Új Szó, 2011. június (64. évfolyam, 126-151. szám)
2011-06-14 / 137. szám, kedd
2 Közélet ÚJ SZÓ 2011. JÚNIUS 14. www.ujszo.com Az országos rendőrfőkapitány szerint Slota vádja szemenszedett hazugság, Trnkában pedig régen elvesztette a bizalmát Spišiak: az alvilág a meggyilkolásomat tervezte Jaroslav Spišiak tervezett merényletekről, jegelt ügyekről, fiktiv korrupciós vádakról nyilatkozott (Tomáš Benedikovič felvétele) Kábítószert hoztak be Huszonkét évre ítélték Baki Szadikit Eperjes. Kábítószer-kereskedelem miatt 22 év szabadságvesztésre ítélte az Eperjesi Járásbíróság az albán alvilág egyik kulcsfigurájának tartott Baki Szadikit - számolt be honlapján a Sme napilap. Szadikiről távollétében döntöttek; sajtóinformációk szerint Koszovóban tartózkodik. A férfi két bűntársára feltétel nélküli 15-15 éves börtönbüntetést szabtak ki. A vád szerint 2007 és 2008 között Törökországból csempészett heroint árultak Szlovákiában. Legkevesebb húsz, egyenként 20 kilós szállítmányt sikerül behozniuk. Korábban nyilvánosságra hozott információk szerint Szadiki jól ismeri a Legfelsőbb Bíróság elnökét, Štefan Harabint - erről lehallgatott telefonbeszélgetés is tanúskodik, (ú) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Állítólag az alvilág elleni rendőrségi akciókat irányító főrendőr rendelte meg Jaroslav Spišiak országos rendőrfőkapitány meggyilkolását még abban az időben, amikor Spišiak Dunaszerdahe- lyen volt járási rendőrkapitány. Az ügyben indított vizsgálatot végül leállították. S nem ez volt az egyetlen ilyen megrendelés, amelyről tudomást szerzett. A biztos haláltól szerinte később csak az mentette meg, hogy kénytelen volt távozni a járási rendőrkapitányság éléről, és civilbe vonult - mondta Spišiak a Týždeň hetilapnak adott interjúban. Ján Slota kijelentéseit, melyek szerint személyesen ismerte a meggyilkolt Pápay Tibor maffiafőnököt, határozottan elutasítja. „Láttam őt, mert Dunaszedahelyen éltem. De személyesen csak egyszer beszélgettünk, amikor egy bárban ordítozott, én meg szóltam neki, hogy intézzük el odakint” - mondta. Szerinte az SNS elnöke komoly lejáratókampányt indított ellene, amiért beperelhetné, ugyanakkor azt is állítja: nem fogja bíróságra adni. ,Amikor Slotát látom beszélni, félelmet látok a tekintetében. Vagy kénytelen ilyeneket mondani, vagy valaki félrevezeti. Az az ember szüntelen stresszben él, mert valamitől nagyon fél” - mondta. Egyszer állítólag a duna- szerdahelyi Pápay-klán meggyilkolásának megrendelésével vádolt Sátor Lajos is megtervezte Spišiak eltávolítását. „Sátor úgy döntött, elrabolnak, és egy eldugott helyen kivégeznek, hogy azt híreszteljék rólam, megijedtem, és valahol külföldön bujkálok. Valószínűleg csak az mentett meg, hogy 2006-ban civilbe vonultam” - mondta. Spišiak szerint korábban az alvilág egy fiktív korrupciós ügyben is be akarta mártani. Azt, hogy 300 ezer koronás kenőpénzt fogadott volna el, végül a rendőrségnek sem sikerült igazolnia, a vizsgálat során végül kiderült, hogy valóban csalásról volt szó. Amikor viszont a nyomozó ez ügyben eljárást akart indítani néhány alvilági személy ellen, Dobroslav Trnka főügyész Spišiak szerint leállította a vizsgálatot. ,A felügyelő ügyésztől elvette az aktákat, és megtiltotta neki, hogy tovább foglalkozzon az esettel” - állítja az országos rendőrfőkapitány, hozzátéve: ettől a perctől kezdve nem bízik a főügyészségben. „Ha képtelen lépni az országos rendőrfőkapitányt érintő ügyben, amikor teljesen evidens, hogy kitalált bűncselekmény elkövetésével vádolta meg az alvilág, akkor hogyan bízzunk abban, hogy más ügyekben igazságosan