Új Szó, 2011. július (64. évfolyam, 152-176. szám)
2011-07-21 / 168. szám, csütörtök
4 Régió ÚJ SZÓ 2011. JÚLIUS 21. www.ujszo.com Megmaradt a rehabilitációs osztály Galántán Máris megtelt a geriátria B. JUHOS MELINDA A hétfő esti hatalmas vihar után folytatódtak a lévai járásbeli településen élők megpróbáltatásai Szélvihar után zuhogó eső Cseri Zita polgármester elmondta, nagyon megnehezíti a károk elhárítását a nagy esőzés (A szerző felvétele) Galánta. A tervekkel ellentétben július elsejétől tovább működik a Szent Lukács Kórház rehabilitációs osztálya. Az Általános Egészségbiztosító (VŠZP) ezt a közeli Nagyszombati Egyetemi Kórház rehabilitációs osztályának megszüntetésével indokolja. „Mivel a nagyszombati rehabilitációs osztály arculatot váltott, a betegeket ambulánsán és más osztályokon látják el, ezért hogy a régió betegeit elláthassák, szerződést kötöttünk a ga- lántai kórház rehabilitációs osztályával” - állt a VŠZP lapunknak küldött nyilatkozatában. Június végén Petra Balážová, az egészségbiztosító szóvivője annyit mondott az osztály bezárásáról, hogy a pácienseit ambulánsán, illetve a kórház más osztályain kezelik. Drahomíra Bollová, a galántai Csicsó. A hétvégére jelzett kedvezőtlen, esős időjárás miatt elmarad a július 24-ére, vasárnapra tervezett VIII. Csicsói Művészeti és Hagyományőrző Napok - tájékoztatta lapunkat a főszervező Nagy Géza fafaragó. kórház igazgatóhelyettese hozzátette, az osztály nem küszködik személyzeti gondokkal, minden adott a működéséhez. Júliustól megszűnt a huszonnégy betegággyal működő idős, magatehetetlen betegeket gondozó osztály, a rászorulókat Légen (itt júliustól 90 férőhelyesre bővítették az osztályt) és Galgócon látják el. A krónikus betegségben szenvedő, ápolásra szoruló betegek még hosszabb ideig várakozhatnak, hogy bejussanak az említett intézményekbe, ráadásul több mint 40 kilométerrel messzebbre kell utazniuk. A galántai kórház igazgatóhelyettesétől megtudtuk, az „elfekvő” bezárása után nem maradnak kihasználatlanul az osztály ágyai, a szintén krónikus, hatvanöt éven felüli betegek ápolására szolgáló, eddig huszonhat ágyas geriátriai osztály mostantól itt is fogadja a betegeket. A programok túlnyomó része - hagyományos aratás, disznóölés, malackergetés - csak szabadtéren valósítható meg, ezért a szervezők úgy határoztak, egy későbbi időpontra halasztják a rendezvényt, (vkm) Nehéz olyan régiót találni, amelyben nem okozott volna károkat az ország felett tegnap áthaladó heves szélfúvás és vihar. FORGÁCS MIKLÓS Nagyölveden a hétfő esti pusztító vihar után folytatódtak a nagyölvediek megpróbáltatásai. Az orkánerejű szél után a hatalmas esőzések okoztak gondot, komolyan hátráltatták a károk elhárítását, a munkákat, a csúszós felületek életveszélyesek. Két napon át talpon Voltak az emberek. A vízelvezető árkokat több helyen betemette a törmelék vagy a felhalmozódott hordalék miatt nem talál utat a víz. Cseri Zita polgármester asszony elmondta, a fél tizenegy körül észlelt tomboló vihar a község háromnegyedén söpört végig néhány perc alatt, szinte az egész faluban nem volt villany, átjárhatatlanná vált a községen átvezető főút, háztetőket tépett le, tett tönkre a szél. A településen válságstábot alakítottak, több mint 150 ember munkáját kellett irányítani. Tűzoltók, közmunkások, katasztrófavédelmi szakemberek, kutyás mentők, helyi és a