Új Szó, 2011. július (64. évfolyam, 152-176. szám)
2011-07-15 / 163. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. JÚLIUS 15. Vélemény és háttér 5 Az előző, a magát baloldalinak nevező kormányzat módosításánál lényegesen jobb született... Védeni, de nem a munkától Az igazán jó munkajogi szabályozás olyan, amelynek alapján könnyű munkahelyet teremteni, könnyű munkatársakat foglalkoztatni, s könnyű megválni a munkavállalóktól akkor, amikor a munkáltatónak nincs forgalma. LOVÁSZ ATTILA Tökéletes munkajogi szabályozás nem létezik, s most az a kérdés, a szlovák szabályozás legfrissebb módosítása vajon a jobbakhoz, vagy a rosszabbakhoz tartozik. Míg Németországban vagy Franciaországban a munkavállaló védelme történelmi folyamat eredménye, a keleti végeken a munkajogi szabályozás általában a kommunista 40 évből ránk maradt normarendszer folyamatos toldozgatása. Hiába nézünk irigykedve a német vagy francia munkavállalókra, az őket képviselő érdekvédelmi szervezetek komoly harcok árán, évtizedek alatt érték el a védelem azon fokát, amelyről itt csak álmodhatunk. Ezért is olyan nehéz újabban változtatni rajta. A szlovák munkatörvénykönyv módosítása ezúttal a jobbak közé sorolható. Hiába kiabálnak a szakszervezetek, az elbocsátott vagy elbocsátandó munkatárs eddigi végkielégítése és párhuzamosan zajló felmondási ideje a magmaradó és munkát végző alkalmazottakkal szemben volt igazságtalan. A nem flexibilis munkaidő mindenki kezét megkötné, a túlórakezelés újabb formája (ma esetleg többet, rosszabb időkben kevesebbet) pedig a szezonális jellegű vállalkozásoknak hatalmas előny, s ezután talán nem fognak annyira félni a munkahelyteremtéstől. Ha emellé beszámítjuk, mit vár el a munkajogi szabályozás a kényszervállalkozások eltörlésekor, akkor jó egyensúlyi helyzet alakulhat ki. Amit viszont semmilyen munkajogi szabályozás nem tartalmazhat, az a méltányosság és tisztesség elve. Szidtuk ám sokan a multikat évekig, aztán eljött a válság, és a legnagyobb multicégek csökkentették a munkahetet, kisebb bért adtak, de megtartották a munkatársakat. Azokat, akik addig hajtották a hasznot, és hajtják most is, a konszolidáció időszakában. Kultúra kérdése az egész: ha nekem dolgozol akkor, amikor jól megy és én profitálok belőle, akkor a bajok idején nem hagylak cserben - akár munkáltatói mottó is lehetne ez a mondat, csak a reklám okán nem írjuk le, melyik cég csúcs- menedzsere nyilatkozta ezt két évvel ezelőtt. Szlovákiában nagyon fontos, hogy munkahelyek létesüljenek. A munkahellyel, akár kicsi fizetéssel is rendelkező embernek van társadalombiztosítása, van biztos pont az életében, van szabadsága, fizetőképes, árukat és szolgáltatásokat vásárol, ezáltal adót fizet és fizeti a társadalombiztosítást. A jó munkajogi szabályozás védi az alkalmazottat - de nem védheti meg egyetlen dologtól: a munkától. Az előző, a magát baloldalinak nevező kormányzat módosításánál lényegesen jobb született. Még akkor is, ha a túlóradíj a felére csökkent, de ez az egyetlen igazi rossz hír a két napja jóváhagyott jogszabályból.