dönt?” - kérdezte Spišiak. Meggyőződése, hogy a pénteki főügyészválasztás az ország igazságszolgáltatásának jövőjéről szól. „A büntetőjogi eljárások során ugyanis minden a főügyészen múlik” - mondta, (dem) RÖVIDEN Bugár nem zárná ki az OKS-t Pozsony. Nem lát problémát az OKS koalíciós tanácson való rendszeres részvételében Bugár Béla, a Híd elnöke. A politikus ezt tegnap azután jelentette ki, hogy a párt elnöksége megvitatta az OKS által a múlt héten kiegészített együttműködési megállapodást. A Híd korábban azt javasolta, csak akkor menjen az OKS a koalíciós tanács üléseire, ha eltér a véleménye a Hídétól. A héten további egyeztetés várható. (SITA) Átíratják a Hedvig-jelentést Pozsony. A főügyészségnek át kell dolgoznia a Maiina Hedvig-üggyel és a bazini szemétteleppel kapcsolatos állás- foglalását. Ladislav Tichý megbízott főügyésznek a parlament emberi jogi bizottságának legközelebbi ülésén kell ismertetni az új jelentést. A testület erről hétfőn Peter Zajac (OKS, a Híd-frakció tagja) javaslatára hozott határozatot. Tichýnek az álláspont már a bizottság tegnapi ülésén ismertetnie kellett volna, de másodszor is távol maradt. (TASR) A környezetvédők és a zöld aktivisták a magyar és a szlovák oldalon egyaránt elutasítják A miniszter jónak tartja Bőst Pozsony. Nagy József környezetvédelmi miniszter szerint a bősi vízi erőműnek több pozitívuma van, mint negatívuma, s ebben a témában végre igazat kellene mondani az embereknek. MÓZES SZABOLCS A tárcavezetőt hivatalba lépése óta többször is kritizálták a környezetvédő szervezetek, ám végül általában megtalálta velük a közös hangot. Ä zöldek nézete most sem egyezik a tárcavezető véleményével. Mikuláš Huba professzor, környezetvédő - egykori rendszerváltó politikus - szerint a bősi erőmű a szocialista megalománia példája, mely 1989 után a szlovák nacionalisták magyarokkal szembeni politikai harcának eszközévé vált. „Hiányoznak a hiteles információk arról, hogy mi zajlik a környezetben az erőmű elindítása óta” - vallja Huba. Ezzel a véleménnyel csak részben ért egyet Miklós László (MKP) egykori környezetvédelmi miniszter. „A talajvíz és a felvíz minősége nem romlott. Az állatvilágban némely dolgok rosszabbra fordultak” - így Miklós, aki szerint például romlottak egyes halfajok szaporodási esélyei, és az erőmű miatt kiváA nagymarosi vízlépcső megépítéséről a rendszerváltás óta egyetlen magyar kormány sem akart hallani. gott 5 ezer hektár érdő sem értékelhető pozitívan. Nagy József úgy véli, nekünk jobb lenne, ha Magyarország befejezné az erőmű nagymarosi részét. Erről 1990 óta egyetlen magyar kormány sem akart hallani. Miklós László szerint a magyar vízügyi szakemberek Bős-Nagymarossal kapcsolatos véleménye hasonló a szlovák szakértők véleményéhez, a zöld aktivisták véleménye a magyar és a szlovák oldalon szintén egyező - ellenzik az építményt, mert potenciálisan veszélyezteti a környezetet. ,A természet a vízi erőmű környékén visszavonhatatlanul megváltozott, ami a környezetvédelem szempontjából önmagában kedvezőtlen változás” - mondta Huba. Villáminterjú Nagy József környezetvédelmi miniszterrel: saját véleményét szakemberek véleményére alapozta, meghallgatta az embereket is „A legfontosabb az erőmű nyilvánvaló árvízvédelmi hozadéka” Nagy József (Gabriel Kuchta felvétele) INTERJÚ Ön szombaton azt mondta: a bősi erőmű nagyon hasznos az emberek számára, s reméli, nagyon sokáig fog még működni. Környezetvédelmi miniszterként örül, hogy annak idején felépítették? Azt, amennyi kárt okozott vagy okozhatott volna, kompenzálja az erőmű hozama. És itt most nem csak a