Új Szó, 2011. július (64. évfolyam, 152-176. szám)

2011-07-01 / 152. szám, péntek

az együttműködés pártja - strana spolupráce Környezetvédelem a választások után A szabad és demo­kratikus társadalmak óvják környezetüket, és ennek megfelelően intézményeket léte­sítenek annak védel­mére. Ennek ellenére az előző kormányzási időszak egyik leglát­ványosabb lépése a Környezetvédelmi Minisztérium meg­szüntetése volt. A jobb oldali kormánykoalíció első intézkedései a minisztérium újraalakítására irányultak, így a tavalyi év vége a természetes állapothoz való visszatérés időszaka volt Nagy József, környezetvédelmi i Az új kezdet nehéz volt. A kormány legfrissebb tagjaként rövid időn belül a magyarországi Kolontáron történt tragédiával kellett szembesülnünk, ám paradox módon ez a példátlan ese­mény felgyorsította a környezetterhelésről szóló törvény előkészületeinek lezárását. Az említett törvény hozzájárult ahhoz, hogy a környezetvédelmi törvények létrehozását új felfogásban lássuk: „zöld”, háromoldalú érdekegyeztető tárgyalások létreho­zását szorgalmaztuk, melyek során az összes érdekelt fél részt vehet a „zöld törvények” alkotásának folyamatában. A szakmai nyilvánosság elfogadta ezt a kezdeményezést, így az együtt­működésnek ezt a formáját szeretnénk folytatni a jövőben is. A természetvédelmi ágazatot nagyon rossz állapotban örököl­tük. Ám a kezdeti gondok és a szűkös anyagi lehetőségek ellené­re, az elmúlt időszakban a környezetvédelmi alapból körülbelül 30 millió euró lett szétosztva a kisebb települések között. Az előző kormány alatt a szlovák parlament olyan törvény- módosítást fogadott el, mely a védett területek felosztásának folyamatában nagyon sok kérdést megválaszolatlanul hagy. Ezeket a hiányosságokat szeretnénk kiküszöbölni egy új mó­dosítással, melynek értelmében a földterületek tulajdonosai is aktívan bekapcsolódhatnak a tervdokumentációk elkészítésé­be. A törvénymódosítás elfogadása egyúttal a Tátrai Nemzeti Park (TANAP) kerületesítésének előfeltétele is. A kerületesítés (melynek fő pillére a tulajdonosok bevonása a folyamatba) alapos előkészítést igényel, hiszen fő célunk, hogy mind a közvélemény, mind pedig a szakma elégedett legyen a végeredménnyel. Az új törvény szabályozza a védett területeken való telekcserét és bérbevételt is. A javaslatot az év utolsó negyedében készülünk bemutatni a nyilvánosságnak, ekkor következnek az egyeztetések a telkek tulajdonosaival, és a törvénymódosítás csak ezután kerül tárcaközi egyeztetésre, majd pedig a kormány elé. Szlovákia széndioxid-kibocsátási kvótáinak eladása az Interblue-ügy következtében lényegében leállt. Azon kívül, hogy jelentősen ártott az ország hírnevének, meggyőződésem, hogy az ügyben csalás vádja is felmerül. Az ügyet mihamarabb tisztázni szeretnénk, ezért még 2010 decemberében feljelentést tettünk, és folyamatosan dolgozunk azon is, hogy helyreállítsuk Szlovákia pozitív megítélését. Ehhez hozzájárul az is, hogy a minisztérium transzparens és egyértelmű szabályokat állított fel a széndioxid-kibocsátási kvóták 2013-tól 2020-ig terjedő időszakra való szétosztását illetően. A hulladékgazdálkodás napjaink egyik legégetőbb problé­mája. Minisztériumunk aktívan foglalkozik ezzel a kérdéssel, még idén szeretnék beterjeszteni egy erre vonatkozó törvény- módosítást, mely többek között a hulladék-újrahasznosítás rendszerét szabályozná. A hulladékgazdálkodás jelenlegi állapotának korántsem kielégítő jellegéből kiindulva a törvény egyúttal a hulladéktárolásnak is szigorúbb feltételeket szab majd. (kon) Támogatjuk a hazai gazdákat! Káosz, lobbizás és teljes koncepcióhiány volt leginkább jellemző a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszteri székben egymást váltó miniszterek munkájára az előző válasz­tási időszakban. Kifosztott erdőgazdaságot, csaknem működésképtelen Mezőgazdasági Kifizető Ügynökséget, számos előnytelen és felbonthatatlan szerződést hagytak maguk után. A botrányok elterelték a figyelmet a valós problémákról, melyek a legtöbb esetben megoldatlanok maradtak. Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül kiemel­nék néhányat az elmúlt - alig egy éves - időszakban bekövetkezett változások közül. Az Európai Bizottság jóváhagyta a földeladási moratórium meghosszabbítására vonatkozó szlovák kérvényt. A döntés értelmében a külföldiek földvá­sárlását tiltó szabályozás újabb három évig érvény­ben marad. A gazdák vállalkozói hátterének a stabilizálása a célja annak a kormányren­delet-módosí­tásnak, mely értelmében a mezőgazdászok megvásárolhatják a Szlovák Földalaptól azt a földterületet, melyen gazdasági épületeik állnak, miközben a vételár törlesztésére 3 év áll rendelkezésükre. A rendelet csak a földalap hatáskörébe tartózó területekre vonat­kozik, a hároméves törlesztés pedig csak azokra, akik mezőgazdasági termelést folytatnak. Ez a lépés új lehetőséget adhat a gazdáknak a fejlesztésre. Az elmúlt egy évben a szaktárca fokozott figyel­met fordított az élelmiszer-biztonságra és fogyasztó- védelemre. Az Állami Állategészségügyi és Élel­miszer-biztonsági Felügyelőség több mint 44 ezer ellenőrzést végzett el szlovákiai üzletekben, csaknem 9000 hiányosságra derített fényt, a kirótt büntetések összege meghaladja az 1,2 millió eurót. A vélhetően a közeljövőben érvénybe lépő élelmiszerekről szóló jogszabály legfontosabb feladata az lesz, hogy jobb belátásra bírja a kereskedőket, és csak kifogásta­lan minőségű élelmiszert kínáljanak a legszigo­rúbb higiéniai követelmények betartása mellett. A rendszeres ellenőrzések során ugyanis bebizonyo­sodott, hogy nem csökken a hiányosságok száma, megközelítőleg minden ötödik bevásárlókosárba kerül olyan termék, melyet nem lett volna szabad eladni. Változik a pénzbüntetések rendszere is. A kiszabható bírság alsó határát is megszabja a törvény, ami eddig hiányzott, a felső határ pedig a talált hiányosságtól függ majd, mint eddig is. Megszűnik az ellenőrök állandó területi hatáskö­re, tehát Szlovákia minden régiójában végezhetnek majd ellenőrzést, ráadásul a nap bármely szakában, ezáltal az ellenőrzések objektívebbé és nehezebben kiszámíthatóvá válnak. Márciusban lépett hatályba az ún. restitúciós tör­vény módosítása. Ennek értelmében a tulajdonosnak abban a kataszterben található fölterületre van joga, ahol az eredeti telek elterült. Ha ez nem lehetséges, az adott járáson belül ajánlanak fel neki telket. Amennyiben ezzel a tulajdonos nem ért egyet, az Állami Földalap kifizeti az eredeti telek értékét. A következő évek legnagyobb kihívása a munkahelyteremtés országszerte, de különösen a dél-szlovákiai régióban. Új munkahelyek csak úgy hozhatók létre, ha kihasználjuk a Dél-Szlovákia természetes adottságaiból adódó lehe­tőségeket, vagyis az erre alkal­mas területeken mezőgazdasági termelést kell folytatni. Ráa­dásul a feldolgozóipar fejlődésének is alapfeltétele az elsődleges termelés fenntartása. Feltétlenül növelni kell a támogatott gazdák számát, illetve a közvetlen kifizetések összegét az EU-adta feltételek mellett. Míg 2002-ben 4 200 gazdaság kapott támogatást, 2004-ben már 15 000, többségében kisgazdálkodó részesült támogatásban. Ezt a trendet a szaktárca igyekszik tartani, és olyan feltételeket biztosítani a pályázóknak, hogy a támogatásokban csak a ténylegesen aktív gazdák részesülhessenek. Simon Zsolt, földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter Bővebben: www.most-hid.sk a CSAK KIFOGASTALAN MINŐSÉGŰ ÉLELMISZERT KÍNÁLJANAK A LEG­SZIGORÚBB HIGIÉNIAI KÖVETELMÉ­NYEK BETARTÁSA MELLETT

Next

/
Oldalképek
Tartalom