Új Szó, 2011. június (64. évfolyam, 126-151. szám)
2011-06-29 / 150. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. JÚNIUS 29. Kultúra 7 Augusztus 13-ig tekinthető meg a kortárs magyar szobrászati kiállítás Pozsony központjában A szobor tér-elemévé válni Pozsony. 16. alkalommal rendezik meg a Szobor és objekt nemzetközi szobrászati kiállítássorozatot, melynek ezúttal is van magyar része. Nem is akármilyen anyaggal! Viktor Hűlik festőművész, a rendezvény főszerevezője így fogalmazott: „Az idei évfolyam kétségtelenül a Kortárs magyar szobrászat a KOGART Kortárs Művészeti Gyűjteményben című kiállítással csúcsosodik ki”. TALLÓSl BÉLA S valóban, a népszerű Sznf téri Művészetek Háza emeleti és központi kiállítóterében olyan gazdag és értékes, reprezentatív szobrászati anyagot láthat a közönség, amelyet mindenképpen érdemes megtekinteni, mert órákat lehet eltölteni a szobrok társaságában. Ahogy a megnyitón elhangzott, az a szobrászati anyag, az a válogatás, amit a tárlat összeállítói elhoztak Pozsonyba, valahol közép-európai közös gyökerekből ered. Éppen ezért lehet bízni abban, hogy a műtárgyak mondanivalója épp úgy szól a szlovák nézőkhöz, mint a magyar nézőkhöz. Nézzük meg, mi is ennek a széles műfaji és tematikai skálát felölelő kiállításnak a háttere, hogyan is valósulhatott meg Pozsonyban a Magyar Köztársaság Nagykövetségének, valamint Kulturális Intézetének, legfőképpen pedig a KOGART Kortárs Művészeti Gyűjteménynek (szobrászati szekciójának) köszönhetően. A budapesti Kovács Gábor Művészeti Alapítvány 2007 őszén olyan rendhagyó művészeti programot hirdetett meg, amelynek célja egy kortárs magyar képzőművészeti gyűjtemény létrehozása. Napjainkra kétszázhúsz művész hárommá kiállítás hangulataiból száznál több műve került az Alapítvány birtokába: festmények, grafikák, plasztikák, textilek, számítógépes és videómunkák, fotók stb. Ahogy Wehner Tibor művészettörténész az Alapítvány munkájával kapcsolatban megfogalmazta: a gyűjteményszervezés legfontosabb alapelve a történeti szempont érvényesítése; az 1956-tól napjainkig ívelő öt és fél évtized magyar művészetének reprezentálása a kiemelkedő jelentőségű, illetve a korjelző alkotók műveivel. Ugyanő fogalmaz úgy a katalógus előszavában, hogy: „Három év gyűjtőmunkájával természetesen nem adhatunk teljes és árnyalt képet öt és fél évtized magyar szobrászaténak történetéről, de azért a legfontosabb mozzanatok megvilágít- hatóak...” Érdemes végigjárni a kiállítást, hogy a szobrokkal szemtől szemben állva figyelhessük meg, ahogy (Wehner Tibort idézve) a 70-es évektől megjelentek a pop művészet tárgyai, teret nyertek az objektművészet alkotásai, kiállítási nyilvánosságot kaptak a talált tárgyak. Vagy ahogy a 80-as évektől a magyar kiállítótermekben is megjelentek az installációk és térberendezések, létjogosultságot kaptak a konceptuális művek, s hogy az ezredforduló után az új figuralitás térnyerésnek lehettünk tanúi. S alkalmunk nyílik nyomon követni a hátteret is, ami ehhez a fejlődésmozgáshoz hozzájárult, vagyis a műfajhatárok elmosódását, a műformák átalakulását, az anyagi és technikai fel- szabadulást, továbbá azokat a folyamatokat, amelyek a szobor és a tér kapcsolatrendszerét, viszonyát is erőteljesen áthatották és átértelmezték. „Jelen pillanatban - írja Wehner Tibor -, a hároméves gyűjteményező munka eredményeként szervezett KOGART szobrászati gyűjtemény azt jelzi, hogy a magyar szobrászat rendkívül változatos, sokszínű, izgalmas művészeti tereppé alakult a közelmúlt évtizedeiben, amelyen erőteljes, egyéni arculatú, szuverén alkotói vonásokkal felruházott szobrászok dolgoztak és dolgoznak.” Járjuk be ezt a Pozsonyba elhozott magyar szobor-teret, amelynek nagy részében „a látogató, a szemlélő már nem egy szobrot tekint meg, jár körül, hanem ő maga is a mű terébe lép. A szobor-tér elemévé, mintegy belső, lényegi alkotórészévé válik.” Érdemes ezt átélni. 