Új Szó, 2011. július (64. évfolyam, 152-176. szám)

2011-07-01 / 152. szám, péntek

Közélet 3 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. JÚLIUS 1. Hogyan teljesítettek a közjogi méltóságok, a közszereplők a kormányzat első évében, amely szinte egybeesik az iskolai évvel Vakáció előtt: közéleti bizonyítványosztás Gašparovičról kiderült: sajátságos humora van (ČTK-felvétel) Tegnap a tanulók kaptak bizonyítványt, ma a köz­életi szereplőket osztá­lyozzuk az elmúlt egy év­ben nyújtott teljesítmé­nyük alapján. Vigyázat: szigorúan szubjektív! ÚJ SZÓ-ÉRTÉKELÉS Mivel a kabinet csak július 9-én kezdte meg működését, a miniszterek munkáját a követ­kező hetekben fogjuk értékel­ni. Mielőtt a parlament is vaká­cióra menne, a kormányzás legfontosabb szereplőit vesz- szük górcső alá. Iveta Radičová miniszterelnök Próbálja összetartani az oly­kor szinte összetarthatatlant. Talán ha az elején erélyeseb­ben lép fel, erősebb pozíciót tudott volna kialakítani. Főleg az első félévben több kormány­zati reformtervet is megnyese­getett, amivel frusztrálta mi­nisztereit. Azóta először jól megrágják és felhígítják a ja­vaslatokat, azután kerülnek a nyilvánosság elé. Radičová pont az ellentettje elődjének - nem is próbálja el­játszani a kemény kormányfő szerepét, ha kell, érzelmes és majdnem elsírja magát. Válasz­tóinak - a felmérések szerint - ez eddig bejött. Robert Fico után tartósan a második legnépszerűbb politikus. Céltudatosság: 2 Kitartás: 2 Affinitás: 1 A kormány Ha a mennyiséget és a minő­séget nézzük, a kabinet telje­sítménye felülmúlta a Fico- kormány hasonló időszakban végzett munkáját. Az előző ka­binet kevesebb dokumentumot fogadott el, s azok színvonala is alacsonyabb volt, mint a Radičová-kormány által elfo­gadott törvénytervezeteké és rendeleteké. Más kérdés, hogy ha az elvá­rásokhoz mérjük a teljesít­ményt, már nem ilyen rózsás a helyzet. Tavaly nyáron a kor­mánypártok választói azt re­mélték, céltudatos és reform­orientált kabinet veszi át az or­szág irányítását. Mindkét elvá­rás csak részben teljesült. Cél- tudatosság itt-ott, reformok a fejekben, egyes miniszterek esetében talán ott sem. A napi operatív feladatok elvégzésé­ben viszont helytállt a kormány. Munkabírás: 1 Fantázia: 3 Reformok: 3 Ivan Gašparovič államfő A köztársasági elnök ott tett be a kormánynak, ahol csak tu­dott. Ez különösen azért meg­lepő, mert második - és egyben utolsó - megbízatási idejét töl­ti. Tovább tehát nem kell a Smer kegyeinek megtartásán fáradoznia. Nincs miért. Akkor miért tesz be a koalíci­ónak lépten-nyomon? A sok le­hetséges magyarázat közül em­lítsünk meg kettőt: egyrészt, nem szereti a jelenlegi kor­mánypártokat (egész politikai pályafutása alatt a másik olda­lon állt), másrészt, egész életé­ben ezt csinálta. Mármint vala­kinek az érdekeit szolgálta. E nélkül talán nem is tud „működni”. A szomorú hír: a következő három évben is ő lesz az államfő, jobbat tehát ne vár­junk. 2014-ben pedig szeren­csés kézzel válasszunk! Szereptévesztés: 1 Politikai realitásérzék: 4 Államférfiúi erények: 4 Richard Sulik házelnök Szókimondó, szórakoztató alak. Ami rendben lenne, ha egy ismert tévésztárról beszél­nénk. A parlament elnökeként viszont olykor illene diszting- váltabban viselkednie. Az ülések