Új Szó, 2011. június (64. évfolyam, 126-151. szám)
2011-06-18 / 141. szám, szombat
www.ujszo.com PRESSZÓ ■ 2011. JUNIUS 18. TÖRTÉNELEM 17 SHS if Hikhé á fi émpémk ****«?• • ' % ,-MŰ ííw u "WM* vrtanŠÁ ál íjf vbt ti um wu m» utintuJ1 stitP saafesfar m 1**» pflpliiip #**? AhhaP v*mma tí Szent Margit legendája *M***%ttf m HÍM* ■ Jftf mm WkoMA 'H** * mpkmtm Mi . 1 rllj 0 f % w *1 H asszonyai . A fejlettebb nyugati országokban élő társaik évszázadokon át csak gnyi gazdaságokat vezettek, megszervezték az oktatás- és egészségügyet, ég számtalan más, férfiasnak mondott tevékenységet folytattak. bágyot, összegyűjtötte a környék papjait, hogy megadja a végtisztességet az elesetteknek. Az ország egyik legjelentősebb főura, Kanizsai Miklós soproni ispán leányaként látta meg a napvilágot 1490 előtt. A későbbi zűrzavaros időkben a személyére vonatkozó iratok megsemmisültek, így sem születésének, sem halálának körülményeit nem ismerjük. Kiváló nevelést kapott, fiatal korától a legmagasabb körökben mozgott, és a király után rangban a második főúrhoz, Geréb Péter nádorhoz, Mátyás király unokatestvéréhez ment feleségül. 1503-ban férje elhunyt, az özvegy úgy kívánt méltóképp megemlékezni társáról, hogy kápolnát építtetett a sírja fölé. A következő nádor, az ugyancsak özvegy Perényi Imre, Siklós várának ura, megismervén a még mindig fiatal, szép és eszes Kanizsai Doroty- tyát, hamarosan megkérte a kezét. Az esküvőre 1515 körül került sor, erről az a tény tanúskodik, hogy ettől kezdve .éltek együtt Siklóson. Házasságait visszaemlékezéseiben sajátos módon jellemzi: „Árva állapotomból két ízben a nádorasszony méltóságába emelkedtem.” A kortársak viszont nagyon jól tudták, hogy valójában nem férjei révén, hanem saját erejéből vált az ország első asszonyává: több nyelven beszélt, választékossága legendás volt, nagyvonalú, adakozó, kellemes embernek ismerték. Az utolsó feljegyzés róla 1532-ből származik. Pontosan nem tudható, hogy mikor hunyt el, ebben a zavaros időszakban sok más adat is elveszett. Sárváron temették el. A legismertebb kódexmásoló: Ráskai Lea • A középkorban az alkotók személyét általában homály fedte. Viszont a reneszánsz eljövetelével egyre inkább előtérbe kerültek. Ez nemcsak az építészekre, szobrászokra, festőkre vonatkozott, hanem a kódexmásolókra is, akikről a közvélemény nagy része a mai napig azt hiszi, hogy szolgaian átírták az eléjük rakott szöveget. Óriási tévedés: saját koruk ízlése szerint átalakították, sőt nem egy esetben saját jegyzetekkel látták el az okiratot. Közülük napjainkban is a legismertebb Ráskai Lea, aki a Zemplén megyei Ráska településről nevét szerző nemesi család sarja volt, amelynek tagjai már II. Endre idejében országos tisztségeket viseltek, egészen a XVI. század végéig a legfelsőbb politika irányítói közé tartoztak. Lea életéről aránylag keveset tudunk: valamikor a XV. század utolsó harmadában született, kitűnő nevelésben részesült, tökéletesen megtanult latinul. AIV. Béla király által alapított nyulak-szigeti - mai nevén Margit-sziget - domonkos kolostor apácájaként kódexmásolással foglalkozott. Képességeivel kiemelkedett rendtársai közül, amit az is bizonyít, hogy 1510-től 17 éven át volt a kolostor könyvtárának vezetője. Ezen kívül titkári teendőket is ellátott, amiről egy fennmaradt, Bocskay Ilona nevében írt levele tanúskodik. Mivel