Új Szó, 2011. június (64. évfolyam, 126-151. szám)
2011-06-25 / 147. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. JÚNIUS 25. Közélet 3 A legvalószínűbb, ám egyértelmű bizonyítékokkal alá nem támasztott magyarázat: téves szovjet bombázás volt Hetvenéves háborús rejtély: Kassa bombázása Hetven évvel ezelőtt érte bombatámadás Kassát, amely következményeként Magyarország hadat üzent a Szovjetuniónak. A kassai bombázás a II. világháború megfejteden rejtélyei közé tartozik. MÓZES SZABOLCS 1941. június 26-án az akkor már harmadik éve ismét Magyarországhoz tartozó Kassa légterében három repülőgép jelent meg. A gépek keleti irányból érkeztek, a város felett megfordultak, majd összesen 29, egyenként 100 küós bombát dobtak a belvárosra. A 29 bomba egy híján mind felrobbant, a támadásban 32 ember életét vesztette. Az egy fel nem robbant bombát a tűzszerészek szovjetként azonosították - cirill betűs feliratokat tartalmazott. Az incidensről értesülve a magyar kormányzat másnap - alaposabb vizsgálat és parlamenti jóváhagyás nélkül - bejelentette a hadiállapot beálltát a Szovjetunióval. Ezzel a magyar csapatok a Harmadik Birodalom oldalán bekapcsolódtak a hódító Barbarossa-hadműveletbe. A bomba szovjet „származását” soha senki sem vonta kétségbe, az alapvető, és máig megválaszoladan kérdés az, hogy a három támadó gép mely állam légierejében szolgált. Erre vonatkozóan több elmélet is létezik, kérdéses, hogy valaha sikerül-e teljes bizonyossággal megállapítani, melyik igaz ezek közül. Szovjet támadás Magyarországon és a Hitlert támogató államokban 1945-ig az a teória tartotta magát, hogy a támadást a szovjetek hajtották végre - szánt szándékkal. Ennek az elméletnek viszont több tény is ellentmond. A Szovjetuniót három nappal a bombázás előtt támadta meg a náci Németország és szövetségesei - ám Magyarország nem -, az ellenfél erőteljesen nyomult előre, így semmiképpen sem állt a szovjetek érdekében, hogy egy újabb országot is maguk ellen haragítsanak. Emellett az sem kell, hogy sokat jelentsen, hogy a bomba szovjet típusú volt. A szovjet gyártmányú légibombák a 30-as évek végén elterjedtek voltak Európában. A támadást tehát más országból érkező, szovjet fegyverzettel feltöltött gépek is végrehajthatták. Ennek ugyanakkor ellentmond az a tény, hogy a bombák a bombavetőt is meghatározzák, provokatív bombázás esetén a gép jelentős átépítésére lett volna szükség. Német provokáció A bombatámadás történelmi kutatására a politika is rányomta bélyegét. Míg 1945 előtt megkérdőjelezhetetlen volt a szándékos szovjet támadás teóriája, addig a kommunista diktatúra alatt a német, illetve magyar provokációs bombázás volt a fő kutatási csapásirány. Az egyik ilyen magyarázat szerint a németek a szovjetektől zsákmányolt bombákat dobtak le Kassára, amivel azt akarták elérni, hogy Magyarország is belépjen a háborúba. Ennek egyrészt ellentmond a feljebb leírt tény, miszerint ehhez a gépeket jelentősen át kellett volna alakítani. Másrészt pedig - s ez a fontosabb - bizonyított tény, hogy Hitler a szovjetek elleni háború előtt és annak első napjaiban sem akarta a magyarok részvételét. A támadó repülőgépeket a szemtanúk - köztük képzett pilóták és légvédelmi tüzérek - nem tudták azonosítani, ami kizárja a német típusok alkalmazását. A magyar légierő kiképző akadémiája 1938 óta Kassán működött, a város repülőterén a német légierő géptí3 repülőgép 29 bombát dobott le, 32 halálos áldozatot követelt a támadás Máig nem tudni biztosan, melyik hadsereg állt a támadás mögött Magyarország egy nappal később hadat üzent a Szovjetuniónak, a keleti fronton 300 ezer magyar katona halt meg pusai megszokott vendégnek számítottak, így azok hangját, sziluettjét nemcsak a katonák, hanem a helyi civil lakosság is jól ismerte. Magyar önbombázás A másik „provokációs elmélet” - melyet a pártállami rendszer 40 évében kutatni lehetett - szerint a bombázás mögött magyar katonai és politikai körök álltak, akik ürügyet akartak szolgáltatni a szovjetek elleni hadba lépésre. Ezt a lehetőséget ma már szinte mindegyik történész kizártnak tartja - haditechnikai és politikai okokból is. A magyar légierőnek ugyanis nem volt olyan repülőgépe, mellyel véghez lehetett volna vinni a támadást. Az elmélettel szembeni másik kifogás a támadás rossz helyszínválasztása. A magyar katonai repülés a trianoni tiltások miatt csak 1936 óta működhetett nyíltan, ezért a légierő még 1941-ben is komoly pilótahiánnyal küzdött. Mivel a repülőakadémia bázisa és laktanyája is Kassán működött, a város elleni provokatív bombatámadásba becsúszó legkisebb hiba megtizedelhette volna a légierő utánpótlását és oktatói állományát, ezért a kassai célpont kiválasztása önbombázás esetén teljesen értelmetlennek tekinthető. Kassa emblematikus városa