vezetésébe még egy év után sein jött bele. A jó hír: még van három éve. A rossz hír: nem úgy néz ki, hogy belelendülne. Szerencséjére három tapasztalt koalíciós par­lamenti alelnök is áll mellette, így ha komédiává változnak az ülések, van kinek átadni az irá­nyítást. Erőssége: a lehető leg­eredetibb módon megy neki a Smernek és vezetőinek. Hátrá­nya: olykor a lehető legerede­tibb módon tesz be saját koalí­ciós partnereinek is. Parasztság: 1 Őszinteség: 1 Házelnöki teendők: 3 Kormánytöbbség Értelmetlen lenne a parla­mentet mint egészet értékelni, mikor a két nagy blokk más-más színt visz a tevékenységébe. A kormánytöbbségről sok mindent elárul, hogy 79 képviselővel kezdte, de tavaszra már csak 77 maradt. Előrevetítjük: 2014-ben - sőt lehet, hogy már jövő ilyen­kor - ennyien sem lesznek. Akár­csak a kormány, a koalíciós több­ség is másképp viselkedett, mint az elmúlt kormányzati időszak­ban. Ahány frakció, annyi állás­pont, ahány képviselő, annyi vé­lemény. így nem csoda, hogy né­hány kormánypárti javaslat idő előtt bukott meg. Annak ellenére, hogy a koa­líció új politikai kultúrát hirde­tett, a parlamentben nem egy cselekedetével ennek ellenke­zőjét mutatta. Nem engedte szövegelni az ellenzék képvise­lőit - tudjuk, ez semmivel sem visz előbbre, de mégis: joguk van hozzá -, a főügyészválasz­tást is gyors iramban erőltette át a parlamenten. Ha korábban Ficóék tettek volna ilyet, akkori ellenzékük a demokrácia végé­ről beszélt volna. Ezért egy nagy fekete pont jár. Politikai kultúra: 4 Munkabírás: 2 Egység: 3 Ellenzék Végzi a dolgát. Mindenféle módon, minden oldalról tá­madja a kormányt. Ez olykor komikus szituációkat szül, pél­dául amikor a főügyészválasz­tás során vagy a bírósági, Robert Fico több alalommal is a demokráciát féltette (TASR) ügyészségi törvények tárgyalá­sakor a demokráciát és az al­kotmányosságot féltették. Új szín: performanszok, zászlók, transzparensek. Olykor már nemcsak a smeres felszólalá­sok, hanem a vizuális megjele­nítés miatt is úgy érezhettük, a parlament valóban egy nagy cirkusz. Az eddig felsoroltak a Smerről szóltak, a kisebbik el­lenzéki párt ugyanis csak a megszokottat hozza - a magya­rokkal riogat. SNS: nulla inno­váció, ez pedig kevés ahhoz, hogy kitűnjön. Fantázia: 3 Helyzetkihasználás: 1 Populizmus: 1 Függetlenek Négy év szünet után ismét fel­bukkant a parlamentben a füg­getlen képviselő mint politikai jelenség. Mellyel komolyan számolni kell. A koalíció és az el­lenzék az első évben két-két képviselőt vesztett el, ám szava­zataikkal eddig nagyrészt mind a négyen saját táborukat erősí­tik. Kérdés, meddig, s főként: mi­lyen intenzitással teszik majd ezt. Igor Matovičot a következő hónapokban három egyszerű társa is követheti a függetlenek táborába, így névlegesen is el­veszhet a kormánypárti többség. Matovič révén nem csak szava­zásaikkal, de megnyilvánulása­ikkal is színesebbé teszik a par­lamentiüléseket. Performanszok: 1 Megbízhatóság: 3 Meglepetések: 2 Radičová mögött ott áll Dzurinda, Dzurinda mögött Ivan Miklós (TASR-felvétel) Az Egyszerű Emberek - élükön Matovičcsal - látványosan szeret­nek bennünket (Tomáš Benedikovič felvétele) Az oktatásügy első ízben teszi közzé a tesztek eredményét, ezzel kíván irányt mutatni az iskoláknak, mire