Új Szó, 2011. július (64. évfolyam, 152-176. szám)

2011-07-08 / 157. szám, péntek

8 Hasznos tanács ÚJ SZÓ 2011. JÚLIUS 8. www.ujszo.com A ház minden egyes felújításával nő az értéke Alul- és felülbiztosítás ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ „Az ingatlanbiztosítás eseté­ben a legfontosabb, hogy olyan szakembernél kössünk szerző­dést, aki ért hozzá, így kár ese­tén nem fog kellemetlen meg­lepetés érni” - nyilatkozta Zu­zana Hliváková, a Generali Biz­tosító kommunikációs igazga­tója. Szerinte a két legfontosabb fogalom, ami a károk igen nagy százalékánál jelen van, az alul- és felülbiztosítottság. Az előbbi azzal magyarázható, hogy a „rossz” üzletkötő csak az üzletre koncentrál, és a „legkedvezőbb” ajánlatot akarja adni, így rossz biztosítási értéket ad meg. Az ingatlan értéke nem egyezik meg a biztosítási összeggel, az­az kár esetén a kárszakértő megállapítja, hogy az ingatlan Természeti katasztrófák okozta károk Megye Káresetek száma Kár nagysága (euró) Eperjes 6985 11 077 559 Kassa 12 882 10 546 765 Nyitra 10 774 4 651 176 Trencsén 2744 3 852 588 Besztercebánya 3211 2 525 939 Zsolna 3087 2 395 791 Nagyszombat 6501 2 061 47 Pozsony 3417 1 834 699 (Forrás: Allianz) értékének például csak a 60% van biztosítva. Ez azt eredmé­nyezi, hogy az adott kárnak is csak a 60%-t fogja kifizetni a biztosító. A felülbiztosítottság esetén ezzel szemben a „rossz” üzletkötő látja, hogy nincs kon­kurenciája, és mivel ő a kötött üzlet után kapja a jutalékát, az ingatlan értéket felülbecsüli. Mit is jelent ez? Kár esetén a kárszakértő megállapítja, hogy a biztosítási összeg 140% az in­gatlan értékéhez képest. Ez évek során hatalmas pluszki­adást jelent. Ettől függetlenül a kártérítést csak a valós ingat­lanérték után kapjuk. Oda kell figyelnünk arra is, hogy a ház minden egyes felújí­tásával nő az ingatlanunk érté­ke, egy-egy nagyobb felújítást követően így a biztosítónál is növelni kellene az ingatlanunk­ra kötött biztosítás összegét. Ha ezt elmulasztjuk, könnyen meg­történhet, hogy házunk vagy lakásunk alulbiztosított lesz. A ház értéke azonban nem csupán a felújítást követően nőhet, hi­szen az ingatlanok piaci ára et­től függetlenül is fokozatosan emelkedik, így ha több éven ke­resztül nem változtatnunk ä biztosítási szerződésen, auto­matikusan alulbiztosítottá vál­hat az ingatlanunk. Hogy ezt el­kerüljük, pár évente személye­sen igényelhetjük a biztosítás növelését, (mi) A leginkább sújtott járások 2010-ben A kár nagysága alapján Járás Kár nagysága(euró) Ólubló 3 521 225 Kassa-vidék 3 519 939 Privigye 3 271 400 Tőketerebes 2 868 177 Késmárk 2 630 466 Eperjes 2 289 958 Igló 2 091 592 Érsekújvár 1 554 422 Csaca 1 216 265 Kassa 893 925 A káresetek száma alapján Járás Káresetek száma Tőketerebes 6454 Érsekújvár 3582 Komárom 2662 Dunaszerdahely 2222 Nagymihály 2166 Kassa-vidék 1872 Léva 1606 Privigye 1599 Pozsony 1551 Varannó 1486 (Forrás: Allianz) Sokaknak nem kell a biztosítók nyújtotta extrák Megváltoztak az igények ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A gazdasági válság az ingat­lanbiztosításra is rányomta a bé­lyegét. Ezzel kapcsolatban az egyik legfrissebb felmérést az IFUA Horváth & Partners tette közzé, amely a magyar és nyu­gat-európai lakásbiztosítási piac termékkínálatát térképezte fel. A kutatás eredményei felhívják a lakásbiztosítási piac szereplői­nek