Új Szó, 2011. június (64. évfolyam, 126-151. szám)
2011-06-22 / 144. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. JÚNIUS 22. Vélemény és háttér 5 A Velencei Bizottság a kisebbségek kollektív jogaival kapcsolatban is elutasítóan nyilatkozott A kritika ára Hivatalosan is közzétette álláspontját az új magyar alkotmányról a Velencei Bizottság (VB), az EU hasonló nevű szervével nem összetévesztendő Európa Tanács (ET) jogi szakértői testületé. Az ET formálisan nem az EU része, azonban ahhoz szorosan kapcsolódik, egyebek között a közismert strasbourgi emberi jogi bíróság révén - a bizottság pedig az ET jogi szakértői testületé. RAVASZ ÁBEL A testület ugyan üdvözölte az európai jogharmonizációra való törekvést, azonban kritikát fogalmazott meg azzal kapcsolatban, hogy az alkotmány elfogadása előtt nem volt megfelelő nyilvános vita, és túl nagy tér maradt a sarkalatos törvények szabályozása alatt. Számos egyéb problémafelvetés mellett a VB a szlovákiai magyarság számára kulcsfontosságú kérdésben, a kisebbségek kollektív jogaival kapcsolatban is elutasítóan nyilatkozott, jelezve: értelmezésük szerint ilyet egy állam csak saját kisebbségeinek adhat, más országokban élőknek nem. Ez az álláspont a szlovák kormány értelmezéséhez közelít. Szájer József, az új alkotmány megfogalmazásában kulcsszerepet vállaló fideszes EP-képvi- selő már az állásfoglalás hivatalos megjelenése előtt arról blo- golt, hogy a bizottság kritikai észrevételei abból adódnak, hogy az „viszonylag kevés ismerettel rendelkezik a tényleges magyar jogi szabályozásról”. A dokumentum szerinte olyan dolgokat kér számon az új alkotmányon, amelyek más EU-s alapdokumentumban sincsenek, sőt olyanokat is, amelyek a mostaniban is benne vannak. Ennek megfelelően a magyar kormány a véleményt nem hajlandó elfogadni, a bizottság határozatainak eleve nincs jogi kötő ereje, „a szöveg és az ajánlások véleményt fejeznek ki” - írja Szájer. Ez utóbbi fejlemény különösen abból a szempontból sajnálatos, hogy a szlovákiai magyar kisebbség képviseleti szervei éppen a VB egy korábbi ajánlására hivatkozva kérik-követelik a nyelvtörvény további módosítását. A testület októberi, vonatkozó határozatának megjelenésekor maga Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár is úgy nyilatkozott, hogy a VB „egyfajta európai alkotmánybíróságnak tekinthető”, és reményét fejezte ki, hogy az állásfoglalás egy születő, a kisebbségi nyelvhasználatról szóló európai törvény alapját képezheti. Ha Magyarország a Velencei Bizottságot kritizálja, cserben hagyja a szlovákiai magyar kisebbséget - hiszen az tarthatatlan álláspont, hogy a testület egyszer „viszonylag kevés ismerettel rendelkezik”, másszor pedig egyfajta „európai alkotmánybíróság”. A szakértő ugyanis akkor is szakértő, ha történetesen nem ért egyet velem. A magyar álláspont inkonzisztenciája a bizottsággal kapcsolatban érthető, és az sem meglepő, hogy a kormány védi saját alkotmányát. Azonban az Orbán-kormány támadásaival belpolitikai célok érdekében diszkreditálja a határon túli magyar érdekvédelem egyik legfontosabb fórumát. Budapest megteheti, hogy rendszeresen dehonesztáló nyilatkozatokat tesz az európai jogtanácsadó fórumokkal kapcsolatban - a kisebbségi magyarok azonban ezzel eszközöket és érveket vesztenek saját követeléseik megvalósításához, és egyre távolabb kerül tőlük helyzetük európai rendezésének lehetősége. A szerző a Publicus Slovensko vezető elemzője Hullámstopos (Ľubomír Kotrha karikatúrája) JEGYZET Velencei karnevál VERES ISTVÁN Mi a közös