is kellene megtanítani a gyerekeket Tükröt tartanak a PISA-tesztek a diákok és a pedagógusok elé ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az iskolák rendel­kezésére bocsátja a PISA-tesz- teket az oktatásügyi minisztéri­um. Szlovákiában erre eddig még nem volt példa, a tárca cél­ja, hogy ezeket a teszteket az őszi iskolakezdéstől minden is­kolában használhassák, mint irányadót. „Ezekből megtud­hatják, körülbelül mit és ho­gyan kellene tanítaniuk, tanul­niuk, segítenek abban, hogy némileg megváltozzon az okta­tásjellege” - magyarázta Eugen Jurzyca (SDKÚ) oktatási mi­niszter. Hozzátette, ez egy fon­tos kapocs lehet az iskolák és a tárca közt, ami emelheti az ok­tatás színvonalát. A legfejlet­tebb országokat tömörítő OECD felmérései szerint azok az okta­tási rendszerek a legsikereseb­bek, amelyek rendszeresen al­kalmaznak hasonló visszacsato­lásokat a szülők, a diákok, az is­kolák és a minisztérium közti információcserét elősegítendő — figyelmeztet a tárcavezető. „Nem azért tesszük közzé a PI- SA-teszteket, hogy a diákokkal ezeket begyakoroltassák, ha­nem hogy megértsék, főleg mire kell megtanítani a gyerekeket”- érvelt Jurzyca. A legutóbbi PI­SA-tesztek a szövegértelmezési készségekre összpontosítottak, a szlovákiai diákok eredményei az OECD-átlag alatt voltak. Jurzycáék célja, hogy a diákok a jövőben ne csak olvasni tanul­janak meg, hanem meg is értsék a szövegeket, és a bennük levő Eugen Jurzyca oktatásügyi mi­niszter (SDKÚ) a diákok erköl­csi szintjét szintén tesztekkel mérette fel (TASR-felvétel) információkat használni tud­ják. „A pedagógusokon áll majd, mennyire tudják a tesztek által kiszabott irányt beépíteni az oktatásba” - figyelmeztet Ja­roslav Ivančo államtitkár. Az említett információs visszacsatolások számának nö­velése érdekében a minisztéri­um a diákok erkölcsi szintjét is felmérette, szintén tesztekkel, amelyek az iskolák munkalég­körét, és a családban, valamint az iskolákban tetten érhető stressz körülményeit is vizsgál­ták. Jurzyca szerint ez azért fon­tos, mert az iskolának nem csak tudással kell ellátnia a diáko­kat. „Azt szeretnénk, ha az isko­la szociális érzékenységre, csa­patmunkára, az élettel való elé­gedettségre is tanítana” - véle­kedik a miniszter. Hozzátette, az ilyen teszteket szélesebb körben is alkalmaznák a jövő­ben. Ivančo szerint fontos len­ne, hogy a nyilvánosság ezek­nek a teszteknek az értelmében képet kapjon arról, hogy miként befolyásolja a diákok tanulmá­nyi eredményeit az adott iskola légköre, a családi környezet, vagy éppen a diák személyes hozzáállása. (SITA, vps) Gyengék a digitális szövegértésben Budapest. Magyarország iskoláinak tanulói digitális szö­vegértésüket tekintve elmaradnak az OECD-átlagtól, illetve a nyomtatott szövegértés terén mért saját, korábbi teljesít­ményüktől. Ez derül ki a PISA 2009 egyik vizsgálatából. A digitális szövegértés átlagértékei szerint Ausztriával és Lengyelországgal teljesítenek közel azonos szinten a ma­gyarországiak. A három legmagasabb átlagpontot Dél-Ko- rea, Új-Zéland és Ausztrália érte el, a lista végén pedig Chile és Kolumbia áll. A magyar közoktatás vezetése szerint a gyenge eredmény oka a szélessávú internet hiánya az egyes régiókban, (edupress)

Next

/
Oldalképek
Tartalom