- Rajtam nem segített ez a víz: mosakodni hideg, inni meleg (Peter Gossónyi karikatúrája) JEGYZET Hány ház az egyház? KÖVESDl KÁROLY Tetszett hallani aDinnyemag- hámozók Hitgyülekezetéről? | Vagy az Ágyban, I Párnák Közt Szi- I varozók Egyedüli Felkent Egyházáról? Nem kell megijedni, nincs ilyen. De - s ez nem vicc - lehetne, illetve lehetett volna, a közelmúltig. Magyarországon ugyanis elég volt egy félóra alatt kidolgozott alapszabályzat, száz támogató aláírása, és az állam köteles volt bejegyezni az új „egyházat”. Akadt olyan csoport, amely pusztán szórakozásból jegyeztette be egy Kurt Vonnegut-regényből vett ötlet alapján az „egyházát”, aztán tapasztalatait felrakta az internetre, hadd derüljenek má- sokis. Ennek az őrületnek vetett véget a magyar országgyűlés, amikor elfogadta az új egyházi törvényt. Amit az ellenzék természetesen kapásból gyásznapnak titulált. Olvasom a háborgásokat, amelyeket bizonyos körökben a törvény kiváltott. Pontosabban az a kitétele, hogy mely egyházakat lehet legitimnek tekinteni Magyarországon, s melyeket nem, illetve melyeket lehet és milyen módon bejegyeztetni hivatalosan. A kulcsszó a hivatalos, hiszen Magyarországon nem létezik olyan lista, amely tartalmazná az országban működő összes egyházat; számuk meghaladja a 350-et. Az eddigi gyakorlatban az volt a legriasztóbb, hogy bárki bármilyen egyházat alapíthatott, akár egy nap alatt, pedig az egész köszönő viszonyban sem volt sem ajóistennel, sem más, imádott személlyel, hittel, liturgiával, életfilozófiával, szolgálattal egy közösség, netán a nemzet (vagy annak egy része) érdekében végzett munkával. Nem tüdőm, kinek fog ezek után hiányozni alapítóin és egy maroknyi emberen kívül Magyar- országon a Hajnalhasadás Páholy, a Fehér Sas Páholy Ezoterikus Rend, A Legfőbb Mester közössége, a Magyarországi Késői Eső Gyülekezet, a Természetellenes Kilátásta- lanság Karmikus Gyülekezete vagy a Nap Szíve Lovagrend? Kit fognak tisztelni ezentúl a Boszorkányszövetségnek nevezett egyház, vagy hová ink- linálnak ezután a leghosszabb nevű (Om Vishwa Guru Deep Hindu Mandír Mahaprabhuji A Világmindenség Guruja Hindu Vallási Közösség és Szellemi Iskola) gyülekezet tagjai? Önkéntelenül adódik az analógia II. József Jozefinista” egyházpolitikája és az új egyházi törvény között. Csodálkozom is, hogy a siránkozóknem veszik a lapot, és nem kajabálnak „viktorista” egyházpolitikáról. Valószínűleg azért (s ezt ők is tudják), mert míg a Habs- burg-uralkodó rendeletéi mérhetetlen károkat okoztak a magyarországi vallásoknak és szerzetesrendeknek, a mostani törvény csupán rendet akar tenni, és pályán kívülre helyezni a zavarosban halászokat. Az akkori és a mai „semmitevő” gyülekezetekés rendek közt ugyanis lényegi különbség van. Arról sincs szó, hogy az állam jogot formálna egyházakmegszüntetésére. Mindenesetre nehéz elhinni, hogy a Kárpát-medencében több tucatnyi hindu, krisna, buddhista, iszlám, kopt, drahma, svéd, skót és a jó ég tudja, milyen egyházakra lenne égetően szükség. KOMMENTAR Hisztérikus jogalkotás MOLNÁR IVÁN Több tízezer új munkahely- ezt nevezte a szerdán elfogadott munkatörvénykönyv-módosítás jövőbeni legnagyobb hozadékának Jozef Mihál munkaügyi miniszter, és ezt emelte ki Iveta Radičová kormányfő is. Mindketten arra hivatkoztak, hogy az új, a korábbinál rugalmasabb munkapiaci szabályoknak köszönhetően a jövőben jóval több külföldi beruházó dönthet majd a szlovákiai letelepedés mellett. Ugyanakkor, ha a munkatörvénykönyv fő szerepének a munkahelyteremtés elősegítését tekintjük, azt kell mondanunk, hogy az e héten elfogadott módosítások nem sok vizet kavarnak. Mihál ajogszabály kidolgozásánál lehetett volna sokkal kreatívabb is. Jóval több külföldi beruházót csalogathatna például az országba, ha az alkalmazottakat mindenjoguktól megfosztaná: eltörölné a szabadsághoz való jogot és a minimálbért, bevezetné az alkalmazottak fizikai büntetését, teljesen felszámolná a szakszervezeteket, a sztrájkoló alkalmazottakat pedig többéves börtönbüntetéssel sújtaná. Ha