Új Szó, 2011. június (64. évfolyam, 126-151. szám)
2011-06-28 / 149. szám, kedd
8 Külföld ÚJ SZÓ 2011. JÚNIUS 28. www.ujszo.com Százezer igénylő Budapest. Beérkezett a százezredik magyar állampolgársági kérelem az egyszerűsített honosítás keretében - jelentette be Semjén Zsolt, amikor tegnap a Parlamentben köszöntötte a százezredik kérelmezőt, a délvidéki Balog Virág Lászlót és családját. A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes kiemelte: a kérelmek 65 százalékát már feldolgozták, az állampolgársági eskütételek folyamatosak; eddig mintegy 10 ezren tettek esküt. (MTI) Öcalan-javaslat Ankarának Ankara. Abdullah Öc- alan, a törökországi kurdok bebörtönzött vezére javaslatot tett a kormánynak a török-kurd konfliktus ren- # dezésére - írta a Milliyet. Öcalan, aki 12 éve tartó szabadságvesztése ellenére megtartotta befolyását a Kurdisztáni Munkáspárton (PKK) belül. Alkotmányos reformot javasolt a kurdok regionális autonómiája és a kurd nyelvű oktatás megteremtése érdekében, valamint a kölcsönös megbocsátáson alapuló fegyverle- tételtszorgalmazott. (MTI) Hazaárulásért 25 év börtön Moszkva. Hazaárulás vádjával 25 év börtönre ítélte Alekszandr Potyejev orosz hírszerző ezredest távollétében a moszkvai körzeti katonai bíróság, miután bűnösnek találta őt 11, az USA-ban élő, ún. alvó ügynök feladásában. Éppen egy éve, 2010. június 27-én fogtak el az USA- ban tíz személyt, akiket mélyen konspirativ feladatok végrehajtásával vádoltak meg, és később még egy további személy ellen is vádat emeltek. Az orosz külügy beismerte, hogy orosz állampolgárokról van szó, s július elején kicserélték őket négy, kémkedés miatt Oroszországban elítélt oroszra. (MTI) Feláldoztak egy kislányt Kabul. A déli Uruzgán tartományban szombaton a tálibok egy 8 éves kislányt áldoztak fel egy rendőrállomás elleni támadásban. A kislány életét kioltotta a robbanás, más sérülés nem volt - közölték tegnap afgán források. A tálibok a kislánynak egy táskát adtak, amelybe pokolgépet rejtettek. Amikor a gyerek megközelítette a rendőröket, a bombát működésbe hozták. (MTI) Az Európai Unió most fizet a lazaságért, Athénnal szemben sem volt elég szigorú az eurózónához való csatlakozáskor Görög válság: mindenki másképp látja A meghökkentő és látványos akcióiról ismert PAME (Összgörög Szakszervezetek Frontja) 300 aktivistája tegnap hajnalban a Parthenon lábánál, a szikla külső falára feszített ki transzparenst. Ezzel hirdetett támadást a megszorító intézkedések ellen. (TASR/AP-feIvéteI) Athén/Párizs/Berlin. Az athéni parlament megkezdte az új megszorítási csomagterv tárgyalását, ennek elfogadásától függ, hogy Görögország hitelezői segítenek-e a dél-európai államnak. A legnagyobb görög szakszervezet még a múlt héten 48 órás általános sztrájkot hirdetett ma hajnaltól kezdődően, tiltakozásul a kormány új, 28 milliárd eurós megszorító csomagja ellen. ÖSSZEFOGLALÓ Eközben - a múlt heti EU- csúcs után is - éles vita folyik arról, részt vegyenek-e a magánhitelezők az Athén számára kidolgozandó második mentőakcióban. Franciaország volt a leggyorsabb: Nicolas Sarkozy elnök tegnap bejelentette: a kabinet máris megállapodásra jutott a bankokkal arról, miként vegyenek részt a magánhitelezők a görög államadósság-válság kezelésében. Hozzátette: reméli, hogy más európai országokban is megegyezés jön létre. A Le Figaro szerint a francia javaslat azt tartalmazza, hogy a magánhitelezők a Görögország által törlesztett adósság 70 százalékát forgassák vissza, azaz hitelezzék meg újra a válsággal küszködő országnak, de nem azonos feltételekkel. A törlesztett adósság 50 százalékát 5 év helyett 30 évre hitelezzék meg, a kamat pedig egyezzen meg a Nemzetközi valutaalap (IMF) és az EU kölcsönének kamatával. A hitelezőkhöz visszaáramló forrás 20 százalékát a francia javaslat szerint egy speciális alapba kellene irányítani, amely a legjobb minőségű értékpapírokba fektet be - írta a párizsi lap. Sarkozy jelezte: kész megvitatni a javaslatot az európai partnerekkel, és nyitott a feltételek változtatására is. Francia államkötvény-tulajdonosoknál mintegy 15 milliárd értékben vannak görögállampapírok. Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter is azt mondta, bízik abban, hogy a magánhitelezők részt vesznek a második mentőakcióban. Azt várja, hogy a magánhitelezők az euróövezeti pénzügyminiszterek július 3-i értekezletére közük önkéntes hozzájárulásuk pontos számait. „Görögország minden hitelezőjének érdeke, hogy a helyzet stabil maradjon, és ehhez mindenkinek hozzá is kell járulnia” - mondta Schäuble a Bild am Sonntagnak. Ezzel szemben ez Európai Központi Bank (EKB) igazgató- tanácsának német tagja úgy látja, súlyos következményekkel járna a magánhitelezők bevonása. Jürgen Stark szerint ez kirobbantaná a válság következő szakaszát, és nagyon káros következményekkel járna mind Görögország, mind más országok számára. Figyelmeztetett: a hitelminősítők csődeseményként értékelnék a magán kötvénytulajdonosok, köztük a bankok „önkéntes részvételét, és ez a hitelképességi osztályzatok rontásához vezetne. „Az lenne a válság következő, drámai szakasza. Nagyon negatív következményektől kellene tartanunk a görög bankrendszerben, a gazdaságban és természetesen más országokban is.” Ugyanakkor Stark szerint Görögország képes időben törleszteni adósságait, s végre kell hajtania a szükséges reformokat. Pascal Lamy, a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) vezér- igazgatója tegnap a France Info francia hírrádiónak kifejtette: a görög adósságválság az ország csekély gazdasági súlya miatt nem sodorja veszélybe a teljes eurózónát. Görögország alig öt százalékát adja az európai gazdaságnak. Hozzátette: ez egy klasszikus történet: egy kis ország hosszú időn át többet költött, mint amennyi bevétele volt, mert nagyon alacsony kamatlábbal jutott kölcsönhöz. Lamy úgy véli: Európa most fizeti meg az egyes uniós országok iránt évtizedeken át tanúsított pénzügyi lazaságot, amelynek részeként Athénnal sem volt elég szigorú az eurózónához való csatlakozáskor. (MTI, ú) Pakisztán távozásra szólította fel a brit katonai kiképzők egy részét Bosszút forralnak a tálibok ÖSSZEFOGLALÓ Iszlámábád. Merényletekkel fenyegették meg az USA-t, Nagy-Britanniát és Franciaországot az al-Kaidához közel álló pakisztáni tálibok. A pakisztáni kormány pedig felszólította Nagy-Britanniát: „biztonsági okokból” ideiglenesen hívja haza katonai kiképzőinek egy részét Ez újabb jele annak, hogy Iszlámábádnak Oszama bin Laden megölése miatt feszült a viszonya a Nyugattal. A pakisztáni hadsereg évtizedek óta a legsúlyosabb válságát éli amiatt, hogy amerikai kommandósok május elején pakisztáni lakhelyén megölték az al-Kaida vezetőjét. A hazahívásról az iszlámábá- di brit nagykövetség számolt be tegnap. A londoni védelmi tárca megerősítette, hogy hazahívtak 18 terrorelhárítási kiképzőt. A pakisztániak szuverenitásuk minden korábbinál súlyosabb megsértésének vették, hogy amerikai katonák olyan országrészben ölték meg hin Ladent, ahol soha nem engedték őket tevékenykedni. Merényletekkel fenyegették meg az USA-t, Nagy-Britanniát és Franciaországot az al-Kaida nemzetközi terrorhálózathoz közel álló pakisztáni tálibok. A szélsőségesek az al-Arabíja hírtévében közzétett videoüze- netükben a többi NATO-tagor- szágot is figyelmeztették. A tálibok bin Laden halálát akarják támadásokkal megbosszulni. A Pakisztáni Tálib Mozgalom (TTP) már több merényletet követett el az ázsiai országban, de Nyugaton eddig nem hajtott végre támadást. (MTI,ú) Érdemi EU-csatlakozási tárgyalások Izlandi repülőrajt A/VTl-HÍR Brüsszel. Izland tegnap, miniszteri szintű