Új Szó, 2011. június (64. évfolyam, 126-151. szám)
2011-06-20 / 142. szám, hétfő
12 Sport ÚJ SZÓ 2011. JÚNIUS 20. www.ujszo.com A hagyományok versenye: az év harmadik Grand Slam-tornáján ma is a fehér szín dominál a versenyzők ruházatában, bár rebellisek mindig voltak „Wimbledon más” - már Lendl is megmondta Serena címvédőként érkezik Wimledonban (SITA/AP-felvétel) Wimbledon, All England Club, Center-pálya, tejszínhabos epret, pezsgőt konzumáló ladyk és gentlemanek: a címvédő Rafael Nadal (és az amerikai Michael Russell) meccsével éppen indul az év harmadik Grand Slam-tornája, az angol nyílt teniszbajnokság. Mert ez is a tradíció része ám, hogy mindig az előző év férfi egyes bajnoka kezd a központi pálya friss gyepén. És a hagyományokról akkor még semmit sem szóltunk. GYÖRGY NORBERT Hogy miben más Wimbledon, mint a többi Grand Slam? Csak fehérben Azon túl, hogy a legrégebbi tenisztorna (1877-től datálják, de a nők versenye csak 1884-től számít), csak itt ragaszkodnak például ahhoz, hogy a tenisz mint „fehér sport” maradjon meg fehérnek. Ami a gyakorlatban annyit tesz, hogy a játékosok öltözékében a fehér színnek kell dominálnia. Ez így logikus. Persze, akadnak, akadtak mindig rebellisek. A húszas évek ötszörös Wimble- don-bajnoka, a francia Suzanne Lenglen például szívesen botránkoztatta meg az angol előkelőségeket „extravagáns” öltözékével, ékszerrel díszített színes haj pántjaival, s azzal, hogy a legmelegebb napokon is szőrmebundában jelent meg a pályán. De elnézték neki, mert nagyon tudott teniszezni. Vagy a férfiaknál (ez már a nyolcvanas évek) John McEnroe harcolt nagyot a „bigott” szervezőkkel kultikus fekete short-ga- tyája érdekében - és veszített. A tornát viszont megnyerte, természetesen fehérben. De a legnagyobb balhét talán Andre Agassinak sikerült összehoznia, aki a pályafutása elején szívesen bújt mindenféle di- zájnos göncökbe (színes pólók, kőmosott rövid farmergatyó), és mivel senki kedvéért nem volt hajlandó fehérbe öltözni, egyszerűen lemondta a wimbledoni részvételt. Majd 1991-ben hirtelen meggondolta magát, és sötét tréningruhában bevonult a centerpályára, hogy bosszantsa kicsit a prűd angolokat, de mikor Andre „kibontakozott”, és a melegítő alól kivillant a hófehér teniszgúnya, a közönség már vastapssal jutalmazta. A wimbledoni fű Aztán itt a fű: no nem abban a szivárványos-jamaicai értelemben persze, hanem mint pályaborítás. Az ember azt gondolná, füvön csak focizni lehet. Esetleg golfozni, lóversenyezni, krikettezni. De nem! Füvön teniszezni is szoktak. Füvön teniszezni viszont nem könnyű. Azok a támadó jellegű nyesett fonák labdák például, melyeket Connors," Borg, McEnroe, majd Becker, Edberg (mind-mind nagy bajnokok) ütöttek okosan úgy húsz-huszonöt (harmincharmincöt) éve, szinte fel sem pattantak a földről. Úgy kellett felszedni, felkapami őket olykor a gyepszőnyeggel együtt. Aztán vagy sikerült, vagy nem. Azóta persze kicsit megváltoztak a dolgok, de füvön játszani még most sem egyszerű. Többen mondják, Nadal csak azért tudott itt (kétszer is) győzni, mert ez a wimbledoni fű már lassúbb, mint például „Pistol” Pete Sampras (aki hétszeres bajnok, és ezzel a férfiak mezőnyében csúcstartó) idejében volt, ami egy részről igaz (a wimbledoni fű most kicsit tényleg lassúbb, a roland gar- ros-i salak meg például kicsit gyorsabb), másrészről viszont ez az egész így hülyeség. Nadal azért tudott itt nyerni (Fe- derer a Garroson meg azért), mert egyszerűen jó. Sokkal keményebben szervái, mint régen, sokkal agresszívabban játszik (így tudott pl. US Open- t nyerni), és ha formában van, semmilyen borítás nem jelent neki akadályt. Ráadásul ebből a wimbledoni fűből a torna második hetére gyakorlatilag semmi nem marad, mert egyszerűen kitapossák. És az a talaj akkor inkább már a keményborítású pályák (pl. a US Open) tulajdonságait idézi. Nadal és a többiek Ha már Nadalnál tartunk: azután, hogy a