo­lyamatosan tüzelve követett minket. Úgy nézett ki, mintha egy náci filmből bújt volna elő. A vízbe ugrottam és megpróbál­tam átúszni a másik partra, de nem volt időm levenni a bakan­csom meg a nadrágom, ezért 100 méter után vissza kellett fordulnom. Visszafelé meglát­tam a parton, a másik oldal felé úszókra lövöldözött. Láttam a halott embereket. Ez egysze­rűen lehetetlen, hogy ilyen tör­ténjen Norvégiában. Hogy vé­gignézzem, ahogy a barátaim meghalnak, a kollégáim szen­vednek. Nem sokkal később ott feküdtem a parton a holttestek között, majd megfagytam, nem volt erőm, hogy megmozdul­jak. Több, a táborhoz tartozó gyerek jött oda hozzám, de visszatért a fegyveres. Egymás után ölte meg őket, sikoltoztak, sírtak, borzasztó volt. Elbújtam a holttestek mögé. Az volt a sze­rencsém, hogy meg se moccan­tam. Ez volt az egyetlen dolog, amire gondolni tudtam: bármi történjék, ne mozdulj meg!” 60 perc a pokolban Beszámolók szerint a rend­őrségnek 50 percébe telt, mire odaért a lövöldözés helyszíné­re; 17.27-kor kapták az első riasztást, hogy lövöldöznek a szigeten. Autóval mentek, mert helikopter nem volt ké­szenlétben, így húsz percbe telt, mire odaértek a tópartra, és további 20 percbe került, mire találtak csónakot, hogy átkeljenek a partról néhány száz méterre lévő szigetre. Ä gyilkos nem tanúsított ellenál­lást, 18.27-kor megadta ma­gát a rendőrségnek. A rendőrség tegnap is foly­tatta a kutatást a táborban, a mészárlás esetleges további ál­dozatai után; a keresés során egy mini tengeralattjárót is be­vettek. Egy tömeggyilkos naplója: Breivik „érdeklődik a vadászat iránt" és keresztény háborúra szólít fel a muszlimok ellen Templomos lovagnak tartja magát a norvég hóhér Breivikről három fotó is volt az internetre feltett videóján, az egyiken egy nagy tűzerejű lőfegy­verrel pózolt (TAS R/A P-fel véte I) kormány székházánál műkö­désbe hozott robbanószer ammónium-nitrátból és gáz­olaj keverékéből állt. Ezt a ke­veréket használták az 1995-ös egyesült államokbeli Oklaho­ma Cityben elkövetett robban­tásnál, amelynek 168 halálos áldozata volt. ÖSSZEFOGLALÓ Oslo. Anders Behring Breivik 32 éves, magas, szőke, kék szemű férfi, kereskedelmi szak- középiskolát végzett. Korábban nacionalistának, a kulturális sokszínűség ellenségének ne­vezte magát az interneten, a www.document.no című ol­dalon. A Facebookon fellelhető profilján azt írta magáról, hogy konzervatív, keresztény, nőtlen, érdeklődik a vadászat és lövöl­dözős számítógépes játékok iránt. Az iszlám, a marxizmus és a kulturális sokszínűség elleni kirohanásokkal tarkított, gyű­lölködő videót töltött fel a You- Tube-ra a Templomos Lovagok 2083 címmel. Ez összefoglalója 1500 oldalas írásának, amely­ben többször utal a „multikultu­rális árulók”, a „kulturális mar­xisták” és a muszlim bevándor­lók elleni támadásra. A Guardian azt írta, hogy a húszas évei végén radikalizáló- dó Breivik szerteágazó kapcso­latokat ápolt európai szélső­jobbos szervezetekkel. Tagja volt a norvég Fejlődés pártnak, 2009 óta pedig több szélsősége­seket és neonácikat tömörítő honlapon is megjelentette xeno- fóbiáról, iszlamofóbiáról tanús­kodó írásait. Nézeteivel nyíltan kérkedett; az egyik fórumra fel­tett bejegyzésében azt