a figyelmét arra, hogy a gaz­dasági válság hatásaként szá­mos területen megváltoztak az ügyféligények. Főként a „fapados” biztosításokat keresik a lakástulajdonosok, amelyek az alapkockázatokra terjednek ki, amilyenek a tűzesetből, elemi csapásokból, illetve az ingatlan­ba való betörésből adódó károk. A kiegészítő fedezetek terén ugrásszerűen nőtt a kínálat az elmúlt években, ezen a területen a legerősebb a verseny a piaci szereplők között. így már köthe­tő külön fedezet a kerti bútorok­ra, értékes kerti növényekre, vagy éppen az otthon tartott sportfelszerelésre. Ugyanakkor az ezek iránti kereslet messze nem bővült olyan ütemben, mint a kínálat. A kutatásban szereplő 28 kiegészítő biztosítás teljesen eltérő keresletet mutatott. Van olyan, mint például a sportfel­szerelés biztosítása, amelyet több biztosító társaság is szere­peltet a kínálatában, ugyanak­kor az ügyfelek irányából szinte egyáltalán nem mutatkozik rá érdeklődés. A felmérés különö­sen érdekes pontja, hogy a bizto­sítók által nyújtott assistance szolgáltatások és az ezen a téren megjelenő ügyféligények között lényegi különbség vehető észre. Míg a biztosítók nagy erőt ál­doznak arra, hogy kár esetén azonnal rendelkezésre álló mes­teremberek hálózatát építsék ki és felügyeljék, beépítve ezeket a biztosításokba, addig az ügyfe­lek oldaláról erre sokkal szeré­nyebb igény mutatkozik. (VG) A gyakori árvizek és egyéb természeti katasztrófák hatalmas pusztítást végeznek a családi házakban Biztosítsuk be az ingatlanunkat Érdemes a ház felszerelését is biztosítani (ČTK-felvétel) Az időjárás Szlovákiában is egyre kiszámíthatatla­nabb. A rendkívül meleg és száraz időszakokat özönvízszerű esők, jég­esők, hatalmas viharok és pusztító árvizek váltják. Nem csoda, hogy az elmúlt években felértékelődött az ingatlanbiztosítás szere­pe, ami legalább részben enyhíti a károkat. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A szélsőséges időjárás az el­múlt években világszerte egyre nagyobb károkat okoz. A bizto­sítók által a természeti kataszt­rófák miatt évente kifizetett összeg 1970 óta megnyolcszo- rozódott. Míg a 70-es években ez világszerte évente 5 milliárd dollárt tett ki, tavalyra megha­ladta a 40 milliárd dollárt. Az elmúlt év e tekintetben különö­sen tragikus volt, hiszen a ter­mészeti katasztrófákban világ­szerte 300 ezren haltak meg, a károk mértéke pedig elérte a 218 milliárd dollárt. Mindez nem kerülte el a régiónkat sem. A Közép- és Kelet-Európát sújtó árvizek tavaly összesen 2,6 mil­liárd eurónyi kárt okoztak és 22 ember életét oltották ki. Régiónkban az egyik legin­kább érintett országnak Szlová­kia számított. Az árvizek okozta károk nálunk elérték a 700 mil­lió eurót, miközben a biztosítók csak ezek után 80-100 millió eu­rót fizettek ki az ügyfeleiknek. A vezető hazai biztosítótársaság, az Allianz ebből mintegy 39 mil­liót állt, 36 ezer biztosítási esetet regisztrálva. Tavaly az árvize­ken kívül hatalmas károkat okoztak maguk a viharok is, a jégesőt, szélvészt és földcsu­szamlásokat is beszámítva így csak az Allianznál mintegy 50 ezer káresetet regisztráltak. A leginkább sújtott régiók Az egyes régiók között jelen­tős különbségek vannak. Az időjárás kicsapongásai az el­múlt évben a legnagyobb káro­kat Eperjes megyében okozták, ahol a teljes kár meghaladja a 11 millió eurót. A káresetek számát tekintve