pontosan ismerjük kézírását, tudjuk, hogy legalább öt kódex elkészítése fűződik a nevéhez. Bár nincsenek pontos adataink, annyit tudunk, hogy Ráskai Lea 1530 körül távozott az élők sorából, így talán az 50. életévét sem érte meg. Kódexmásolói tevékenységét illetően a legfontosabb számunkra, hogy ő honosította meg Árpád-házi Szent Margit (ekkor még Boldog Margit) kultuszát Magyarországon, az 1510-ben befejezett Margit-le- gendájában, egy, az 1300-as évek elején leírt legenda alapján. A Példák Könyvét ugyancsak 1510- ben másolta, 1514-19 között a Cornides kódexet készítette el, a Domonkos kódexet 1517-ben fejezte be. Az időpontok átfedése pontosan mutatja, hogy kortársaihoz hasonlóan párhuzamosan több munkán is dolgozott. Kézírásáról elmondható, hogy a jól olvasható bastarda betűtípust alkalmazta. A magyar kancelláriai írásmód ar- chaikusabb alakját használta, ami bizonyítja, hogy az akkor már létező domonkos hagyományt követte. Helyesírása következetes, nyelvjárása az északkeleti, szülőföldje nyelvjárásterületére utal, ami megfelel annak a vidéknek, ahonnan a család származik. A társainál több hibát ejtett, erről tanúskodnak gyakori javításai, amire a sok vállalt tisztsége miatti elfoglaltsága lehet a kézenfekvő magyarázat. Ha csupán ennyit tett volna, már akkor is a legnagyobbak között a helye. Csakhogy a mohácsi Csata- vesztés után a török seregek egyre mélyebben nyomultak az országba, így hamarosan sürgetővé vált a Margit-szigeti kolostor kiürítése is. A kolostor könyvtárának megme- nekítését és biztonságba helyezését egyértelműen e nagyszerű hölgynek köszönhetjük. Az 1529-es könyv- megmentési haditettét egyik rendtársa, Legéndi Kató segítségével vitte véghez. A legszebb: Széchy Mária 9 Évszázadokon át megszokott volt, hogy a hölgyek szívét a férfiak ostrommal hódították meg. Az viszont kevésbé, hogy miattuk várakat is megostromoljanak. Ez a különleges esemény a legszebbnek tartott magyar asszonnyal kétszer is megesett. Széchy Mária, az égbe nyúló Murányi vár birtokosa Széchy György gyermekeként született 1610-ben. A feltűnően szép lány először 17 évesen megy férjhez Bethlen István bihari főispánhoz, a hajdúk generálisához, az erdélyi fejedelem unoka- öccséhez. Négyévi boldog házasság után az ifjú férj az ecsedi várban váradanul elhunyt. A 21 éves özvegy fejét hamarosan újra bekötötték, ezúttal rozsári Kun István lett a társa. Ez a házassága viszont balul ütött ki: nem értették meg egymást, az ura durván bánt vele, így a szépséges amazon lóra kapva Déva várába menekült. Elhagyott hitvese 250 huszárral vette ostrom alá „magos Déva várát” a legkisebb siker nélkül: lógó orral volt kénytelen távozni. A szépasszony nem mindennapi emancipációs tettre szánta el magát: elhatározta, hogy elválik férjétől, a 17 század elején! Perükből országos botrány kerekedett, de sikerült célt érnie. Hites társától megszabadulva visszatért a családi fészekbe. Bár hivatalosan ő volt a vár tulajdonosa Éva és Kata testvérével együtt, a valóságban sógora, Ulésházi Gábor, Éva férje volt az igazi úr. Még a várnépet is feleskette I. Rákóczy György iránti hűségre. A királyi udvar tudomást szerezve egyik fontos fellegváruk elvesztéséről, megbízták a szomszédos Fülek várkapitányát, Wesselényi Ferencet a bevételével. A fiatal, frissen megözvegyült, a törökök elleni háborúkban sok érdemet szerzett