Új Szó, 2011. június (64. évfolyam, 126-151. szám)
2011-06-17 / 140. szám, péntek
10 Hasznos tanács ÚJ SZÓ 2011. JÚNIUS 17. www.ujszo.com Az építkezési engedély kiadásához szükséges kérvényt a lakóhelyünkön illetékes építkezési hivatalban adhatjuk be Sokba kerülhet a feketén felhúzott ház A parcella már megvan, indulhat a ház felhúzása (Miroslava Cibulková felvétele) Építkezési illetékek Sok mindenért fizetünk A családi ház építése vagy felújítása nem olcsó mulatság, ehhez képest az engedélyek kiadásával kapcsolatos hivatali illetékek nem is olyan magasak. Az alábbiakban az építési engedéllyel kapcsolatos illetékeket szedtük csokorba: 1. családi ház építésére kiadott engedély - 33 euró 2. lakóház építésére kiadott engedély-66 euró 3. nyaraló építésére kiadott engedély * ha a beépített terület nem haladja meg a 25 négyzetmétert-23 euró * ha a beépített terület meghaladja a 25 négyzetmétert - 39,50 euró 4. családi házak vagy nyaralók átalakítása * a befejezés előtt - 23 euró 5. a családi ház kiegészítő funkcióit ellátó kisebb-na- gyobb építmények, a víz-, gázvagy csatornahálózatra történő rácsatlakozás -16,50 euró 6. egy vagy két helyiségből álló garázs építési engedélye - 23 euró. (ú) (Jón Kroslókfelvétele) Nem egyszerű kérdés az, hogy egy építkezéshez, felújításhoz, bővítéshez szükséges-e építési engedélyt kémünk vagy csak bejelentést kell tenni. Ha egy engedély- vagy bejelentésköteles tevékenységet e nélkül végzünk el, annak nagyon súlyos következményei lehetnek. MOLNÁR IVÁN Ha az építkezéssel kapcsolatos hivatali bejelentéseket elmulasztjuk, azt már ma sem ússzuk meg szárazon, novembertől azonban az eddigieknél is drasztikusabb büntetésekre számíthatunk. A kormány már elfogadta az erről szóló jogszabályt. Ján Figeľ közlekedési miniszter szerint a módosítással elsősorban nem az volt a céljuk, hogy az építkezőket büntessék, hanem azokat, akik a fekete építkezéshez besegítenek, így például az építésügyi felügyeletet vagy az építésvezetőket. Magasabb büntetések A büntetések nagyságát alaposan megemelik. Ha például önerőből építkezünk, és nem biztosítjuk be az építésügyi felügyeletet, novembertől ezer eu- rós büntetést szabhatnak ki. Ugyanekkora büntetésre számíthatunk, ha nem orvosoljuk az építésügyi ellenőrök által feltárt hiányosságokat, vagy nem tartjuk magunkat a tervekhez. Akik úgy látnak hozzá az építkezéshez, hogy nincs meg a szükséges engedélyük, azok manapság 33 ezer eurós büntetésre számíthatnak, ami novembertől 40 ezer euróra emelkedik. Ha csak felújítjuk a házunkat, és ezt a szükséges engedély nélkül tesszük meg, manapság ezért 830 eurós büntetést szabnak ki, az új szabályok szerint azonban 40 ezer euró lesz. Ugyanilyen büntetés vár azokra, akik anélkül veszik használatba az új házukat, hogy ennek meglenne az átadási engedélye. Akik az említett vétségeket egy év alatt többször is elkövetik, azoktól a fenti büntete- téseknek akár a kétszeresét is elkérhetik. Az építésügyi hivatalok a jövőben szigorúbban járnak majd el azokkal szemben is, akik utólag szeretnék legalizálni a már megkezdett építkezést. Ez az új szabályok szerint már csak akkor lesz lehetséges, ha az építő korábban kérte az építési engedély kiadását, és a hivatal már bejelentette az engedélyezési eljárás beindítását. A Szlovák Építkezők Szövetsége (ZSS) szerint fennáll annak a veszélye, hogy az építésügyi hivatalok az egyszerű magán- személyeknek is drasztikus büntetéseket szabnak ki. Engedély vagy bejelentés? Mindezt figyelembe véve, érdemes odafigyelni arra, hogy mi mindent kell bejelentenünk a hivataloknak. Nincs szükség építési engedélyre és bejelentésre sem az olyan munkák esetében, mint például az ablakok vagy a fürdőkád cseréje, esetleg a padló és a falak kicsempézése. Nem kell azonban bejelentést tennünk a homlokzat kisebb felújításához, a tetőcserepek cseréjéhez, vagy a kémény felújításához sem. Be kell jelentenünk azonban, ha a belső, nem tartófalakat helyezzük odébb. A bejelentésben fel