ugyanakkor Kassa megye vezet, ott 12 882 káresetet regisztráltak. Járási lebontásban a károk nagyságát tekintve ugyan az Ólublói, a Kassa-vidéki és Privigyei járá­sok vezetnek, a káresetek szá­mát tekintve azonban a magya­rok lakta járások dominálnak. A Tőketerebesi járásban 6545, az Érsekújváriban 3582, a Ko­máromiban pedig 2662 káreset miatt volt kénytelen fizetni az Allianz. Az említett hatalmas anyagi károk enyhítésében ugyan az állam is részt vesz, az állami támogatás azonban erő­sen behatárolt. Erre jó példa a kormányhivatal tavaly nyújtott támogatása, hiszen a 700 mil­lió eurós összkárt 3 millióval próbálták meg enyhíteni. A legbiztosabb megoldásnak így az számít, ha nem bízunk a vé- ledenben, és a házunkat, laká­sunkat a természeti károk ellen is bebiztosítjuk. Ügyeljünk a részletekre Minden biztosítónál más és más feltételeket kínálnak, így mielőtt aláírnánk a szerződést, érdemes alaposan áttanulmá­nyozni a biztosító által állt koc­kázatokat. Olcsóbb biztosítást köthetünk, ha a káreset megtör­téntekor hajlandók vagyunk bi­zonyos összeget a saját pénztár­cánkból fizetni. Ha ilyen szer­ződést kötünk, akkor vállaljuk, hogy a kár egy részét magunk fizetjük ki. Az elmúlt évek ta­pasztalatai szerint az emberek egyre gyakrabban biztosítják be a házukat, hajlamosak megfe­ledkezni azonban a bútorokról és a ház egyéb felszereléséről. Az árvizek ugyánakkor gyakran épp ezekben végzik a legna­gyobb károkat. „Az ingatlanbiz­tosítást kötők ne feledkezzenek meg a ház vagy lakás felszerelé­séről sem” - vallja Jozefina Žáková, a Szlovák Biztosítók Szövetségének a vezérigazgató­ja, aki szerint tavaly a legna­gyobb problémáik épp a be nem biztosított bútorokkal és ház­tartási gépekkel voltak. „Az emberek sokszor rosszul mérik fel a veszélyeket, amelyek a házukra leselkednek. Le­egyszerűsítve: ha patak mellett laknak, akkor az árvíz, ha egy meredek domb mellett, akkor földcsuszamlás ellen kellene biztosítaniuk az ingatlanukat” - nyilatkozta Žáková, hozzátéve, hogy a biztosítási szerződéseket gyakran túl gyorsan és heve­nyészve állítják össze, megfe­ledkezve a lényeges dolgokról. E tekintetben is vannak azonban már pozitív példák. A Generali Biztosítónál tavaly például már enyhén nőtt az ingóságok bizto­sítása is. „Az elmúlt évben az ügyfeleink több mint fele már a lakóház ingóságaira is gondolt a szerződés megkötésénél” - mondta el Zuzana Hliváková, a Generali kommunikációs osztá­lyának az igazgatója. Nem mindenkivel kötnek szerződést A szerződés megkötésénél több biztosító is figyelembe ve­szi az árvíztérképeket, amelyek alapján felmérhetik a kockáza­tokat. „Mi jelenleg a 2006-ból származó térképekkel dolgo­zunk, azonban gondolkodunk a frissítésükön” - magyarázza Andrej Schmidt, az ilyen térké­peket kidolgozó Intermap Technologies társaság munka­társa. Ha a frissítésre sor kerül, a térképekre felkerülnek azok a kelet-szlovákiai régiók is, ame­lyeket tavaly hatalmas árvizek sújtottak. Ezt követően így az ezekből a régiókból származó ügyfelek a biztosítók számára rizikósabbnak számítanak majd, vagyis számukra drágul­hat a biztosítás, egyes esetek­ben pedig akár vissza is utasít­hatják őket. Az Union például nem biztosít be olyan házat, amely az árvizektől gyakran sújtott régióban található. „Ha a ház kiöntésére rendszeresen sor kerül, akkor nem beszélhetünk véletlen eseményről” - indokol­ja