szomszédos településekről érkező önkéntesek dolgoztak az 1700 lakosú lévai járásbeli faluban. A környező falvak polgármesterei embereket, munkagépeket, szerszámokat vittek a helyszínre. Nagyölved testvértelepüléséről, a magyarországi Pi- lisszentkeresztről is érkezett egy hattagú önkéntes tűzoltócsapat. A fáradt lévai, zselízi tűzoltókat vágsellyei, érsekújvári és nyitrai egységek váltották. Kora délutánra sikerült eltávolítani a Párkányt Zselízzel összekötő útról az akadályokat. Az áramellátás még szerdán sem volt teljes, a kettétört, ki- döntött hat oszlopot lecserélték, de a falu közel felében állt csak vissza a szolgáltatás. Előző nap nem tudtak kinyitni az üzletek, vendéglők, a helyi vállalkozások, cégek sem üzemeltek. A kárfelmérés folyik, a károk összege több tízezer euróra tehető. Kedden csak az egyik biztosítóhoz 130 bejelentés érkezett. Súlyosbította a helyzetet, hogy éppen a vége felé közeledik a faluközpont teljes felújítása, melyre közel 450 ezer eurót nyert EU-s forrásokból az ön- kormányzat. A főteret nem tette tönkre a vihar, a községi parkban viszont nagyok a károk, néhány faszobor is kidőlt. Az iskola épületét is veszélyeztették az épületre dőlő 15-20 méter magas fenyők, melyek több ablakot is betörtek. A szél feltépte a tavaly felújított tetőt, az objektumot tavaly újították fel EU-s forrásokból, több mint 250 ezer euróból. Beázik a katolikus temetőben a ravatalozó is, bokáig áll a víz az épületben, az egész tetőt elsodorta a szél. A legnagyobb károk valószínűleg a Spišiak családot érték. A házról a teljes bádogozást és gerendá- zatot is letépte a vihar. Legalább 20 ezer eurós a kár. Fóliával kellett befedni a ház tetejét. A ház kerítésére zuhant a kémény háromszáz kilós darabja is. Más házakra vastag ágak estek, melyek belyukasztották a tetőt, sok helyen nem sikerült időben befoltozni a réseket. A Poprádi és a Késmárki járás több községében árvízkészültséget hirdettek ki, a legkritikusabb Szepesvághelyen (Hra- novnica) volt a helyzet, ahol a szél letépte a helyi sportcsarnok tetőszerkezetét, az óvoda kerítését is elfújta, s szinte az összes ház pincéje beázott. A szepesbé- lai (Spišská Belá) szeszfőzdét is elöntötte a víz. A Szlovák Paradicsom völgyeiben járhatatlanok a turistautak. A heves vihar Kassát és környékét sem kerülte el; ahol a számos kidőlt fa nehezítette a közlekedést az utakon, több ház tetejét is lefújta a szél. Rózsahegy környékén több első osztályú úton órákra le kellett állítani a forgalmat a kidőlt fák miatt. A nyitrai járásbeli Alsó- szőllősön (Vinodol) egy villám- csapás következtében kigyulladt egy transzformátor, melynek eloltása több órát vett igénybe. A Zólyom melletti Lo- pér (Podbrezová) községből több családot evakuáltak, mivel néhány utcát elöntött a víz. Az időjárás-előrejelzés szerint az ország középső és keleti régióiban még ma is erős viharra, szélre lehet számítani, mindenütt borult időre van kilátás. Elmarad a Csicsói Művészeti Napok Közbeszólt az időjárás Az épület hátsó részét konferencia-központtá alakítják, az udvarban szabadtéri színpadot építenek Palóc Magyar Tájház és Kulturális Központ nyílt Inámban V. KRASZN1CA MELITTA Inám.PalócMagyarTájházés Kulturális Központ nyílt a Nagykürtösi járás alig 500 lelket számláló településén. Létrejötte nem mindennapos összefogás eredménye: Sárközi János - magánszemélyként - 2006-ban vette