kellene tüntetnünk az átépítés nagyságát, fajtáját és célját, nem szabadna megfeledkeznünk az építkezés pontos helyének a feltüntetéséről, és persze arról sem, hogy tulajdonosai vagyunk az illető lakásnak, vagy épületnek. Építési engedélyre csak abban az esetben van szükségünk, ha családi házat építünk, beépítjük a tetőteret, vagy hozzáépítünk. Engedély kell azonban akkor is, ha a tartófalat akarjuk kicserélni, ilyenkor statikussal is meg kell vizsgáltatnunk az épületet. Akik úgy döntenek, hogy új családi házat építenek, azoknak először meg kellene bizonyosodniuk arról, hogy a kiszemelt telken egyáltalán építkezhetnek-e. Az építésügyi hivatalban, vagyis többnyire a községi vagy városi hivatal erre szakosodott osztályán kell tájékozódnia, hogy a település területrendezési terveiben a telek beépíthető területen van-e. Áz építkezési engedély kiadásához a kérvényt a lakóhelyünkön illetékes építkezési hivatalban adhatjuk be, ahol az ehhez szükséges űrlapot is beszerezhetjük. Kérvényünkben, a ház alapvető paraméterei mellett, fel kell tüntetnünk, hogy mikor kezdünk hozzá az építkezéshez, mikor fejezzük be, és persze azt is, hogy milyen módszerrel fogunk építkezni. Ha ezt önerőből tesszük, akkor szükségünk lesz egy olyan illetékes személyre, aki az egész folyamatot szemmel kíséri. A kérvényhez ennek a személynek a szakmai hozzáértéséről szóló dokumentumot is csatolnunk kell. Mivel a teleknek, ahol építkezni fogunk a saját tulajdonunkban kell lennie, ezért az erről szóló igazolást is csatolnunk kell a kérvényhez. Ez valójában a nevünkre szóló tulajdonlap és a kataszteri térkép fénymásolata, ahol bejelöljük a házunk elhelyezkedését. Ha a telek még mezőgazdasági földterületnek számít, akkor a földhivatalt fel kell kérnünk az átminősítésére. Kérvényünkhöz természetesen csatolnunk kell a terveket is, amelyeknek a statikai tanulmánytól kezdve a fűtésen keresztül egészen a csatornázásig, mindent tartalmazniuk kell. Ez azonban még nem minden, hiszen ahhoz, hogy megkapjuk az engedélyt, a tűzoltóság, esetleg az Állami Egészségügyi Intézet engedélyére is szükségünk lehet. Ki kell kérnünk a legközelebbi szomszédok és a városi vagy községi hivatal véleményét is. Mindezek egy külön fejezetet alkotnak a kérvényünkben. Használatbavételi engedély Ha a kérvényt beadtuk, az építkezési hivatalnak az egyszerűbb esetekben 30, a bonyolultabbak esetében pedig 60 napja van az elbírálására. Ez azonban elhúzódhat, ha valamit nem találnak renden. Ugyanakkor, ha mindent rendben találnak, és kiadják az engedélyt, ez a kiadás után 15 nap múlva lép érvénybe. Ez alatt a két hét alatt még az összes fél kifejtheti véleményét az építkezéssel kapcsolatban, amit az építkezési hivatal feltüntet az engedélyben. Ezek alapján kezdhetünk majd neki a ház építésének. Ha a tervek elkészítéséhez még nem találtuk meg a megfelelő mérnököt, segítségünkre lehet a www.projektanti.sk honlap, amelyen a tervezők elérhetőségei szerepelnek járási lebontásban. Ha az építmény az elvégzett munkálatok után rendeltetés- szerű és biztonságos használatra alkalmassá vált, az építtetőnek az építésügyi hatóságtól használatbavételi engedélyt kell kérnie. Használatbavételi engedély hiányában nem szabad használni az építményt. Ha az építmény vagy egy része nem alkalmas a használatra, az építésügyi hatóság megtiltja a használatbavételt, vagy a hibák megszüntetésétől teszi függővé. Nálunk a ház nem 10 évre épül, a tulajdonosai nem változnak 5-6 évente, mint Amerikában, ahonnan a könnyűszerkezetes technológia érkezett Érdemes a már jól bevált hagyományos építési módot választani ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Akik új családi házat szeretnének építeni, első lépésként többnyire a házak terveit tartalmazó katalógusokat bújják, és már itt felmerül az első dilemma, hogy a hagyományos építési technikát választva, vagy a mostanában annyira divatos könnyűszerkezetes építési mód szerint építsék fel családi házukat. Felmerülhet a