az Union döntését a társaság szóvivője, Judita Smatanová. Ha megtörténik a baj, a bizto­sítók szerint ne feledkezzünk meg a biztosítással kapcsolatos legfontosabb alapelvekről. ,A leggyakoribb hiba az ügyfelek részéről, hogy elfelejtik a kár bejelentését, vagy erre csak megkésve kerítenek sort” - állít­ja Zuzana Francúzová, a ČSOB szóvivője. A kárt először telefo­non kell jelenteni, majd pedig ajánlatos fotódokumentációt készíteni az ingatlanról. Ma­napság a biztosítók megelég­szenek azzal is, ha ezt a mobilte­lefonunkon lévő fényképező­géppel tesszük meg. Össze kel­lene írnunk azt is, hogy milyen károk keletkeztek. Egyes bizto­sítók viszont a helyszínre küldik a saját alkalmazottjukat, aki mindezt elvégzi, (mi) Szükség esetén a biztosítók pótlakást is szereznek azoknak, akiknek a háza lakhatatlanná vált A gyors ügyintézés sokszor az ügyféltől is függ ÚJ SZÓ-TANÁCS Ha azt szeretnénk, hogy a biztosító a lehető leghamarabb megtérítse a kárunkat, a kár­esetet a legrövidebb időn belül be kellene jelentenünk. Ezt megtehetjük személyesen, a biztosító valamelyik kirendelt­ségén, manapság azonban már telefonon, sőt interneten ke­resztül is bejelenthetjük a kárt. A biztosítók, azt megelőző­en, hogy bármit is fizetnének, a saját alkalmazottjukat küldik ki felmérni a kárt. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy például egy árvizet követően mindent úgy kellene hagy­nunk, ahogy azt a víz össze­vissza hányta, semmit sem téve annak érdekében, hogy meg­akadályozzuk az újabb káro­kat. „Az ügyfélnek a szabályok szerint a biztosító engedélye nélkül nem szabadna változ­tatnia az alaphelyzeten, mind­ez azonban nem jelenti azt, hogy egészségügyi vagy egyéb fontos okokból, ne tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a károk ne nőjenek” - vall­ja Silvia Vonzóvá, a Kommuná­lis Biztosító marketingosztá­lyának a vezetője. „Ha a hely­zet úgy kívánja, egyes tárgya­kat nyugodtan ki lehet dobni a házból, előtte azonban fotódo­kumentációt kell készíteni a károkról” - magyarázza Zuza­na Francúzová, a ČSOB Biztosí­tó szóvivője. Azonban ha már tudjuk, hogy a biztosító mikor küldi ki a munkatársát, jobb, ha ezeket a tárgyakat valahová félretesszük, hogy bizonyítani tudjuk a károkat. A biztosítók ugyanis a csalók ellen csak úgy védekezhetnek, ha mindent alaposan dokumentálnak. „Ha az ügyfél képtelen bebizonyí­tani, hogy valóban olyan kára keletkezett, mint amit bejelen­tett, a biztosító kénytelen visszautasítani a kárigényét” - állítja Francúzová. Még mielőtt a biztosító mun­katársa a helyszínre érkezik, érdemes összeírni az összes kárt, hogy semmiről se feled­kezzünk meg. ,A biztosító az árvizeket követően igyekszik a lehető legrövidebb időn belül kifizetni az okozott veszteséget. Ezt többnyire 5-10 napon belül képes megtenni, azt követően, hogy megtörtént a kárfelmérés, és lezárult az ezzel kapcsolatos dokumentáció” - nyilatkozta Zuzana Hliváková, a Generali Bizosító kommunikációs osztá­lyának igazgatója. A kár megté­rítésén kívül a biztosító úgy is segíthet, hogy szükség esetén pótlakást biztosít azoknak, akiknek a háza lakhatatlanná vált. Minden biztosítónál más­más szabályok vannak arra, hogy az ügyfél számára hány napra biztosít pótlakást, és erre milyen összeget hajlandó fizet­ni. A szerződés megkötésénél így erre is oda kellene figyel­nünk. (mi)

Next

/
Oldalképek
Tartalom