40 éves a bécsi Sigmund Freud Museum Idén hetvenezer embert várnak Freud rendelőjébe POSTA ÁKOS ISTVÁN Becs. 1971. június 15-én nyitotta meg Bruno Kreisky osztrák kancellár és Anna Freud, a pszichoanalitika atyjának tartott tudós lánya a bécsi Berggasse 19. szám alatt található Sigmund Freud Museu- mot, amelyet a tudós lakásából alakítottak ki. Freud 1891 és 1938 között élt a jelenleg Bécs város tulajdonát képező lakóházban. Az egykori rendelőből lett a mostani múzeum, a lakás pedig a múzeumot működtető alapítvány és kutatóintézet székhelyéül szolgál. Az évfordulóról méltó módon emlékeztek meg. Beszédet mondott a jelenlegi kancellár, Wemer Faymann és Bécs tartomány kulturális tanácsnoka (tartományi szintű minisztere) Andreas Mailath - Pokorný is. A múzeum Bécs belvárosában, a 9. kerületben található, a D villamossal könnyen megközelíthető. Nem csupán szakmai fórumokat rendeznek itt gyakran, hanem művészeti szempontból jelentős kiállításokat is. Az ■egyik legismertebb ma élő osztrák festőművész, Amulf Rainer például freudi ihletettségű műveit állította ki néhány évvel ezelőtt. Szintén jelentős művészettörténeti értékkel bír Sigmund Freud magángyűjteménye, a pszichológus ugyanis lelkes műgyűjtő volt, és a világ különböző népeinek művészetét is kutatta. Mint köztudott, Freud ezoterikus pszichológiával, asztrológiával is foglalkozott, ő maga Bika volt, Skorpió aszcendens- sel. A berggassei házból annak idején az Anschluß miatt kellett elmenekülnie, és élete utolsó hónapjait Angliában töltötte, ahol egyébként szintén működik egy múzeuma, mint ahogy szülőhelyén, a morvaországi Freiberg / Príbor városban is. A Sigmund Freud Museum- nak tavaly 65 000 látogatója volt, az idei évre ennél is több, körülbelül 70 000 látogatót jósolnak az illetékesek. A pszichoanalitika atyjának emléke előtt tisztelgő intézmény egész évben nyitva áll, július elejétől szeptember végéig reggel 9 és este 6, októbertől júniusig reggel 9 és délután 5 között lehet megtekinteni. A normál belépőjegy ára 7 euró, de különböző kedvezmények vehetők igénybe. Amulf Rainer: Freud-portré (A Sigmund Freud Museum und Privatstiftung archívumából) Idén tizennegyedik alkalommal rendezi meg a Csemadok a Jászói Nyári Egyetemet, neves előadókkal és érdekesnek ígérkező programmal Művelődés és szórakozás a tóparton az egész családnak AJÁNLÓ Jászó. Szép környezet és gazdag program várja az érdeklődőket a XIV. Jászói Nyári Egyetemen. A Csemadok Országos Tanácsa és helyi szervezete július 12. és 18. között rendezi meg hagyományos művelődési táborát visszajáró előadókkal és új arcokkal. A tábor célja elsősorban a nemzeti önismeret és önbecsülés növelése, a hagyományőrzés, a magyar irodalom és történelem bemutatása, valamint a szlovákiai magyarság sorskérdéseinek megvitatása. A tematikus vitafórumok és előadások mellett zenei és sportprogramok, természetjárás, kötetlen beszélgetések is lesznek, a legkisebbek számára pedig kézműves foglalkozásokat és játszóházat rendeznek, így az egész család tartamasan szórakozhat a jászói kempingben. Ízelítőként íme néhány program az egy hét kínálatából. A táborlakók előadást hallhatnak a nemzettudat kialakulásáról a Szent Korona fényében, a gömöri és tornai tánchagyományokról, a magyar kultúra jelenlegi helyzetéről, az Irodalmi Szemléről, Esterházy Jánosról, a pozsonyi Magyar Intézet küldetéséről és tevékenységéről, a költőkről és a csillagokról, valamint egy vasutasból lett aranybányászról. Előadást tart Hargitay András olimpiai bronzérmes, világ- és Európa-bajnok úszó, Takács András néptáncgyűjtő és koreográfus, Pomogáts Béla irodalomtörténész, Gál Sándor író, költő, publicista, Jankovics Marcell rajzfilmrendező, a Nemzeti Kulturális Alap elnöke, Roncsol László író, költő, irodalomkritikus, Balassa Zoltán történész, publicista, Kollai István, a Magyar Köztársaság Kulturális Intézetének igazgatója, Zombori Ottó csillagász, az Uránia Csillagda volt igazgatója és nem utolsósorban Buzánszky Jenő 49-szeres magyar válogatott labdarúgó, az Áranycsapat hátvédje, a Nemzet Sportolója. A dunaszerdahelyi Kicsi Hang verséneklő együttes bemutatja Tízes című új koncertalbumát, Eperjes Károly színművész pedig előadói esttel lép fel a jászóvári apátság templomában. Szombaton egy nagy generáció tagjainak beszélgetése ígérkezik csemegének. Ismét összejönnek az 1971-es körtvé- lyesi, a VII. Nyári Ifjúsági Tábor, valamint az „utolsó NYIT” szervezői, Duka-Zólyomi Árpád, Duray Miklós, Zsebik Albin, Batta György, Kulcsár Ferenc, Kolár Péter, Fuksz Sándor, Burákné Tamás Jolán, Bu- benko György, Kovács László, Csala János és Sebő Gyula. Vasárnap délelőtt ünnepi szentmise lesz a jászóvári Premontrei Apátság Keresztelő Szent János-templomában, amelyre Kövér Lászlót, a Magyar Köztársaság Ország- gyűlésének elnökét is várják a művelődési tábor szervezői. A Csemadok Kassa-környéke Területi Választmánya idén úgy döntött, hogy tíz devecseri és kolontári középiskolás diák teljes ellátását biztosítja a művelődési táborban, (juk) A Kicsi Hang is fellép Jászón (Képarchívum)