részlete­zi, hogyan látta el „stratégiai ta­nácsokkal” az Angol Védelmi Li­ga (EDL) brit szélsőjobboldali szervezetet és a SIOE nevű, „Eu­rópa iszlamifikálásának meg­állításáért” küzdő alakulatot is. (A magasröptű taktika szerint először kis utcai provokációkkal kell „túlzott reakciókra” késztetni egy-egy muszlim közösséget, majd visszavág­ni a lehető leg­nagyobb erő­vel.) Facebook- profiljából kide­rül, hogy ked­venc filmjei kö­zött olyanok talál­hatók, amelyekben tombol az erőszak, ömlik a vér. A 300 című film mellett olyan sorozatok, mint az embereket gyilkoló ro­bot története, a szim­patikus sorozatgyilkosról szóló Dexter és a rendőrök brutális utcai harcát bemutató Pajzs. Breivik állítása szerint a Geo- farm nevű biogazdaság igazga­tója. A Norvégiában nyilvános adóbevallások szerint 2009-ben nem volt jövedelme, az azt megelőző években is rendkívül szerény összegekről számolt be. Május elején hat tonna ammónium-nitrátot (műtrá­gyát) vett egy mezőgazdasági nagykereskedésben. A norvég Szélsőjobb és Európa-szkepticizmus Berlin. Az iszlám terroriz­mus az elmúlt években min­den más fenyegetettséget „elhomályosított”, s Európa rendkívül kevés figyelmet fordított a szélsőjobboldali fenyegetésre - így véleked­nek német terrorizmus-szak­értők a norvég vérfürdő ta­nulságairól. Az európai ható­ságoknak nem tűnt fel, hogy a szélsőjobb Németországban, a skandináv államokban és több más európai országban is egyre „profibb” módon szerveződik, mind több köve­tőre és pénzre tett szert. A norvégiai támadások - mint az elemzők fogalmaz­tak - visszahozták a terrort Európába. Az a tény, hogy a mostani merényleteteket a kontinens egyik, legna­gyobb jóléttel rendelkező országában követték el, egyértelműen bizonyítja, hogy mennyire sebezhető minden demokratikus és nyitott társadalom. A szél­sőjobboldal egyre nagyobb erőre kap még a legbéké­sebb norvég társadalomban is - amelyre a szociális fe­szültségek aligha jellem­zők, és a munkanélküliség is rendkívül alacsony -, és mindenekelőtt a külföldiek, valamint a menedéket ké­rők ellen lép fel. Radikális jelszavaik megtűrése, a ve­lük való egyezkedés csak táptalajt jelent további fa- natizálódásukra és az erő­szakos cselekmények vég­rehajtására. A fokozódó külföldi-ellenesség, vala­mint a növekvő Európa- szkepticizmus rendkívül veszélyes vegyületet jelent­het, ezért valamennyi eu­rópai ország feladata, hogy megvédje a társadalom szabadságjogait az új ideo­lógiákkal szemben. (MTI) Breivik a Twitterről csak egy üzenetet küldött, John Stuart Mill angol filozófus egyik gondo­latát idézte: „egy hittel rendel­kező személynek akkora ereje van, mint százezer másiknak, akiknek csak érdekeik vannak”. Evek óta tervezgette a merényle­teket, az előkészületek minden mozzanatát hónapokon át tag­lalta naplójában. Keresztény háborúra szólított fel, hogy „megvédje Európát a muszlim fenyegetéstől”. Egyetlen korlá­tot szabott magának: „az euró­pai multikulturalista elit elleni harc” mérlege nem haladhatja meg a „45 ezer halottat és az egymillió sebesültet” az „ará­nyosság elve” értelmében. Nap­lóját a következő bejegyzéssel zárja: Remélem ez lesz az utolsó bejegyzésem. Július 22., péntek, 12.51 perc van. (MTI, ú)

Next

/
Oldalképek
Tartalom