kérdés, hogy a hagyományos építési mód miért versenyképes továbbra is a könnyűszerkezetes alkalmazással szemben, jól ismerve azoknak sokszor hangoztatott előnyét: a nagyon rövid kivitelezési idő és a költségmegtakarítás. Az elmúlt 10 évben számos újfajta építési mód jelent meg, de a hagyományos építési mód mégsem merül feledésbe. Ennek egyik alapvető oka az, hogy minden éghajlatnak, földrajzi területnek megvan a maga építési módja, amely persze mindig fejlődést mutat, és általában mindig a hely környezeti és időjárási adottságaiból indul ki. A másik ok, amiért mégis érdemes a már jól bevált hagyományos építési módot választani az, hogy sem időben, sem pénzben nem marad le az új irányzatoktól, ha az építkezés megfelelően elő van készítve. Ezen a részletes kiviteli tervezést, az anyag, a berendezés és a kivitelező kiválasztását kell érteni. Ha az építkezők rendelkeznek a megfelelő pénzügyi háttérrel, a megfelelő szervezéssel minden további nélkül képes a hagyományos építési technológia az új technológiával felvenni a versenyt. A hagyományos építési módnál is van lehetőség arra - a jól megválasztott adalékanyagok használatával, légkondicionálással -, hogy a tél közepén építkezzünk, hasonlóan a könnyűszerkezetes építéshez. A tradíciókra visszatérve, itt a mérsékelt övi, közép-európai részen az égetett téglaépítési mód folyamatos fejlődésének köszönhetően ma már olyan magas színvonalú termékek vannak piacon, amelyek csaknem ugyanolyan jó hőszigetelő képességgel bírnak, mint a nagyon jól hőszigetelő könnyű- szerkezetes házak. A beépített tömör anyag miatt a hangszigetelése is lényegesen jobb a hagyományosnak, mint a könnyű- szerkezetesnek. Összefoglalva, soha nem szabad csak részleteiben összehasonlítani az új technológiát a régivel, ezt csak a teljes folyamatra szabad megtenni. Nem az a lényeg, hogy mennyi idő alatt néz ki úgy, mintha állna a ház, hanem az, hogy áll a ház, de még nincs benne ablak. Lehet, hogy látványosan gördül be a telekre két teherautó egy daruval és leugrik tíz ember, akik estére összeállítják a házat, de a befejező műveleteket itt is el kell végezni. Ha az építési időt számítjuk, azt tegyük az első kapavágástól a beköltözésig. Ez az intervallum csak a bizonyosan magas szinten előre gyártott szerkezetnél lehetséges valóban rövi- debb, ami viszont egyáltalán nem biztos, hogy olcsóbb, mint a hagyományos építés. A maximum 10-15 százalékkal olcsóbb költséggel kivitelezett könnyűszerkezetes épület azonnal veszít értékéből, ahogy elkészült. Az értékállóság nagyon fontos szempont a lakóingatlanoknál. A könnyű- szerkezetes építés elterjedésének egy másik oka a hagyományos téglafalnál 20-50 cm-rel vékonyabb külső fal szerkezete. Mivel a telkek nagyon drágák és a beépíthetőség mértéke a ház külső méretire vonatkozik, nagyobb hasznos terület alakul ki, ha a falak vékonyabbak. Ennél fogva a nagyobb hasznos területre vetített fajlagos költségek is kisebbek lehetnek. Nálunk is akár csak az egész világon, árvizek, szélviharok jönnek-mennek, a hagyományos módon épített házaknál, ha a vakolat le is ázik, a tető be is szakad, a szerkezet megmarad, rekonstruálható. A könnyűszerkezetesnél, ha a gipszkartont víz éri, teljes egészében azonnal eldobható, a teljes fa tartószerkezet tönkremegy, a faszerkezet deformálódik. Tűz esetén azonban a hagyományosnál egyértelműen kisebb kár keletkezik. Szlovákiában a házak nem 10 évre épülnek, a tulajdonosaik nem változnak 5-6 évente, mint Amerikában, ahonnan ez a technológia érkezett. Sokkal fontosabb számunkra a generációs örökség, vagyis a tartósság. Amerikában, ahol a könnyűszerkezetes építési mód számít a hagyományosnak, sem tudtak egyértelmű megoldásokat kínálni a hosszú távra tervezés és a hangszigetelés igényének kielégítésére. A hagyományos építési mód, az egyre magasabb színvonalú anyagok megjelenésével, sokkal közelebb áll a mi megszokott európai életformánkhoz, ezért többen választják ismét a hagyományos építési technológiát. (mi)