volt a „visszatérő Felvidéknek”, aligha hihető, hogy ilyen célpontot választottak volna egy eseüeges provokációhoz. Szovjet céltévesztés A legvalószínűbb így a szovjet céltévesztés. Eszerint az elmélet szerint a szovjet gépek az akkor szlovák területen fekvő Eperjest akarták bombázni, mivel a városban működött a német hadsereg egyik fontos rádióátjátszó állomása. Az indok adott, a tévedésre pedig két magyarázat is van. A ledobott bombamennyiség hordozására képes szovjet Iljusin 11-4 bombázógépek legközelebbi lehetséges támaszpontja is mintegy 1000 kilométerre volt a célponttól. Ilyen repülési távolságnál háborús körülmények között akár 50 kilométeres navigációs hiba is előfordulhatott, az amerikaiak például 1943 és 1945 között több alkalommal is bombázták tévedésből a semleges Svájcot. Kassa és Eperjes alig 40 kilométerre fekszik egymástól, ráadásul a két város a levegőből mind fekvése, mind körvonalai alapján hasonlít egymásra. A két település összetévesz- tését az is megkönnyíthette, hogy a szovjet légierő fedélzeti térképeire a közép-európai térség 1938 és 1941 közti határmódosításait kézzel, hevenyészve rajzolták be. Új, eddig ismeretlen orosz levéltári források kerültek elő a témával kapcsolatban Állítólag csak ürügy volt a hadbalépéshez történő bombázása szolgált ürügyül” - válaszolta az egyik kérdésre a volt vezérkari főnök. A történészek között eddig is vita volt erről a kérdésről. A magyar katonai vezetés nagyrészt háborúpárti volt, még ha a hadsereg viszonylag gyenge is volt egy komolyabb háborús kalandhoz. A korszak politikai vezetőinek többsége - beleértve Horthy Miklós kormányzót is - viszont nem szívesen vett volna részt a háborús kalandban. Többen világosan látták, hogy a háború kimenetele - a kezdeti elsöprő német fölény ellenére is - nagyon kétséges, a németek oldalán történő hadbalépés és német vereség esetén pedig elveszhetnek azok a területek, melyeket 1938-tól szerzett vissza Magyarország. (MSz) Szétverték az emlékművet A bombázás után nem sokkal emlékművet emeltek a 32 halálos áldozatnak. Miután a város 1945-ben visszakerült Csehszlovákiához, az emlékművet szétverték, 2009-ig kellett várni, mire a városvezetés - konkrétan az óvárosi önkormányzat - emléktáblát avatott a történelmi események emlékére. Az emléktábla - ellentétben a kassai történelmi vonatkozású emléktáblákjelentős részével - csak egynyelvű, szlovák. (MSz) Egyetlen tanulmány sem jelent meg róla A szlovák történészeket nem érdekli a téma MÓZES SZABOLCS A 70 évvel ezelőtti esettel főként a magyar történészek foglalkoznak. Annak ellenére, hogy Kassa 1945-től ismét Szlovákia területén fekszik, az elmúlt évtizedekben egyetlen szakmai publikáció sem foglakozott a kérdéssel. A szlovák történészek számára mintha nem is történt volna meg a kassai bombatámadás. Cséfalvay Ferenc, a szlovák Hadtörténeti Intézet kutatója szerint a szlovák történészekre jellemző, hogy nem érdeklődnek különösképpen az 1938 és 1945 között Magyarországhoz tartozó déli régiók történelme iránt. „Ez azért is érdekes, mert a szlovák történetírás Szlovákia története részének tartja mindazokat a történéseket - mindegy melyik időszakban -, amelyek a mai Szlovákia területéhez kapcsolódnak” - mondta lapunknak Cséfalvay. Egy név nélkül nyilatkozó szlovák történész szerint az ok, hogy a 20. századdal foglalkozó szlovák történészek nem beszélnek magyarul. A kassai bombázással kapcsolatos forrásanyagok többsége magyarul íródott. Egy következő történész meg sem lepődött a publikációk hiányán, szerinte a szlovák történészszakmának ennél nagyobb hiányosságai is vannak: például a legjelentősebb szlovák történelmi személyiségek többségének monográfiáját sem írta meg még senki. Eddig erről semmilyen közvetlen forrás nem került elő. „Miután a háborúba való belépés kérdése el volt döntve, nem okozott nehézséget ürügyet keresni. Ebben az esetben Kassa város szovjet repülőgépekkel ÚJ SZÓ-HÍR Budapest. A napokban került a szakmai nyilvánosság elé egy 1945-ös szovjet jegyzőkönyv, mely részben a kassai bombázással is foglalkozik - számolt be az eseményről az index.hu hírportál. Az orosz állami levéltárban lévő, eddig titkosított forrás korábban ismeretlen volt a kutatók előtt. A jegyzőkönyv Werth Henrik magyar vezérkari főnök hadifogságban tett kihallgatásainak szövegét tartalmazza. A szövegben fontos utalások vannak arról, hogy Magyarország mindenképpen hadba lépett volna a Szovjetunió ellen a II. világháborúban, Kassa bombázása csak ürügynek kellett. Werth volt a hadbalépéskor a vezérkari főnök Magyarországon. Az 1945. augusztus 11-én, Moszkvában készült kihallgatási jegyzőkönyv két helyen is újszerű válaszokat tartalmaz. Werth Henrik kétszer is azt állítja, a magyar hadbalépés már eldőlt Kassa bombázása előtt.