ez még mindig nem lenne elég, a munkáltatók számára bevezethetnék például az első éjszakajogát, vagyis a „birtokukban” lévő szűz alkalmazottak ártatlanságát maguk vehetnék el, és persze minden üzem létrehozhatná saját börtöneit és kínzókamráit is. Mindezt az új jogszabály nem tartalmazza, így nem csoda, hogy Martin Hošták, a Munkáltatók Országos Szövetségének a titkára már most jelezte: nem teljesítette az elvárásaikat, így ne is számítsunk a munkanélküliség nagyobb csökkenésére. A törvény igazi nagy hibája azonban - azon kívül, hogy csor- bítjaazalkalmazottakjogait-az, hogy nem teljesíti ajogbiz- tonság és kiszámíthatóság legalapvetőbb feltételeit sem. A jó munkatörvénykönyvnek hosszabb időtávra kellene rendeznie a munkapiaci szabályokat, hogy a munkáltatók és a munkavállalók is biztonságban érezzék magukat. A most elfogadottakkal azonban még a 150 parlamenti képviselő többsége sem értett egyet, nem beszélve a munkavállalókról, a szak- szervezetekről és munkáltatókról, akiket mindez valójában érint. A köztársasági elnök várhatóan visszadobja a törvényt a parlamentnek, ha ennek ellenére a második körben is sikerül elfogadniuk, akkor sem beszélhetünk nyert ügyről, hiszen Robert Fico, a Smer elnöke már jelezte, ha újra hatalomra kerül, a jogszabályt visszaállítja az eredeti állapotába. Márpedig Fico 2014-es vagy akár korábbi visszatérését - a jelenlegi kormánykoalíció mérhetetlen széthúzásánakköszönhetően - csak egy isteni csoda akadályozhatja meg. A Szlovákiában letelepedett cégek ugyanakkor a vállalkozói környezet hiányosságai között első helyeken szokták említeni a jogbiztonság hiányát. A Radičová-kormány hisztérikus jogalkotása miatt e téren tovább romlik a helyzet, ami senkinek, így a jelenlegi kormánykoalíciónak sem jó. Márpedig ha egy kormány önmaga ellen dolgozik, nem jósolhatunk neki túl nagyjövőt. FIGYELŐ Nem mindenki díjazza Putyint A tekintélyes németországi Quadriga-díjat odaítélő kuratórium újabb tagja jelentette be távozását a testületből tiltakozásul amiatt, hogy idén Vlagyimir Putyin orosz kormányfőnek ítélték oda a kitüntetést, amelyet október 3-án, a német újraegyesítés napján adnak át. Edgar Wolfrum, a heidelbergi egyetem történész professzora így indokolta lemondását: „Elfogadhatatlan, hogy a kuratórium egyes tagjait olyan döntésért teszik felelőssé, melynek meghozatalában nem vettek részt, amelyről nem tájékoztatták őket és amelyről a sajtóból szereztek tudomást.” A kuratórium egy politikus tagja, Cem Özdemir, a német Zöldek társelnöke is bejelentette, lemond a testületi tagságáról, több másik tag pedig közölte, hogy elhatárolódik a döntéstől. A Quadriga-díjat egy civil szervezet, a Németország Műhely alapította 2003-ban. Az indokolás szerint olyan személyiségeknek adományozzák, akik jelentős szerepet játszottak a német, illetve az európai egység megteremtésében. Az idén már kilencedik alkalommal ítélték oda. A Quadriga-díj kitüntetettjeinek sorában ott van Mihail Gorbacsov egykori szovjet vezető, Helmut Kohl, a német újraegyesítés kancellárja, Václav Havel volt cseh elnök, Jean-Claude Juncker luxemburgi kormányfő, Simon Pe- resz jelenlegi izraeli államfő. A 20 tagú kuratórium idei döntése, mely szerint Putyin miniszterelnöknek ítélik oda a díjat, nagy felzúdulást váltott ki Németországban, és orosz jogvédők is tiltakoztak. A bírálók szerint Putyin elnöki és kormányfői megbízatása alatt nem érvényesülnek az emberi jogok Oroszországban. Szerintük a kuratórium a német-orosz partnerségre figyelemmel díjazza az orosz miniszterelnököt. (MTI)
