Új Szó, 2011. július (64. évfolyam, 152-176. szám)
2011-07-12 / 160. szám, kedd
r j agrárkörkép 2011. július 12., kedd 15. évfolyam 7. szám Az optimális hatásokat keresik Nem szabad elhanyagolni a növények ajánlott védelmét 20. oldal Úf elemeket a termesztéstechnológiába A hatékony repcetermesztéshez a technológiai elemeket meg kell változtatni 21. oldal 22. oldal Az itatás is hat a tejhozamra Nyáron a tehenek vízfogyasztása akár 70 százalékkal is növekszik (Szilvássy Tímea illusztrációs felvétele) A felmérések szerint a tavalyinál magasabb terméshozamokkal számolhatnak a gabonatermelők Kedvező termésbecslések A statisztikai hivatal június végén tette közzé az idei aratásra vonatkozó előzetes termésbecslését, amely szerint az idei betakarítás során mind a kalászos gabonafélékből, mind pedig a repcéből országos szinten kedvező hozamokkal számolhatnak a termelők. ISMERTETŐ A felmérések szerint idén a tavalyinál jóval magasabb terméshozamokat ígér a búza, amelyből az előrejelzés szerint csaknem egy tonnával magasabb átlagos hektárhozam várható. A tavalyi 3,46 tonnás átlaghozamot idén 4,42 tonnára becsülik, s ha.az állományokat az aratásig már nem éri valamiA hazai termelőknek bármilyen kis segítség jól jön Nálunk is felmérik a zöldségtermelők kárát TÁJÉKOZTATÓ lyen kifejezetten kedvezőtlen időjárási hatás, a minőséggel sem lehet gond. Mivel a búza vetésterülete a tavalyihoz képest szintén jelentős mértékben megnövekedett, (idén összesen 364 ezer hektár, ami a tavalyinál csaknem 15 ezer hektárral több), így a kenyérgabona össz- hozama is várhatóan magasabb lesz a tavalyinál. A számítások szerint az idei aratásban hozzávetőlegesen 1,6 millió tonna búza kerülhet a raktárakba, ami a tavalyi mennyiségnél mintegy egyharmaddal több. Az őszi búza vetésterülete kerületenként változik. Ebből a terményből a legtöbbet, több mint 111 ezer hektárt a Nyitrai kerületben vetettek el, a Nagy- szombati kerületben összesen 65 ezer hektárról vágják majd a kenyérnekvalót. A legmagasabb hozamokat is itt, a nagy- szombati kerületben várják, az átlaghozamok feltételezhetően meghaladhatják majd az 5 tonnát hektáronként. Az árpa becsült terméshozama szintén meghaladja a tavalyi tényleges átlagot. A termelők az előző évinek megfelelő vetésterületről idén több mint félmülió tonna terméssel számolhatnak, amely a magasabb hozamnak köszönhetően összességében a tavalyinál 44 százalékkal több lehet. Tény, hogy a tavalyi 2,7 tonnás átlaghozamhoz képest az idei 3,8 tonnás feltételezett átlaghozamot nem lesz nehéz túlszárnyalni. Az egyes termesztési térségek közül ezt a terményt is a Nyitrai és a Nagyszombati kerületben termesztik a legnagyobb területen, innen kerül ki az ország árpatermésének csaknem kétharmada. A legmagasabb hozamok a nagy- szombati térségben várhatók, a becsült értékek szerint itt 4,2 tonna fölötti átlaghozammal számolhatnak a termelők. A tavalyihoz képest ugyan enyhe hozamnövekedést várhatnak a repcetermesztők is, de ennek mértéke nem hasonlítható össze a kalászosok terméshozamában becsült javulással. Az előrejelzések szerint a tavalyi két tonna alatti országos átlagnál már magasabb hozamok várhatók, az országos átlag 2,3 tonna feletti értékkel számol, így a több mint 145 ezer hektárnyi vetésterületről csaknem 336 ezer tonnás össz- hozammal számolhatunk. Az olajnövényből szintén a Nagy- szombati kerületben várják a legmagasabb átlaghozamokat, amelyek meghaladják a két és fél tonnát, a nyitrai és a trencsé- ni térség termelői szintén hasonló szintű hozamokat várnak. (SZK Statisztikai Hivatala) Amint kiderült, az EU-ban alig több mint egy hónappal ezelőtt kirobbant hasmenésjárvány okozójaként megjelölt E. coli baktériumnak nem spanyol uborka volt a közvetlen hordozója, sőt a többi zöldségféle sem okozta a bajt, ugyanakkor a sajtóban és a globalizált piacokon