nyitóüléssel megkezdte az érdemi EU-csat- lakozási tárgyalásokat, miután tavaly nyáron már áttekintették azokat a közös vívmányokat (acquis), amelyeket a szigetországnak át kell vennie, be kell építenie saját jogrendszerébe és gyakorlatába ahhoz, hogy taggá válhasson. A soros EU-elnökség nevében Martonyi János, a magyar diplomácia vezetője, valamint Ös- sur Skarphédinsson izlandi külügyminiszter egyaránt történelmi pillanatnak nevezte a tárgyalások megkezdését. Izland azzal számol, hogy az összesen 35 tárgyalási témafejezetnek a felét idén, a másik felét jövőre nyithatják meg. Ebben az évben tervezik az egyeztetések megkezdését a legnehezebbnek ígérkező halászati témában. A tegnapi nap biztatóan indult: négy fejezetet nyitottak meg, és ebből kettőt rögtön le is zártak azzal, hogy a tagjelölt ország felkészültsége miatt ezekben a témákban már nincs is szükség további egyeztetésekre. Nem tudni, mikor tér haza - Chávez állítólag nincs életveszélyben Kubából kormányozza Venezuelát Emberiesség elleni bűntettekkel vádolják ICC-elfogatóparancs Moammer Kadhafi ellen MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Hága. Elfogatóparancsot adott ki Moammer Kadhafi líbiai vezető ellen a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) - jelentették be tegnap Hágában. Ugyancsak elfogatóparancsot adtak ki Kadhafi Szaif nevű fia és a líbiai titkosszolgálat vezetője, Abdullah asz-Szenuszi ellen. Mindhármukat emberiesség elleni bűntettekkel vádolják. A bíróság szerint a február második felében kezdődött tiltakozások első 12 napjában az ő utasításaik nyomán a rendfenntartó erők több száz civilt öltek, illetve sebesítettek meg és vetettek börtönbe. Ügyüket az ENSZ BT utalta a bíróság elé. Luis Moreno-Ocam- po főügyész májusban indítványozta elfogatóparancs kibocsátását. Az ügyészség szerint mihamarabb kézre kell keríteni a vádlottakat, hogy ne tudják eltussolni e cselekményeket, és ne kövessenek el újabb hasonló bűntetteket. Hágai diplomaták ugyanakkor azt mondták, az elfogatóparancs kiadása megnehezítheti a tárgyalásos megoldást Líbiában. A bírósági döntés azt jelenti, hogy az ICC-t létrehozó alapokmány részes államai - 116 ország - amint lehetőségük nyílik rá, kötelesek elfogni a 69 éves líbiai vezetőt és két társát. ÖSSZEFOGLALÓ Caracas. Mindent megtesz a venezuelai kormány azért, hogy elhitesse az ország közvéleményével: a betegeskedő Hugo Chávez elnök gyógyulóban van. A hírhedten USA-ellenes, 56 éves Chávezen a hónap elején hajtottak végre medenceműtétet Kubában, egy tályog miatt volt szükség azonnali orvosi beavatkozásra. Azóta Chávez nem mutatkozott a nyilvánosság előtt, kivéve egy rövid tévéinterjút két nappal a műtétje után. A venezuelaiaknak ez nagyon gyanús, hiszen Chávez nagyon szeret szerepelni. A dél-amerikai országban ezért elterjedt a híre annak, hogy az elnök nagybeteg, rákja van. Ezt több befolyásos lap is Hugo Chávez (TASR/AP) megszellőzette azzal, hogy az elnök prosztatarákban szenved. Andres Izarra tájékoztatási miniszter vasárnap azonban igyekezett ennek az ellenkezőjét elhitetni. Azt mondta, Chávez jól van,' lábadozik, az élete nincs veszélyben. Többen arra hívják fel a figyelmet, hogy Chávez nem bízta meg alelnökét az állami ügyek átmeneti irányításával. Az államfői jogkört a venezuelai alkotmány szerint akkor kell átruházni az alelnöke, amikor az ország vezetőjének tevékenysége tartósan akadályoztatva van. Maga Elias Jaua alelnök kijelentette: Chávezért nem kell aggódni. Arról, hogy az elnök mikor tér vissza Venezuelába, még semmilyen információ nem látott napvilágot, ami kisebbfajta belpolitikai vihart kavart. Többek között előtérbe került Chávez utódlásának kérdése, ellenzéki vezetők pedig kijelentették, szerintük alkotmányellenes, hogy az államfő külföldről kormányozza az országot. (MTI, ú)