Garroson sikerült megvédenie a bajnoki címét, és ezzel átmenetileg helyreállítani a lelki nyugalmát (amibe Novak Djokovics rondított bele alaposan, mikor a tavasz folyamán négyszer is elverte őt), Londonba különösebb nyomás nélkül érkezhetett. A Queen’s Clubban megrendezett hagyományos Wimbledon előtti felvezető tornán (melyet 2008-ban egyszer már megnyert) kicsit kipróbálta a gyepet, ütött néhány klasszis tenyerest, majd a harmadik körben, az egyébként nagyon jól játszó Jo-Wilfried Tsonga ellen okosan kiejtette magát, hogy kipihenhesse a Garroson szerzett megpróbáltatásait. Nadal tehát rendben van. - Roger Federer viszont fáradtságra hivatkozva el sem indult Halléban, amely queen’s-i mellett a másik jelentős füves torna, és amelyet korábban már ötször is megnyert. Ennek ellenére úgy gondoljuk, Wimbledonban Fedex az első számú favorit. Ha meg tudja ismételni a Garroson mutatott impozáns játékát, s átmenteni azt a fűre, akkor nehéz lesz megállítani. Egyetlen dolog, ami ellene szól, hogy Rogemek most már tényleg győznie kell. Tornát valamikor az év elején, Dohában nyert utoljára, Grand Slamet pedig tavaly januárban az AusOpenen. És egy tizenhatszoros GS-bajnoktól (ebből hat Wimbledon) ez így kevés. Tehernek viszont óriási. Novak Djokovicsnak nem a füves borítás az erős oldala, de korábban azt hittük, hogy a salakot sem kedveli különösebben, aztán láttuk, mi történt. Úgy tűnik, Djokovicsnak most teljesen mindegy, hol, mikor, kivel játszik, mert Djokovics nyer. Persze a Garroson Federer azért megállította. Kérdés, hogy egyszeri megingás volt-e ez a részéről (és egyáltalán: nem lehet minden meccset megnyerni), vagy Nole, ahogy ezt mondani szokás, kipukkadt. Egy wimbledoni győzelem természetesen mindent megmagyarázna. Andy Murray az AusOpen utáni tavaszi mélyrepülésén szerencsésen túltette magát. Már salakon is nagyon jól játszott, a queen’s-i tornát pedig magabiztosan nyerte meg, így Wimbledonban is nagyon jó lehet. A britek 75 éve várnak egy Grand Slam-sikerre (utoljára Fred Perry tudott győzni 1936-ban a Roland Garroson), „hazai” pályán nyerni pedig maga lenne a tökély. A nyomás óriási lesz, Andy pedig nem az a rezzenéstelen pókerarc-típus. Tim Henman, a britek korábbi nagy reménysége is megállt mindig az elődöntőben (négyszer is), pedig az ő játékában is benne volt a győzelem. Nagyon akart - nyilván ez lett a veszte. Akik még ott lehetnek: a tavalyi döntős cseh Tomáš Berdych- nek (egy éve Federert és Djoko- vicsot is ő búcsúztatta) az idén nem nagyon megy, de nagy küzdő, és nyilván a legjobbat fogja kihozni magából. Hasonlóan a svéd Robin Söderlinghez, aki mindig a Grand Slam-tor- nákon játszik a legjobban, és mindig nagyon kellemetlen ellenfél. És a „nagy szervagépek” is meglepetést okozhatnak: a több, mint kétméteres amerikai John Isner, a horvát Ivó Karlo- vics (251 km/h-val ő a rekorder), a kanadai Milos Raonic, aki - ha minden a terv szerint alakul - a harmadik fordulóban akár Nadalt is kiütheti, s mindenek előtt Andy Roddick, aki háromszor is volt már itt döntőben, de bánatára mindig ott volt egy Federer. Serena és Venus visszatér Jó hír, hogy a nők mezőnyében újra indulnak a Wüliams nővérek, akiknek eddig együtt kilencszer (Venus öt, Serena négy alkalommal) sikerült diadalmaskodniuk a wimbledoni füvön. Az eastbourne-i felvezető tornán (Serena egy-, Venus féléves kihagyás után lépett újra pályára) már hatalmas nyerőket ütöttek, de rengeteg hibával játszottak, és végig nagyon fáradtnak, nyűgösnek és életuntnak tűntek. De a Williams nővérek már csak ilyenek. A finomhangolás nyilván a wimbledoni első néhány körre vár. Meg fogják oldani. És ne feledjük: Serena a címvédő. Rossz hír, hogy sérülés miatt nem lesz ott az idei AusOpen- bajnok belga Kim Clijsters, bár Kimnek Wimbledon soha sem volt a szívügye. Az sem különösebben jó hír, hogy mindkét magyar induló, Czink Melinda és Arn Gréta is nehéz ellenfelet kapott