futótűzként terjedő hisztéria jelentős mértékű termékértékesítési válságot okozott a zöldség- termesztőknek. A keletkezett kiesést most uniós forrásokból próbálják meg kompenzálni, nálunk erre a hazai agrárkifizetési ügynökség által kiírt felhívás keretében jelentkezhetnek az érintett zöldségtermesztők. Mint ismeretes, a kompenzáció 5 zöldségfélére - uborka, paprika, paradicsom, cukkini és saláta - vonatkozik. A szaktárca illetékesei ezekben a napokban még ellenőrzik a bejelentett igényeket. Nyilvánvaló, hogy a kárpótlásra uniós forrásokból összesen elkülönített 210 millió euró nem elsősorban a szlovákiai zöldségágazatban kerül majd kifizetésre, állítja Horváth Péter, a Szlovákiai Zöldségtermesztők Uniójának elnöke, hozzátéve, hogy a jelenlegi helyzetben a hazai termelőknek bármilyen kis segítség jól jön, s minden lehetőséget ki kell használni, hiszen támaszt jelenthet a túlélésben. Amint elmondta, a botrány kirobbanásakor eleinte még maga is bízott abban, hogy a hisztériakeltés hatására talán nálunk is módosulnak majd némüeg a fogyasztói szokások, és a vásárlók jobban megnézik, milyen terméket, zöldséget vásárolnak, hogy azt honnan szállították az áruházakba, de nem így történt. Kénytelen-kelletlen meg kell állapítani, hogy a kevés pénzű vásárlók továbbra is a nagy üzletláncok áruházaiban vásárolják a napi zöldséget és az egyéb élelmiszert is. Sőt, a hisztéria lecsengése után a hazai zöldségpiacon a termelői árak megindultak lefelé, néhol a csökkenés mértéke a 30-40 százalékot is eléri. Elgondolkodtató, és az ágazat jövője szempontjából egyáltalán nem elhanyagolható szempont, hogy ilyen feltételek között egyáltalán érdemes-e ebbe az ágazatba beruházni. Horváth Zoltán szerint üyen feltételek között nem csoda, ha elmegy a zöldségtermelők kedve az egésztől, s ha nem változik meg számottevően az ágazat támogatási rendszere, vállalkozói környezete, rövidesen már csak emlékezni fogunk a szlovákiai zöldségre. Véleménye szerint a szlovákiai zöldségtermesztés jelenlegi állapotában az ágazatnak elsősorban olyan vállalkozói környezetre lenne szüksége, amelyben legalább fenn tudná tartani a versenyképességét a globális piacok nyomásával szemben. Jelenleg azonban inkább a fokozatos leépülés irányába mutatnak a jelek. A rendkívül munkaigényes ágazatban a termelőknek sokat segítene például, ha valamilyen formában foglalkoztatási támogatást kapnának, miközben a jelenlegi kormányzat is a munka- helyteremtést.tartja az egyik legfontosabb feladatának. A hazai termelők fokozatosan kiszorultak a piacról, az értékesítésben alkalmazkodniuk kell a nagy üzletláncokhoz. Köztudott, hogy a hazai zöldségfogyasztás 70-80 százalékát ezek az üzletláncok forgalmazzák, - amelyeket az itteni piacra való belépésükkor egyáltalán nem korlátoztak, vagy szabályoztak, - így most is azt tesznek a polcokra, amit akarnak, ami az ő üzletpolitikájuknak megfelel. A kormányzat által szorgalmazott közvetlen eladások rendszere örvendetes és megbecsülésre méító forma, de amíg a termékek 70-80 százalékát az üzletláncok forgalmazzák, a közvetlen eladásoktól nem várható radikális változás. Ráadásul egyelőre nem teljesen tisztázottak ennek a rendszernek a működési feltételei sem. (sz) BECSÜLT TERMÉSHOZAMOK 2011. JÚNIUS 20-ÁN Termény Vetésterület (ezer ha) Termésmennyiség (ezer t) Becsült átlaghozam 2011 2010 index 2011/2010 tényleges 2010-ben becsült 2011 jún. 20. index 2011/2010 2011 jún. 20. tényleges 2010-ben Búza összesen 364,0 349,7 104,1 1 185,3 1 609,1 135,8 4,42 3,46 Rozs 13,4 17,1 78,4 35,5 44,1 124,2 3,30 2,23 Árpa összesen 136,3 138,9 98,1 361,4 520,8 144,1 3,82 2,72 Zab 16,2 17,2 94,2 24,6 39,6 161,0 2,45 1,67 Tritikale 10,6 10,0 106,0 24,8 35,9 144,8 3,39 2,52 Kalász, gabona ossz. 540,5 533,0 101,4 1631,6 2 248,4 137,8 4,16 3,16 Repce ossz. 145,3 168,4 86,3 322,5 335,7 104,1 2,31 1,97