meg az 1925-ben épült palóc parasztházat, amelyet a felvidéki magyar közösség kulturális szolgálatára ajánlott fel. A szakmai felügyeletet a tatai Kuni Domokos Megyei Múzeum vállalta, Csa- pucha Árpád néprajzkutató és Fehér Csaba történész irányításával, a legtöbb berendezési tárgyat pedig a helybeliek adományozták a tájháznak. Az egész folyamat lebonyolítója, koordinálója a Keresztény Magyar Szövetség volt. „Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a nemzeti kultúrának, hagyományoknak általában, illetve azon belül a népi kultúrának milyen közösségformáló és megtartó ereje van - mutatott rá Fehér Csaba, a szövetség egyik alapítója. - Egy- egy tájház vagy falumúzeum A tájház kívülről... ... és belülről (Vargha Edit múzeumi fotográfus felvételei) megnyitása tiszteletadás a múlt és a benne élő ősök emléke előtt, erős, további építkezésre alkalmas alap korunk és a jövő magyarjainak. Sajnos, azt tapasztaljuk, hogy mi magunk is egyre kevésbé tiszteljük múltunk emlékeit; lomtalanításkor ahelyett, hogy felkeresnének egy múzeumot vagy tájházat és annak gyűjteményébe ajándékoznák a régi, használaton kívüli, elődeiktől örökölt tárgyakat, tűzre vetik őket. Nem tudatosítják, hogy ezzel családjuk és közös múltunk gyökereit, értékeit pusztítják, gyengítve azokat az alapokat, amelyre biztos jövőtlehetne építeni. Ezért szövetségünk tervei között szerepel a felvidéki tájházak hálózatszerű kiépítése, és a már meglévők összekapcsolása.” Inám polgármestere szerint a község örömmel fogadta Sárközi János felajánlását és a Keresztény Magyar Szövetség kezdeményezését. Nagy József köszönetét mondott mindenkinek, aki hozzájárult a tájház létrejöttéhez. ,A gyűjtés a tájház megnyitásával nem ért véget; ha valaki bontást jelent be a hivatalban, megkérjük, nézze át jól a padlástól a pincéig a házát, nem talál-e régi eszközöket, tárgyakat, amelyeket el lehetne helyezni itt” - tette hozzá. A tájház kulcsa a községi hivatalban található, előzetes bejelentés alapján (telefon: 047/4889 121) bárki ingyen megtekintheti. ,A tájház megnyitása csak a kezdet, szövetségünk a helyi ön- kormányzattal és a Komárom- Esztergom, illetve a Nógrád Megyei Múzeumok Igazgatóságával együttműködési megállapodás aláírását készíti elő a tájház működtetésére, kihasználására - tudtuk meg Fehér Csabától. - Az épület hátsó részében konferenciaközpontot szeretnénk kialakítani, ahol néprajzi, történelmi és más előadásokat, múzeumpedagógiai foglalkozásokat, kulturális rendezvényeket lehet tartani. Az udvaron pedig szabadtári színpadot és nézőteret készülünk felállítani, népművészeti fesztiváloknak, koncerteknek adva helyet.” A palóc tájház A tájház a palóc vidéken elteljed háromsejtes (tisztaszoba, konyha, hálószoba) épület, amely istállóban folytatódik. A ház jellegzetessége a vízvezetős, áttört díszítésű fahomlokzatú tetőzet. A tisztaszobában az autentikus berendezés kiegészítéseként egy férfi- és egy női viseletbe öltöztetett babát is elhelyeztek. A konyha a múlt század ötvenes éveinek állapotát tükrözi (Salgó-tűzhely, konyhaszekrény), ám a használati tárgyak között a régebbiek is megtalálhatók. Csa- pucha Árpád néprajzkutató szerint ezzel is azt próbálták érzékeltetni a látogatókkal, hogy anno a mindennapi életben, a háztartásban az újabb idők eszközei mellett helyet kaptak a régiek is, nem kerültek idő előtt szemétdombra, (vkm)