a sorsolásnál (Czink a 10. kiemelt ausztrál Samantha Stosurt, Arn a kiváló formában játszó, 11. helyen rangsorolt német Andrea Petkovicot). Ráadásul Czink egy hosszabb sérüléshullám után tér vissza, Arn Gréta pedig az eastbourne-i torna selejtezőjében megcsúszott a füvön, és részleges térdszalagszakadást szenvedett. Tegnap végül lemondta a tornát. Jobb hír, hogy a szlovák lányok jó formában vannak. Bár Daniela Hantuchová a már említett eastbourne-i tornán (miután kiütötte a versenyből pl. Venus Williams-t) begyűjtött egy csúnya hasizomsérülést, és az elődöntőt fel kellett adnia, de Daniela bízik benne, Wimbledonra minden rendben lesz. Az orosz Vitalija Diacsenkova ellen kezd majd. Ugyancsak elődöntőzött, és nagyon jól játszott Dominika Cibulková a hertogenboschi füves tornán. Első fordulós ellenfele a horvát Mirjana Lucic lesz. Magdaléna Rybárikovának viszont az a be- larusz Viktoria Azarenka jutott, aki talán a végső győzelemre is jó lehet. S hogy kik lehetnek még esélyesek? A már említett Williams nővérek mellett természetesen a világelső dán Caroline Wozniacki, akinek már régen nyernie kellett volna egy Grand Slam-tornát. Ugyancsak célba érhet végre a második helyen rangsorolt, tavalyi döntős orosz Vera Zvonarjova is. Vagy az eastboume-i torna győztese, a francia Marion Bartoli, aki 2007-ben döntőzött már Wimbledonban (akkor Venus Williams verte meg). Szintén nagy formában játszik az orosz Maria Sarapova is, aki a Roland Garroson már a régi önmagát idézte. S természetesen az idei Roland Garros-győztes, kínai Li Na, és döntőbeli ellenfele, az elnyűhetetlen olasz Franciesca Schiavone. „Az összes Grand Slam-tró- feámat odaadnám egyetlen wimbledoni győzelemért - mondta még korábban a csehek nagy bajnoka, Ivan Lendl, aki kétszer is játszott itt döntőt, de mindkétszer kikapott. - Mert Wimbledon más.” Nyilvántudja, mit beszél. Ma Szlovákia-Litvánia a női kosárlabda Európa-bajnokságon Másfél nap alatt két vereség ÖSSZEÁLLÍTÁS SPORT A TÉVÉBEN STV3 -12.25: Szlovákia- Litvánia női kosárlabda Eb-mérkőzés (élő) 17.55: Szlovákia-Görög- ország aszfalthoki világ- bajnoki mérkőzés (élő) NOVA SPORT, SPORT 1 (magyar) -14.00: Wimbledoni tenisztorna (élő) EUROSPORT - 22.00: Németország-Ecuador U17-es labdarúgó vb- mérkőzés (élő) SPORT 1 (magyar) - 20.30: Csehország-Fehér- oroszország női kosárlabda Eb-mérkőzés (élő) Bydgoszcz. Első két mérkőzését elveszítette Szlovákia a lengyelországi női kosárlabda Európa-bajnokságon, és már csak elméleti esélye maradt arra, hogy csoportharmadikként továbbjusson. Ma (12.30) Litvánia lesz az utolsó ellenfél az A csoportban. Nagyon jó meccset játszottak Natália Hejková védencei szombaton este Oroszország ellen, s a végén csak tapasztalatlanságuknak köszönhetik, hogy a jóval esélyesebb rivális győzött 68:66-ra. Az első félidőben szinte mindvégigvezettek a szlovákok, sőt a hajrá pillanataiban is volt esélyük megszerezni a győzelmet: 66:67-es állásnál Vyňuchalová dobását Oszipova sáncolta. „Bánt, hogy ilyen szorosan kaptunk ki. Ráadásul a törökök elleni fontos mérkőzés előtt sokat kivett a csapatból ez a csata - sajnálkozott Natália Hejková szlovák szövetségi kapitány. - Harmincnyolc percig elégedett voltam játékunkkal, az utolsó két percet azonban az oroszoknak ajándékoztuk.” Másnap aztán megbosszulta magát az előző esti meccs. Alig félnapi pihenő után már a törökök ellen játszottak a szlovákok, és sima, 60:76 arányú vereséget szenvedtek. Mind az első, mind a harmadik negyed elején elengedték az ellenfelet, a mérkőzés második felében már az erejük is fogytán volt. „Játékunk döntött, egyszerűen megérdemelt vereséget szenvedtünk” - mondta a meccs után Martin Pospíšil másodedző. (TASR) A tartalomból: ° Melyik a világ legrosszabb csapata? o Angol leltár: milyen volt a Premier League 2010/11-es szezonja? | o Légy te a bíró (10. rész) , o Hol nyaralnak a sztárok? ^ Focitipp - keddenként az Új Szóban.
