Új Szó, 2011. július (64. évfolyam, 152-176. szám)
2011-07-19 / 166. szám, kedd
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2011. JÚLIUS 19. www.ujszo.com TOLLVONÁS Cigányút JUHÁSZ KATALIN háromdimenziós film, profi hang- és szaghatásokkal. A cigányok például az általunk ismert valóság szélére szorultak, aminek látványa számunkra dermesztő és megemészthetetlen. Ha egy gádzsó filmrendező felfedezi magának ezt a világot, rögtön variálni kezd, hogyan is mutassa be nekünk. És ha az illető játékfilmes, általában nem sikerül neki, mert nem a valóságot mutatja be, csak ihletetmerít belőle. Realista díszletet, autentikus szereplőket és statisztákat, egyszóval kliséket egy cigányfilmhez. A cigány című film helyszíne, Richnava tényleg festői hely. A Gölnicijárásban található, Korompa mellett. Valaha a Thurzóké és a Csákyaké volt, de ma már nem erről híres, hanem cigánytelepéről, ráadásul nem is csak a filmnek köszönhetően. Úgy tíz évvel ezelőtt itt robbant ki a roma nők állítólagos sterilizálásának ügye. Ekkor jártam ott, hogy beszéljekegy tizenkilenc, illetve egy huszonegy éves asszonnyal, akiket a második, illetveanegyedikrajkó születését követően sterilizáltak a korompai kórházban, mintegy bonusz szolgáltatásként. Mindketten sírva panaszolták, hogy nem lehet több gyerekük. A könnyes szemek mellett főleg a barátságos fogadtatásra emlékszem, és arra a sajtó iránt érzett feltétlen bizalomra, amellyel azok a szerencsétlenek hitték, hogyén majd mindent felderítek. Közben mutatták, milyen szép helyen élnek. A fából, hullámpalából, vályogból összetákolt kalyibák szinte egymás fölé épülteka hegyoldalban. Olyan volt, mintvalamilepat- tant üdülő-övezet. A vizet a hegytetőről lefelé folyó patakból vették. A falu 2100 lakosából akkor 1500 körül volt a romák száma, közülük ezren húsz év alattiak voltak. A pol- gármester-assszony nem tudta kezelni a helyzetet, bár megvolt benne az igyekezet. A legutóbbi választások során aztán a roma polgármesterjelöltre voksolt a többség, de neki se lesz könnyebb: az illegálisan épített viskókból nincs hová menniük a lakóknak, munkát a környéken nem találnak. Csupán a filmesektől csurrant-cseppent valamennyi a statisztálásért. Azt kellett csinálniuk, amit egyébkéntis: ha esemény van, összegyűlnekmegbámulni. Verekedéskorbiztatják valamelyik felet. Ha zene szól, táncra perdülnek. Biodíszletként működnek. Az, hogy valójában milyenek, nem a filmből tudható meg. Harry Potter mindent visz Los Angeles. Világszerte csúcsokat döntött hétvégi bevételeivel a Harry Potter-sorozat nyolcadik, utolsó darabja, amely valószínűleg a Warner Bros. első egymilliárd dollár feletti bevételt hozó produkciója lesz. A Harry Potter és a Halál ereklyéi II. Észak-Amerikában péntektől vasárnapig csaknem 170 millió dolláros jegybevételt hozott, ezzel megdöntötte a rekordot eddig tartó Batman - A fekete lovag című film 158,4 millió dolláros eredményét. A film a szerdai bemutató óta világszerte 475 millió dollárt fialt. A jelenlegi csúcsot egyébkét szintén egy Harry Potter-film, a tíz évvel ezelőtti Harry Potter és a bölcsek köve tartja 974,8 millió dolláros összbevételével. (MTI) Martin Sulik A cigány című, napokban bemutatott új filmjének mélységei és csendjei A jégbe fagyott kés üzenete Egyetlen színész (professzionális, tanult színész, hogy jobban értsük) van a filmben. Mo- kos Attila. Neki köszönhető, hogy egyik jelenetével lejjebb megy a film az elsődleges realitásnál, amelyről sorozatos képek közvetítenek. Neki köszönhető, hogy a jelenet a művészet mélyen megérintő rétegébe vezet el. Egy pillanatra olyan szívvel érezhető szellemi-érzelmi valóságba jutunk, amelynek megteremtéséhez a vásznon tényleg valami rendkívüli kell. TALLÓS1 BÉLA Mokos Attila, aki a romagyerekek sorsa iránt kellő ismerettel felvértezett, érzékeny papot alakítja, ezzel járul hozzá A cigány című film valóságához. Az egyik jelenetben, amikor