hadvezér megérkezett az ostrom színhelyére. Csakhogy szinte leheteden feladatta vállalkozott: a vár falai oly magasak és meredekek voltak, hogy vagy 25 méter magasságból láncokon húzták fel lakói bivalybőr tömlőkben a vizet, kosarakban az élelmet és az után- pódást. Ilyen körülmények között csak hosszas kiéheztetéssel vagy csellel lehetett célt érni. Wesselényi a harmadik utat választotta: tudván az ifjú Mária legendás szépségéről, elhatározta, hogy a szívét és kezét hódítja meg. A szerelemmé mélyült udvarlás történetét és a vár bevételét örökítették meg irodalmunk legjobbjai. Wesselényi kezdetben tanácstalan volt, nem tudta, hogyan férkőzhet a szépasszony közelébe. A véleden játszott a kezére: Rimaszombatban értesül arról, hogy az egyik környékbeli úrnő, Kürthy Gáspárné Murányban keresett menedéket a török elől. Hazajáró hű szolgáját 70 tallérral vesztegette meg, hogy vigye el szerelmes levelét Széchy Máriának. A furfangos lakáj egy uborka belsejébe rejtette a bombánál is veszedelmesebb irományt. A kalandkedvelő Mária saját szolgáját küldte Fülekre a válaszlevéllel. Miközben nappalonként a maga rendje-módja szerint folyt az ostrom, éjszaka a szolgák másztak fel-alá a kötélhágcsókon a szerelmes üzenetekkel. Végül Mária döntő lépésre szánta el magát, légyottot beszélt meg Wesselényivel. A fuleki várkapitány a murányi vár alatti tisztáson azon nyomban fél térdre ereszkedve szerelmet vallott Máriának, kérve a király számára a várat, magának a szépasszony kezét. Mária hazatérve cselhez folyamodott: Éva húgát meggyőzte arról, hogy a várnép megszólja őket, ha az udvaron szárítják a fehérneműt, holott erre a tekintetek előtt rejtett padlás jóval alkalmasabb. Ezért létrákat készíttetett, majd a vár kötélverőivel - persze odafönn a padláson - sok „szárítókötelet” gyártatott. Ezek jelentős részét a ruhák között rejtette el, hiszen valójában hágcsónak készültek Mária a várőrséget egész éjjel itatta, miközben a köteleket és a hágcsókat megbízható embereivel leengedtette a falakról, hogy azon jövendőbelije 20 emberével feljuthasson. Wesselényi vakmerőségét és kalandvágyát bizonyítja, hogy gondolkodás nélkül végigjátszotta a Széchy Mária által kiagyalt tervet, holott maroknyi emberével akár kelepcébe is csalhatták De odafenn minden a megbeszélt módon játszódott le: katonái lefegyverezték a védekezni is képtelen, részeg őröket, majd Mária egyenként szólította szobájába a tiszteket, akiknek a jelenlevő Wesselényi kezébe hűségesküt kellett tenniük. A világraszóló vértelen várbevételt követő harmadik napon, 1644. augusztus 5-én Széchy Mária és Wesselényi Ferenc a murányi vár alatti jolsvai kastélykápolnában örök hűséget esküdött egymásnak. Az okos és szép Mária mellett Wesselényi csillaga gyorsan emelkedett: 3 év múltán már az ország főtábornagya, 1655-ben a pozsonyi országgyűlés nádorrá, vagyis a király helyettesévé választotta, ezzel a szépasszony a magyarság első asszonyának rangjára emelkedett. A legnagyobb iskolaszervező: Loránt- 9 ily Zsuzsanna Lorántfíy Zsuzsanna 1600-ban, zempléni nagybirtokos családban, Lorántfíy Mihály és Zeleméri Borbála lányaként az ónodi várban született. Édesanyja a kultúra szereteté- re és pártfogására nevelte, édesapja birtokaik gyarapodásával szolgálta a családot. 