a velencei karneválban és a Velencei Bizottságban? Az előbbi évről évre, nagy felhajtással megrendezett esemény, az utóbbi pedig az Európa Tanács szakértői testületé. A közös bennük az, hogy akit érdekel, az foglalkozhat velük, akit nem, az pedig jó magasról. A Velencei Bizottság által megfogalmazott véleményekre ez fokozottan érvényes. Az uniós szakértők ajánlásokat fogalmaznak meg egy-egy tagállam törvényével kapcsolatban, amit aztán az illető tagállam vagy figyelembe vesz, vagy nem, de inkább az utóbbi. Ha ugyanis a tagállamokban hozzáértő, uniós jogot valamennyire ismerő (és ahhoz igazodni akaró) jogászok készítik a törvényeket, a Velencei Bizottság véleményére nincs is szükségük, maguktól tudják, milyennek kell lennie egy jogszabálynak, ami például az emberi és kisebbségi jogokkal összhangban van. Van viszont egy másik csoportja a tagállam jogászainak, a törvényíró kisiparosoknak, akik azt íiják a törvénybe, amit az aktuális hatalomgyakorlók diktálnak nekik. így van ez rendjén. Hiszen ez is csak egy szakma. A Velencei Bizottság meg csak véleményez, véleményez szorgalmasan. Szlovák államnyelvtörvény. Magyar alkotmány. Aggodalmat keltő visszalépés. Kormányzati pozícióval való gálád visszaélés. Kicsinyes hatalomféltés. Furfangosan megfogalmazott kisebbségijogsértés. Hogy ezt kellene, meg azt kellene. így lenne jobb, meg amúgy. Az élet zajlik tovább, a kifogásolt törvények pedig sorra lépnek életbe, lásd szlovák államnyelvtörvény. Köszönjük a velencei ajánlásokat, de nekünk ilyen törvényre van szükségünk, épp ezért alkottunk ilyet. A szlovák külügy hiába dicséri agyon a bizottságnak a magyar alkotmányt elmarasztaló véleményét, az államnyelvtörvényhez kapott tavalyi ajánlásokat Szlovákia nem fogadta el. Az a magyar kormány pedig, amely ősztől a Velencei Bizottság szlovák államnyelvtörvényt elmarasztaló véleményét dörgöli újra és újra a szlovák kollégák orra alá, aligha fogja figyelembe venni a testület új magyar alkotmánnyal kapcsolatos ajánlásait. Már hogy jön ahhoz egy ilyen hogy is hívják... bizottság vagy mi, hogy a magyar nemzeti konzultáció tiszteletre méltó eredményében, az új magyar alkotmányban, a nemzet alaptörvényében csak úgy kedvére szemezgessen, hogy ez nem jó meg az nem jó. Orseolo Ottó velencei dózse idejében a kerítés léceire ültettük volna az ilyen fiskálisokat. Amíg tehát a Velencei Bizottság ajánlásainak elfogadása nem lesz (legalább részben) kötelező érvényű a tagállamokra nézve, addig nem sok gyakorlati haszna van a benne helyet foglaló szakértők elemző munkájának. KOMMENTAR Szegénységi bizonyítvány NAGY IVÁN ZSOLT Nagyon nem kellett izgulniuk, egy csöppet mégis aggódhattak a Fideszben a Magyar Szocialista Párt hétvégi kongresszusa előtt. Már úgy hivatalból is: elvileg az ellenzék legnagyobb pártja tanácskozott, bő egy évvel a választás után, amikor a kormányzók népszerűsége már értelemszerűen csökkent, ilyenkorra szoktak a hatalomból kiszorult komolyabb erők valamelyest magukhoz térni, és elkezdeni támogatókat gyűjtögetni az éppen kiábrándult szavazók közül. Aztán persze szombat délutánra már világos volt, hogy a Fidesznek nincs miért aggódnia, a logika ugyan helyes, megbukik azonban ott, hogy a képletben komoly ellenzéki párt szerepel. Az MSZP-ről pedig mindez a legkevésbé sem mondható el. És a jelek szerint ez belátható ideig így is marad. Az MSZP ugyanis e pillanatban nem más, mint levitézlett politikusutánzatok gyűjtőhelye, amely nemcsak nyolc év kormányzás sikertelenségét cipeli magával, nem is csupán homályos ügyek