a főhős romafiúval, Adammal szenet lapátolnak, megjelenik a fiú mostohaapja, hogy magával vigye ót anyjához, aki kórházban van. A fiú, aki bízik a papban és hallgat rá, annak erkölcsi támogatását remélve dacos ellenállással tiltakozik. A pap támaszára számítva, bízik benne, hogy lesz elég ereje elszakadni a múltjától, hátat fordítani eddigi életének, melyben a mostohaapa a domináns, rossz irányba ható irányító. A most vagy soha elhatározással Adam mostohaapja tudtára adja, hogy nem hajlandó vele menni. A pap érti a fiú makacsságát, ellenállását, mégis azt mondja neki, hogy anyjának örömet szerezne, ha meglátogatná. Ebben a drama- turgiailag nagyon jól eltalált élethelyzetben finom, tartózkodó gesztusával, ahogy ekkor a pap a fiúhoz szól, Mokos Attila olyan átérezhető és átélhető emberi pillanatot visz a filmbe, amely megszorongatja a szívet. Ilyen pillátoktól alakul ki a nézőben kapocs valamely művészeti alkotással. Ha ehhez a filmhez vannak kapcsok, akkor az egyik biztosan ez. Minden bizonnyal ilyen finom gesztusok hatásában rejlik az a hamleti drámai erő, amelynek kiaknázása valahol Martin Sulik szándéka is volt. Mivelhogy - ahogy a pozsonyi sajtóvetítés után elmondta - azok közül a szándékok közül (mivelhogy volt több), amelyek a film elkészültéhez elvezették őt, az egyik az volt, hogy már rég szerette volna a Hamletet romakömyezetben realizálni. Valamelyest - kérdéses mennyire sikerültén - ebben a filmben ott van ez az óhaj. Adam, a kamasz cigányfiú, aki érzékeny lélekkel próbál részint kiegyezni a sorsával, részint másvalamibe belekapaszkodni - kézzelfogható valójában ez a másvalami a boksz -, ami kiutat mutatna számára a telepről. Szorongató lélekkel befelé él, de a mindennapok drámai eseményei a telepen megnehezítik az álmodozását. Elsősorban a gyilkosság áldozatává vált apja elmúlása okoz számára nagy törést. Adam és apa nem engedik el egymást a felravatalozás után sem. A fiú ugyanúgy csüng halott apján, mint korábban (bár kapcsolatuk milyenségét csak elképzelni tudjuk az alapján, amit kettőjükről már a halál után mutat a film). Azt viszont látjuk, hogy az apa a túlvilágról is megjelenik Adam számára, és tanácsaival segíti őt. Apa és fia realitáson túli kapcsolatának sejtelmes epizódjai adják a film legcsendesebb pillanatait. Furcsa álomszerű állomások ezek a lélekben. Köztük az a jelenet, amelyben apja felfedi gyilkosa kilétét, majd - mintegy kegyetlen és könyörtelen atyai üzenetként - egy kannából havas farönkre kicsúsztatja a belefagyott jeget. A kanna formáját felvett jégdarabból egy kés villan elő - ez is az egyik olyan ritka pillanat a filmben (a fentebb tárgyalthoz társuló), amelyekért jó, hogy egy műalkotás megszületik. (Igaz, talán ide sem ártott volna az autentikus szűrő, amely kiszűri az ebbe a halál utáni lét misztikus megjelenésébe nem illő motívumokat. Bár az is lehet, hogy a papír kávéspohár még belefér a művészi kreativitásba.) Tény, hogy az Adam és halott apja - mítoszhoz köthető - viszonyát kibontó balladisztikus- ság a belső regiszterekből sokkal többet képes elárulni az ismeretlen világról, mint a realitásnak a telep életéről közvetített képei. Vagy akár az a vallatás, amely - sajtót követő ember számára minden bizonnyal - egyébként is ismerősnek tűnik. Adamot és társát mezítelenre vetkőztetik a kihallgató tisztek, és arra kényszerítik, hogy egymást pofozzák. Afilm hangos jelenetei, amelyek a telep autentikus életét ilyen vonatkozásaiban is igyekeznek közvetíteni, inkább ellaposítják a balladisz- tikus vonalát, a hősök, főleg Adam belső megéléseinek csendjeit. Amelyhez nem mellesleg teljes mértékben illeszkedő (háttér)képet ad a telep környezetéből felvett képek ellentétességtől feszülő szépsége. Lezárhatjuk azzal, amiben a legtöbben bíznak a film kapcsán. Hogy sikere lesz Šulíkék munkájának. Hiszen ez az első szlovák játékfilm, amely Rich- navában felvett életképekben, amatőr