1608-ban sikerült megszereznie a pataki birtokot, vele együtt a később oly nevezetessé vált Sárospatakkal. A kis Zsuzsanna életében az első nagy tragédiát a következő év jelentette, amikor édesanyját elvesztette. A sors a későbbiekben is kegyeden arcát mutatta, alig múlt 14 éves, amikor édesapja is meghalt- ezzel családjuk fiúágon kihalt -, a fiatal lányra szakadt a család minden terhe. 1616 áprilisában férjhez ment az ónodi vár kapitányához, a 23 éves Rákóczy György Borsod vármegyei főispánhoz, akinek 2. felesége lett. A frigynek a magyar kultúra szempontjából az ad különös hangsúlyt, hogy hozományként házasságába - egyebek között - Sárospatakot, a magyar kultúra egyik fellegvárát vitte. A kezdetektől fogva férje társaként részt vett hatalmas birtokaik irányításában, így nem jelentett számára különös feladatot, hogy 1630-tól - amikor Rákóczy Györgyöt Segesváron erdélyi fejedelemmé választották - gyakorlatilag átvegye tőle az összes birtokintézési ügyet, beleértve a hatalmas Rákóczy birtokokat is. Bár a család Gyulafehérvárra költözött, Lorántfíy Zsuzsanna a következő 18 évben is gyakran tartózkodott Sárospatakon. Buzgó protestánsként támogatta a debreceni, nagyváradi, kolozsvári, gyulafehérvári protestáns főiskolákat, de a legtöbbet a sárospataki kollégiumra áldozott. Saját alapítványa segítségével tanultak a magyar diákok külföldi - elsősorban angol, német és holland- egyetemeken. Sárospatakra szerződtette előadni kora legkiválóbb elméit, a tudósokat előszeretettel hívta meg asztalához, ahol élénk vitákat folytatott velük. Könyveik kiadását bőkezűen támogatta, rendelkezésükre bocsátotta a sárospataki családi és a gyulafehérvári fejedelmi nyomdát, hogy a lehető leghatható- sabban terjeszthessék eszméiket. Buzgó hitével férjét oly mértékben befolyásolta, hogy 1644-ben hadjáratot indítottak 111. Ferdinánd ellen a protestánsok szabad vallásgyakorlásának biztosítása érdekében. Igazi villámháborút vívtak: két hónap alatt elfoglalták Kassát, a bányavárosokat, egészen a Vág vonaláig nyomultak előre, egy éven belül csaknem az egész ország az uralmuk alatt volt. Eközben Lorántfíy Zsuzsanna szinte egy személyben irányította a hátországi feladatokat: katonákat toborzott, csapatokat szervezett, irányította a gazdaságot és a hadsereg utánpótlását. E rendkívüli házaspár szinte páratlan teljesítménye a történelemkönyvek aranylapjaira került: az általuk sarokba szorított uralkodó 1645. szeptember 16-án megkötött linzi békében kénytelen volt elismerni a protestánsok szabad vallásgyakorlását, ráadásul a Rákóczyak birtokába újabb hét vármegye került. Családi életük sajátosan tragikusan alakult: 4 fiuk született, akikből csak kettő, (a későbbi II.) György és Zsigmond érte meg a felnőttkort, bár utóbbi is fiatalon, 30 éves korában meghalt. I. Rákóczi György halála után, 1648-ban az özvegy Sárospatakra költözött, erre az időszakra esik a sárospataki iskola virágkora. A kor legkiválóbb tanárait hívja meg, közöttük a legnagyobb, Comenius 1650-től 4 éven át is itt működött. A népek tanítójaként ismert pedagógus egyik legjelentősebb műve, az Orbis pictus is itt született. A magyar történelem színes egyéniségű nagyasszonya 1660. április 18-án hunyt el Sárospatakon. Ozogány Ernő (A folytatást a Presszó következő számában olvashatják) Orlai Petrich Soma: Perényiné Kanizsai Dorottya a mohácsi csata után Összeszedi a halottakat (Fotók, Wikipedia, Denis Barthel, képarchívum)
