Új Szó, 2011. június (64. évfolyam, 126-151. szám)
2011-06-15 / 138. szám, szerda
Közélet 3 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. JÚNIUS 15. Külföldi szezonmunkát keres? Próbáljon a lehető legtöbb információt összegyűjteni a munkát közvetítő és kínáló cégről Modernkori rabszolgasorsok Európában (Képarchívum) Pozsony. Évente vagy száz szlovák állampolgár válik emberkereskedők áldozatává, közülük körülbelül 50-et tudnak megmenteni - árulta el tegnapi sajtótájékoztatóján Zuzana Vatráľová, a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) szlovákiai képviseletének vezetője. Az áldozatokat jó fizetéssel kecsegtető munkával csalogatják külföldre, főleg a nyári szezon előtt. DEMECS PÉTER Nemzetközi felmérések szerint évente körülbelül egymillió ember válik emberkereskedők áldozatává világszerte. Becslések szerint jelenleg közel 2,5 millió embert tartanak kényszermunkán, és legalább egymillió gyermeket kényszerítenek prostitúcióra. Vatráľová szerint nem csoda, hogy a modernkori rabszolgatartók a leggazdagabb bűnözők közé tartoznak, hiszen a kábítószerbiznisz után az emberekkel való üzletelés a második legjövedelmezőbb bűnözési forma. Az áldozatok önszántukból utaznak ki Az emberkereskedők nemcsak prostitúcióval foglalkoznak, újabban egyre elterjedtebb Európában is a kényszermunka, és a szervkereskedelem. Az is tévhit, hogy az áldozatok csak nők. „Kényszermunkán szinte kivétel nélkül férfiakat tartanak külföldön. Ezeket az eseteket azért is nehéz felderíteni, mert a férfiak, ha sikerül kiszabadulniuk, nem akarnak beszélni a történtekről, nem vallják be, hogy bűncselekmény áldozataivá váltak, megalázták őket” - mondta az IOM elnöke. Rendszerint szociálisan hátrányos helyzetben élő embereket csalnak lépre, személyesen, vagy hirdetésekben kínálnak jól jövedelmező állást külföldön. Például pincéri munkát Németországban, Ausztriában, esetleg szezonmunkát spanyolországi, vagy brit farmokon. „Sokan azt gondolják, hogy az áldozatokat erőszakkal elrabolják. Ez nem igaz, mindig önszántukból utaznak ki, jobb megélhetésben bízva. A helyszínen aztán elveszik a pénzüket, irataikat. A nőket prostitúcióra kényszerítik, drogokkal kábítják el őket” - pontosított Vatrálová. Nagyon sok nő számolt be arról, hogy folyamatosan kábítószert szúrtak nekik, szinte egyetlen percre sem voltak beszámítható állapotban. Lakásban tartják őket bezárva, naponta 10-15 férfit kell fogadniuk, és mindig csak a véletlennek köszönhetően sikerül valahogy kiszabadulniuk. Férfiak „kényszermunkán” A nyári szezonmunkák esetében a férfiaknak azt ígérik, két-három hónap múlva megkapják a fizetésüket. Rossz körülmények között laknak, napi 16 órát dolgoznak, alig kapnak enni és végül fizetség nélkül elkergetik őket. „Előfordult egy spanyolországi farmon, hogy maga a tulajdonos hívta ki szezon végén razziázni a rendőröket, akik begyűjtötték és kihallgatták a külföldi munkásokat. Végül elengedték őket, de természetesen a fizetésüket nem kapták meg, örültek, hogy nem kerültek börtönbe. A gazda természetesen összejátszott a rendőrökkel” - közölte Vatráľová. Jozef Hlinka, a belügyminisztérium hivatalvezetője, a rendőrség emberkereskedelemmel foglalkozó osztályának volt vezetője elmondta: az ilyen esetek felderítése azért bonyolult, mert az áldozatok félnek beszélni arról, mi történt velük. Ha jelentkeznek, védelmet kapnak „Az Európai Unióban csak Szlovákia nyújt teljes anyagi és szociális támogatást a külföldön bajba került állampolgárainak. Más országok a bajba jutott menekültekre összpontosítanak, a harmadik világból származó emberekre. Nekik segítenek visszajutni szülőhazájukba, de saját állampolgáraik csak civil szervezetek segítségére számíthatnak” - mondta Hlinka. A szlovák belügyminisztérium biztosítja az áldozatok rendőri védelmét, téríti a hazautazást, 90 napig lakást, ételt, ruhát, orvosi és pszichológiai ellátást biztosít. Ehhez arra sincs szükség, hogy az illető együttműködjön a rendőrséggel, tehát bármikor kiléphet a programból anélkül, hogy bármit vissza kellene fizetnie. Ha együttműködik a rendőrséggel, akkor a hatóságok az ügy lezárásáig, a bíróság által hozott jogerős ítéletig védelmet és segítséget nyújtanak neki. Fő az óvatosság Mielőtt külföldön vállalnak munkát, ellenőrizni kell az ügynökséget, amely az állást