Új Szó, 2011. június (64. évfolyam, 126-151. szám)
2011-06-04 / 129. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. JÚNIUS 4. Közélet 3 Kimutatások szerint hozzávetőlegesen a hazai cigányság ötödé vallja magát magyarnak A romáktól is függ a magyarság aránya Tíz éve megközelítőleg 60-90 ezer magyar roma lehetett Szlovákiában (Somogyi Tibor felvétele) Van, aki még mindig nem kapott adatlapot Hétfőig összegyűjtik a népszámlálási íveket Pozsony. Összességében növekvő lélekszám, gyarapodó roma populáció, csökkenő magyarság-fel- tehetően ezt fogja kimutatni a 2011 -es népszámlálás országos eredménye. Kérdéses, milyen arányú lesz a magyarság csökkenése, szakemberek szerint ez részben a romák számának növekedésétől is függ. MÓZES SZABOLCS Az ország lakosságának száma várhatóan enyhén emelkedik, és a szakemberek között egyetértés uralkodik abban is, hogy az idei népszámlálás a magyarság számának és arányának csökkenését fogja kimutatni. Az egyetlen megválaszolatlan kérdés a csökkenés mértéke. Ez több más tényező mellett attól is függ, milyen arányban nőtt a romák száma, pontosabban, a magyar romák hány százaléka vallja magát a népszámlálási kérdőíveken romának. A roma nemzetiséget először 1991-ben lehetett a népszámlálás során feltüntetni, 2001-ben 91 ezren vallották magukat romának a népszámláláson (arányuk 1,7 százalék volt). Szociológusok szerint a roma kisebbség valós száma akkor 350 és 400 ezer közöttire volt tehető, tehát a cigányság nagy része más etnikumúnak és anyanyelvűnek vallotta magát. Ötödé magyar Az 1980-as népszámlálási adatokból és az akkor készült, szakemberek szerint viszonylag precíz összeírásokból a demográfusok arra következtetnek, hogy a 200-225 ezres akkori cigányság döntő többsége, közel 80 százaléka szlováknak, ötödé pedig magyarnak vallotta magát. Branislav Šprocha demográfus, a statisztikai hivatal mellett működő Infostat intézet szakértője szerint az arányok feltehetően azóta sem változtak, tehát 2001-ben is (akkor 380 ezer körül lehetett a romák valós száma) nagyjából a romák ötöde-negyede vallhatta magát magyarnak - értelemszerűen a déli, magyarlakta járásokban. Tíz éve tehát megközelítőleg 60-90 ezer magyar roma lehetett, akik, ha mind romának vallották volna magukat, akkor a magyarok aránya 9,7 százalék helyett 8 százalék körülire csökkent volna. Közel félmillió Šprocha szerint ma hozzávetőlegesen 450 ezer roma élhet Szlovákiában, ám kérdéses, milyen arányban vallják be nemzetiségüket, pontosabban, milyen arányban érzik magukat romának. A nemzetiség ugyanis - az anyanyelvvel ellentétben- szubjektív kategória, ha egy roma származású lakos szlováknak vagy magyarnak érzi magát, akkor senkinek sincs joga ezt megkérdőjelezni. Ha a magyar romák nagy része most nem vallotta magát magyarnak, akkor szinte biztos, hogy a magyarság aránya 8 százalék alá süllyed. A roma szervezetek idén sem folytattak intenzív népszámlálási kampányt, emellett pedig a déli járásokban élő cigányság nem kis részének anyanyelve magyar, nem is beszél roma nyelven. Demográfusok szerint feltételezhető, hogy a romák népszámlálásban megállapított száma és aránya továbbra is elmarad valós számuktól, és a múlthoz hasonló arányban fogják magukat szlováknak, illetve magyarnak vallani. Nem lesznek többségben A romák száma idén feltehetően még nem lépi túl a félmilliót, még ha az elmúlt másfél évtizedben rendszeresen meg is jelentek olyan, leginkább politikai felhangú „prognózisok”, melyek szerint pár évtizeden belül a cigányság többségbe kerül Szlovákiában. Šprocha szerint ez a romákkal kapcsolatos egyik legnagyobb tévhit. A szakember szerint gyakorlatilag matematikailag lehetetlen, hogy 205,0-re többségbe kerüljenek, sőt feltehetően a század végén is kisebbség lesznek. Az Infostat prognózisai szerint 2030-ban megközelítőleg 565-637 ezer lesz a romák száma Szlovákiában, ami legfeljebb 11,9 százalékos aránynak fog megfelelni. A demográfus emellett kiemelte, hogy a romák népszaporulata is csökkenő tendenciát mutat. Igaz, hogy több gyermeket vállalnak, de messze nem annyit, mint néhány évtizeddel ezelőtt. Tény ugyanakkor, hogy a legmagasabb roma népszaporulat a legrosszabb szociális helyzetben levő családokra jellemző. ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Két nap múlva befejeződik a 201 l es népszámlálás, hétfő lesz ugyanis az utolsó nap, amikor a számlálóbiztosok összegyűjthetik a kérdőíveket. Vannak háztartások - főként a nagyobb városokban -, amelyeket a mai napig nem keresett fel a számlálóbiztos. A statisztikai hivatal továbbra is arra biztatja a lakosokat, ilyen esetben forduljanak az állandó lakhelyük szerinti önkormányzati hivatalhoz - a cenzus helyi lebonyolításáért ugyanis a községek felelnek. Az adatlapot még hétfőn is ki lehet tölteni, így aki csak hétfőn kapja kézhez és mindjárt ki is tölti, nem marad ki a népszámlálásból. Emellett többen arra panaszkodtak, hogy hiába kapták meg a kérdőíveket és töltötték ki azokat, a népszámlálási biztos azóta sem jelentkezett, így nincs kinek leadni az íveket. A statisztikai hivatal lapunknak küldött válaszában szintén azt tanácsolja a lakosoknak, forduljanak a helyi önkormányzati hivatalhoz, vagy ha megvan a számláló- biztos telefonszáma, hívják fel. A számlálóbiztosok elvileg még hétfő után is összeszedhetik a kitöltött adatlapot, attól függően, mikor kell leadniuk a községi hivatalnak. A hivatalok ugyanis jövő keddtől június 13-ig gyűjtik össze az íveket, melyeket aztán a megyeközpontba küldenek tovább. Minden számlálóbiztos kapott egy leadási időpontot - ha például jövő pénteken kell leadnia az íveket a községi hivatalban, akkor elvileg csütörtökig még összegyűjtheti a lakosoktól az adatlapokat. Még ha a törvény azt írja is elő, hogy hétfő estig kell összeszedni az íveket. A népszámlálás első eredményei csak őszre várhatóak, a teljes adatsorokat pedig leghamarabb jövőre hozza nyilvánosságra a statisztikai hivatal. (MSz) Portyázó népszámlálási biztos (TASR-felvétef Tavaly ilyenkor tetőzött a választási kampány, ezért sokkal hangosabban jelent meg a szlovák belpolitikában a trianoni szerződés Slota a tavalyi trianoni évfordulón végigvágtatott Komáromon (Somogyi Tibor felvétele) Trianon-rendezvények Európa-szerte ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Budapest/Pozsony. Magyarországon és külföldön is rengeteg Trianon-megemléke- zést tartanak a hétvégén. A békediktátum aláírásának idei, 91. évfordulója viszont Szlovákiában közel sem ígérkezik olyan viharosnak, mint a tavalyi. A szlovák politikai élet egy éve valósággal visszhangzott a Trianon-témától. Tavaly, egy héttel a parlamenti választások előtt, főleg a Szlovák Nemzeti Párt és Robert Fico kampányolt ezzel a témával. Slotáék a trianoni szerződésért köszönetét mondó emléktáblát, illetve emlékoszlopot helyeztek el Pozsony belvárosában, valamint Komáromban, az Erzsébet hídon. Utóbbit azóta többször megrongálták. Az SNS egyébként éppen ma ünnepli Turócszentmártonban fennállásának 140. évfordulóját, és nyilván az évfordulóra is kitérnek Slotáék. Robert Fico és pártja tavaly üyenkor az új magyar Országgyűlés döntésével volt leginkább elfoglalva, mellyel nemzeti emléknappá avatták június negyedikét. Magyarországon a hétvégén több helyszínen lesznek megemlékezések, a kormányzó pártokon kívül a Jobbiknak lesznek saját rendezvényei, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalommal karöltve. Fővárosi felvonulásuk útvonala érinti a trianoni utódállamok nagykövetségeit. Országszerte (Egerben, Hódmezővásárhelyen, Békéscsabán, stb.) ünnepélyes állam- polgári eskütételeket tartanak a magyar állampolgárságot felvevő határon túliak számára. Budapesten nyílt nap lesz a parlamentben, zászlófelvonás a Kossuth téren, ökumenikus isten- tisztelet, déli harangszó és Ghymes-koncert. A határon túli osztálykirándulásra induló diákokat Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár köszön- tiabudai várban. A Magyarok Világszövetsége immár hagyományosan Párizsban emlékezik meg a történelmi Magyarország felosztásáról. Versaillesban, a Nagy-Trianon- palotánál (ahol a békeszerződést 1920-ban aláírták) egész nap kultúrműsorokkal és előadásokkal várják a megemléke- zőket. Az írMag Baráti Kör a délírországi Corkban tart megemlékezést, melyen történelmi előadások és a Himnusz el- éneklése mellett szertüzet is gyújtanak. A rendezvényt az Első Corki Szalonnasütő-Baj- nokság zárja. Tavaly június 4-én Komáromban egyszerre több esemény is zajlo'tt az évforduló kapcsán. Ján Slota SNS-elnök szimpatizánsaival végigvonult a városon és a határon elkiabálta a magyarok bejövetelét és Komárom hovatartozását taglaló szónoklatát. A református kollégium kertjében emlékoszlopot állítottak. A Te Ügyed Kör Polgári Társulás ugyan erre nem kapott engedélyt a várostól, az oszlopot felavatta, s azóta már betontalapzatot is kapott. Ma délután itt lesz a megemlékezés, „A kő marad...” - címmel. A résztvevőket arra kérik, hozzanak magukkal az emlékmű talapzatához köveket, amelyeken helységnevek szerepelnek. Kisebb megemlékezéseket tartanak például Gú- tán és Dunaszerdahelyen is. Az MKP felkérte a párt polgármestereit, hogy a hangosbemondón keresztül tájékoztassák a lakosságot az ünnepnapjelentőségéről. (vps, ú)