tömkelegét, hanem a mutyiszocializmus minden ízét, aromáját, alkalmatlan, ám egymásról alighanem sokat tudó, s ettől mindenkor a felszínen maradó figurákkal. Ez a párt még mindig ott tart, hogy kongresszusa egy politikai túlélésért küszködő, ám hitelesnek aligha mondható performer, valamint egy zsinórokon rángatott bábu benyomását keltő, s ettől frusztráltnak tűnő elnök harcáról szól, fenyegetésekkel, betartásokkal és annyi demagógiával, hogy azt Orbán Viktor is megirigyelné. És persze mindehhez ott asszisztálnak mindkét csoport hátterében (platformokban, alapítványokban, intézetekben, kiadókban) azok, akik haszonélvezői voltak a párt kormányzásának, és akik talán úgy gondolják, egyszer még ismét nyerhetnek ebből az egészből valamit. Ami persze kizárt, ebből a pártból ugyanis, ebben a formában, ezekkel az emberekkel, tényleges politikai erő sosem lesz. Ráadásul még abban sem bízhatnak, hogy majd a kormányváltó hangulat odatereli a támogatókat. Akkora hibát ugyanis egész egyszerűen nem tud elkövetni a Fidesz, hogy attól ez a szocialista párt versenyben legyen a győzelemért 2014-ben. És ez így is van jól, mondom én, aki elképzelni nem tudná, hogy valaha nevében vagyjellegében baloldali pártra szavazzon, legyen szó akár MSZP-ről, akár Fideszről. De ettől még a magyar demokráciának nem lesz jobb. A versenytárs nélkül maradt Fidesznél ugyanis egyetlen rosszabb helyzet van: az, amelyben a Fidesz egyetlen komoly vetélytár- sa a Jobbik. Pedig most éppen efelé tartunk. És ebben a mostanság demokráciát féltő szocialisták felelőssége sem elhanyagolható. A szerző magyarországi publicista TALLÓZÓ KRÓNIKA Nem etnikai incidensnek, hanem rongálásnak, ütlege- lésnek, rablásnak és közerkölcs elleni vétségnek tekinti a gyulafehérvári rendőrség a római katolikus teológiai intézet magyar rektorának bántalmazását - írta a Krónika. Az erdélyi napilap beszámolt arról, hogy román huligánok szombaton este baseballütővel megverték Oláh Zoltánt, a gyulafehérvári római katolikus teológiai intézet rektorát. A lap szerint az intézményvezetőt magyarsága miatt bántalmazták. Oláh Zoltán elmondta: szombaton éjszaka három román fiatal kövekkel dobálta a római katolikus egyház épületeit. Hat ingatlan ablakát törték be. Amikor a rektor észlelte a huliganizmust, riasztotta a rendőrséget, majd megpróbálta lefényképezni a tetteseket. Az utcában a felújítások miatt nem volt villany, ezért közelebb kellett mennie. Az egyik román fiatal odarohant Oláh Zoltánhoz, hogy elvegye a fényképezőgépét. Dulakodni kezdtek, mire a másik két garázdálkodó is ott termett, az egyikük pedig baseballütővel hátba, majd fejbe ütötte a rektort, aki eszméletét veszítette. A teológia egyik alkalmazottjának férje sietett a földön heverő Oláh Zoltán segítségére, de őt is leütötték, majd a földön tovább rugdosták. Luminita Rác, a gyulafehérvári kapitányság szóvivője elmondta: a rendőrség azonnal a helyszínre sietett, az egyik gyanúsítottat a helyszínen elfogták, a másik kettő elszaladt, később őket is azonosították. A rendőrség azt állapította meg, hogy egy klubból távoztak ittasan, betörték az ablakokat, bántalmaztak két férfit és eltulajdonították az 1800 lej (kb. 400 euró) értékű fényképezőgépet. A rendőrség rongálás, ütiegelés, rablás és közerkölcs elleni vétség miatt javasolta előzetes letartóztatásukat. A Fehér megyei főfelügyelő szerint nem nevezhető magyarellenes cselekedetnek a garázdálkodás, a tettesek nem írtak ki sértő feliratot, és a magyarsághoz kapcsolódó szimbólumokat sem gyaláz- takmeg. (MTI)