roma színészekkel, nagyrészt roma nyelven, tehát autentikus megközelítésben emeli be a romaközösséget a hazai mozgóképművészetbe. Egyesék szerint már ezért megérdemelte volna a fődíjat (Karlovy Varyban). Igen, nem kevés ez az elsőség, de nem is minden. Néhány új idegen szó esetében kivételként többszavas megfelelőket is talál a használó, bizonyos szavaknál értelmezés is található Magyarító szótár az anyanyelvért való aggódás jegyében CHRENKAED1T Az idei könyvhét újdonsága a szótárairól és nyelvkönyveiről ismert Tinta Könyvkiadó kiadványa, amelynek szerzője, Tótfalusi István a nyelv iránt érdeklődők számára szintén ismert név. A kötet címe Magyarító szótár, alcíme Idegen szavak magyarul. A kiadót az anyanyelvűnkért való aggódás és szeretet vezérelte, de egyben az iránta érzett felelősségtudat is. Minden magyarul beszélőnek, éljen bárhol a világon, erkölcsi kötelessége a vüágos, érthető, egyértelmű beszéd és írás. Mi, szlovákiai magyarok legalább két erős hatásnak vagyunk kitéve, amelyek veszélyeztetik anyanyelvűnket: az angol szavak tömeges beszivárgása nyelvünkbe és a szlovákban használt idegen szavak, amelyek bármikor kéznél vannak, mivel a szlovák nyelvben sokkal gyakoribbak, mint a magyarban, ezért egyszerűbb és gyorsabb használni valamelyiket, mint keresni a helyes magyar megfelelőt. Az idegen szavak legtöbbször sem hangtanilag, sem alakilag nem üleszkednek a magyar nyelvi rendszerbe, nehézségeket okoznak a kommunikációban. Nyelvünk ma minden rétegében és minden szinten maradéktalanul ki tud fejezni minden mondanivalót magyarul, persze csak akkor, ha azt nyelvi ismereteink lehetővé teszik. Sajnos, nem mindenki él ezzel a lehetőséggel. Nemcsak szakmai szövegeink vannak tele idegen műszavakkal, hanem a sajtó nyelve is. Számos kiadvány jelent meg e témában, a nyelvészek két nagy táborra oszlanak: az idegen szavakat ellenző puristákra és az idegen szavak barátaira, akik szerint ezek gazdagítják nyelvünket. Mindkét szélsőséges álláspont hibás, itt is az arany középút az elfogadható. Hiszen minden nyelv a jövevényszavak sokaságát olvasztja magába fejlődése során. A mi nyelvünk ősi alapkészlete is török, szláv, német, görög, latin, francia, olasz és angol szavak ezreivel bővült. A sok évszázada magunkhoz fogadott szavak ma már nem is mondhatók idegennek, volt elég idejük magyaros ruhát ölteni. Napjainkban olykor csak a nyelvészek tudják róluk, hogy nem az őshazából származnak. Egy szó önmagában véve nem jó vagy rossz, főleg nem azért, mert idegen. Kritériuma az, hogy jól szolgálja-e a megértést vagy sem, tudja-e közvetíteni gondolatainkat. Idegen szavaknak azokat tartjuk, amelyeket a magyar beszélők többsége annak tart. A Magyarító szótár ennek meghatározásához nyújt segítséget. Ez a szótár átmenet az idegen szavak szótára és a szinonimaszótár között. Az előbbihez áll közelebb, hiszen címszavai idegen szavak, de ezekről nem ad fogalmi meghatározást hanem azokat a magyar szavakat, szókapcsolatokat sorolja fel amelyek az idegen szó helyett a mondatba illeszthetők. Ez azt jelenti, hogy a Magyarító szótárban nem kereshető bármely idegen szó, nem tartalmazza azokat, amelyeknek nincs egyszavas magyar megfelelője. Néhány új idegen szó esetében kivételként többszavas megfelelőket is talál a használó, bizonyos szavaknál értelmezés is található, amely megvüágítja az ismeretlen szó értelmét. A szótár magyarító feladata mellett van egy másik hasznos szolgáltatása is. A benne fellelhető 12 600 régi és új idegen szónak sajátos módon magyarázatát is adja a mellettük felsorolt magyar megfelelők által, amelyek száma 21 700. Ezért hasznos kézikönyvként is forgatható egy-egy nem világos jelentésű idegen szó értelmének pontos meghatározásához. Hatékony segítséget nyújt mindazoknak, akik számára szívügy is az anyanyelv helyes és pontos használata. Lakodalom a telepen, középen - a pap szerepében - Mokos Attila (Fotó: Garfield film)