zöldenergiára gondolok, de a Duna hajózhatóságára is, amit valamilyen módon meg kellett volna oldani. A legfontosabb pedig az árvízvédelmi hozadéka, ami, azt hiszem, mindenkinek világos, aki a Duna jobb vagy bal partján lakik. Környezetvédők szerint viszont gátszakadás - vagy más, kisebb probléma esetén - egy „klasszikus árvíznél” jóval nagyobb katasztrófát okozhatna az erőmű, pontosabban a felduzzasztott víz. Az eddigi húsz év tapasztalata nem ezt mutatja. Mindennek megvan a maga kockázata. Az erőmű nagyon biztonságos, de megtámadható. Ugyanakkor minden megtámadható, tehát ha így gondolkodnánk, nem csinálnánk semmit sem. Környezetvédők szerint az erőmű építése miatt tönkrement a gazdag dunai élővilág nagy része. Megnézném, hogy ki állítja ezt. Az erőmű építése előtt valóban ezt mondták. Ma azt látjuk, hogy a régi Duna-ágak sokkal gazdagabb biotópokkal rendelkeznek, mint azelőtt, és ha a Duna folyása mentén feljebb megyünk, ugyanezt tapasztaljuk. Maguk a környezetvédők is elismerik, hogy ez a félelmük nem igazolódott be. A hétvégén azt mondta: „Nagyon örülnék, ha ez a vízi erőmű, mely a Duna része, összekötne minket, a Szlovák Köztársaságot és a Magyar Köztársaságot.” Ezt hogyan értette? Örülne, ha Magyar- ország befejezné a nagymarosirészt? Ezt a kérdést a magyar félnek kellene feltenni. Csehszlovákia és Magyarország annak idején kötött egy szerződést, hogy létrehoznak egy közös erőművet, ez később megváltozott. A szlovákiai rész, a bősi erőmű sokkal hatékonyabb lenne, ha megépülne a nagymarosi lépcső is. Szakemberek állítása szerint majdnem megduplázódna az effektivitása. Nekünk biztos, hogy jobb lenne - energetikai szempontból. Környezetvédelmi szempontból pedig a magyar kollégákat érinti a kérdés. Ami pedig azt illeti, hogy összeköt-e minket vagy szétválaszt: én úgy szeretném látni, hogy összeköt. Eddig mind a magyarországi, mind a szlovákiai magyar politikusok és szakemberek egyöntetűen elutasították az erőművet, elhibázott lépésnek tartották a megépítését. Nem fél attól, hogy idézett mondatai megütközést keltenek a magyar közösségen belül? Amit mondtam, az a meggyőződésem. Lehet, hogy abban az időben elővigyázatosabban is lehetett volna tervezni, de az idő megmutatta, hogy hasznos az erőmű. Például az egész Csallóköz attól félt, hogy nem lesz víz a kutakban. Mi lett az eredmény? Pont fordítva: megemelkedett talajvíz. Ami mondjuk nem jó, de mégsem az lett az eredmény, amitől tartottak. Hasonlóan átpolitizált kérdés ez, mint a Magas-Tátrában a betűző szú ügye. El kell vinni a fát, nem kell elvinni? Inkább a szakembereknek kellene megítélniük, nem a politikusoknak. Úgy gondolom, hogy a lakosság számára ez a mű pozitívumot jelent minimum amiatt, hogy nem kell félni az árvizektől. Az ön kijelentései szakítást jelentenek az eddigi magyar hozzáállással. Miért? Milyen a magyar hozzáállás? Magyar politikus vagy a politika közelében jártas szakember eddig még nem mondta, hogy a bősi erőmű jót tett, és nem volt elhibázott döntés a megépítése. Amit elmondtam, a saját véleményem, melyet a szakemberek véleményére alapoztam. Itt az ideje, hogy igazat mondjunk az embereknek, de persze nem szabad lebecsülni az egyszerű emberek véleményét sem. Nagyon sokat járok a környéken, gyakran rákérdezek a helybelieknél, milyenek a tapasztalataik, főleg a Duna menti falvakban. Nagyon sokan elmondják, hogy annak idején ott álltak az élőláncban, és ma el kell, hogy ismerjék, mégiscsak jó lett. Aki nem jár az emberek között, talán ma is a húsz évvel ezelőtti atmoszférában él, amelyet az idegentől, az újtól való félelem hatott át. (MSz)