kínálja. Gyanús például, ha ausztriai pincémői állás esetében nem feltétel a német nyelvtudás, vagy a munkaadó a jelentkező lányok fényképét és méreteit is kéri. Akkor is rendkívül elővigyázatosnak kell lenni, ha leellenőriztük, hogy valóban létezik a cég, amely a munkát kínálja. Mindig legyen félretett pénzünk a hazautazásra, a családdal, ismerősökkel közöljük, hova megyünk, és mikor adunk magunkról életjelet. Mivel az áldozatoktól gyakran minden iratukat és pénzüket elveszik, jó, ha fejből megtanuljuk az adott ország szlovákiai konzulátusának telefonszámát, a nonstop kríziskezelő segélyvonalat, esetleg az emberkereskedelem elleni szlovák központ díjmentes telefonszámát: 0800 800 818. Itt szükség esetén magyar nyelven is segítséget tudnak nyújtani. A nonstop kríziskezelő segélyvonalának száma: 0903 704 784 Kováč a Pozsonyi Járásbíróság döntése értelmében megsértette a felperes jó hírnevéhez való jogát Michal Kováč volt államfőnek kell fia elrablása miatt bocsánatot kérnie Ivan Lexától ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Michal Kováč egykori köztársasági elnök pert vesztett Ivan Lexával szemben: bocsánatot kell kérnie a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) egykori igazgatójától és jóvátételt kell neki fizetnie. Michal Kováč - aki 1993 és 1998 között volt államfő - a Pozsonyi Járásbíróság döntése értelmében azzal sértette meg a felperes jó hírnevéhez való jogát, hogy korábban kijelentette: Ivan Lexa áll fia, ifjabb Michal Kováč elrablása mögött. A bíróság 15 év után hozta meg az ítéletet, Michal Kováč 3319 eurót köteles fizetni a felperesnek. Ivan Lexa annak idején az összeg tízszeresét kérte jóvátételként a bíróságtól. „Ez érthetetlen. Éppen fordítva van. Miért kellene tőle bocsánatot kémem? A bírósági tárgyaláson nem bizonyította be az általam állítottak ellenkezőjét” - mondta a tárIvan Lexa rendre mosolyogva távozik a bíróságról. A mečiari amnesztiák miatt nem lehet kivizsgálni ifjabb Michal Kováč elrablását. (Tomáš Benedikovič felvétele és archívum) gyalás után Michal Kováč. A bírósági ítélet nem jogerős, az exállamfő jelezte, fellebbez a döntés ellen. Michal Kováč fiát 1995-ben rabolták el és vitték Ausztriába- hivatalosan mindmáig - ismeretlen tettesek. A bűntett feltehetően az Ivan Lexa vezette titkosszolgálat számlájára írható, ám ezt az 1998-as mečiari amnesztiák miatt a mai napig nem lehetett kivizsgálni. Az emberrablás ügyét vizsgáló egyik osztrák bíróság ítélete egyébként kimondta, hogy a bűncselekményt a SIS követte el. (MSz, SITA) 49 ezer szlovákiai munkavállaló a briteknél Leggyorsabban a „szlovák kisebbség” nő Angliában ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Szlovákia uniós csatlakozása óta rohamtempóban nő a Nagy-Britanniában dolgozó szlovák állampolgárok száma. A brit kormányzati statisztikák szerint 2010-ben 513 százalékkal több szlovák állampolgár lakott és dolgozott a szigetországban, mint 2004-ben, amikor a britek megnyitották munkapiacukat az újonnan csatlakozott tagállamok munkavállalói előtt. Akkor 8 ezer szlovákiai dolgozott Nagy-Bri- tanniában, ma számuk eléri a 49 ezret. Ez már felér egy közepes szlovák város lakóinak számával. Összehasonlításként: Érsekújvárnak tíz éve 42 ezer lakosa volt. A brit statisztikák szerint ez a legnagyobb arányú növekedés. A szlovák állampolgárok után a lettek száma ugrott meg leginkább az elmúlt hét évben, 457 százalékkal. Közép-Európából továbbra is lengyelből él a legtöbb a szigetországban, közel 521 ezer. A statisztikákkal kapcsolatban a helyi lapoknak nyilatkozó angol szakemberek szerint a kelet-közép-európai munkavállalók jól képzett szakemberek, és olcsó munkaerőnek számítanak. „Sokszor nagyon alacsony bért kapnak és rendkívül nehéz munkakörülmények között dolgoznak” - nyilatkozta Andrew Green, egy migrációval foglalkozó szervezet elemzője. Hazai közgazdászok és szociológusok többször rámutattak: a migráció még nagy problémát fog okozni a jövőben Szlovákiának, mivel elsősorban a 20-30 évesek távoznak, s egy részük már nem tér vissza Szlovákiába. Gyermekeik mellett nyugdíjalapi befizetéseik is hiányozni fognak itthon. Taníttatásuk költségeit ugyanakkor Szlovákia állta, Nagy-Britannia tehát kész munkaerőt kap „ingyen”, s így van ez a többi térségbeli ország munkavállalóival is. (MSz)