Új Szó, 2011. június (64. évfolyam, 126-151. szám)

2011-06-13 / 136. szám, hétfő

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. JÚNIUS 13.

Sport 23

„Én csak a múltról beszélhetek-kezdi jellegzetes orosz akcentusával. - Lehet, hogy valaki nem is érti, mit jelent ez a 18 évnyi munka, pedig ez pénzben nem kifejezhető. Annak, amit mi itt elértünk, nincs párja Szlovákiában. Aki egy kicsit is ért a kézilabdához, csodálattal tekint arra, hogy egy ilyen kis településen, egyetlen iskola diákjaival ilyen eredményeket értünkéi.”

Boltenkova nem beszél magyarul, de ez soha nem jelentett gondot a munkájában. „Mindent meg is mutatok a gyerekeknek, hogy pontosan megértsék, ők pedig egyre jobban megszokják a szlovák nyelvet. Amikor elkerülnek középiskolába, már nincsenek megszeppenve, ha szlovákul kell megszólalniuk. Ez is sokat jelent, és erre is büszke vagyok.”

Korábban több edző is dolgozott a kézilabdaklubban, mára minden Boltenkovára maradt: „Minden korosztállyal én foglalkozom, a legkisebbektől a felnőtt csapatig. Mintha az anyjuk lennék. A lányok felnőve is hűek maradnak a kézüab- dához, karonülő gyerekkel is lejönnek edzeni. Hogy hány kisbabát ringattam már... De hálásak is érte a lányok, és látom rajtuk, hogy szeretik a kézilabdát.”

S nemcsak a kézilabdát, hanem az edzőjüket is. „Egy iskoláslány, amikor megtudta, milyen lehetetlen helyzetbe kerültem, s talán el kell mennem, azt mondta: Luda néni, ha maga elmegy, én a busz elé fekszem! - meséli Boltenkova, még a könnye is kicsordul. - Hiszen én ebben a faluban soha senkinek nem ártottam, s ahol csak tudtam, igyekeztem segíteni. Ki tudja, talán mégis idegennek tekintenek itt, talán fel sem fogják, mit jelent, hogy egy ilyen kis település a szlovák másodosztályban szerepelhet, s azt sem tudatosítják, mit csinálok a gyerekekkel a tornaórán. Én hiszem, hogyha valaki megszereti a sportot, akkor már kisebb az esélye, hogy rossz útra tér, elkallódik, hiszen itt fegyelmet, kitartást, céltudatosságot tanul egészen kis korától. Már a harmadikosok is versenyszerűen játszanak, s ez hétről hétről szisztematikus munkát követel tőlük. Tudom értékelmi a munkát, a másokét és a magamét is. Tudom, mekkora értéke van annak, amit csinálok. Csak azt szeretném, hogy egyszer valaki azt mondja: köszönöm.”

A Csallóközaranyoson töltött 18 év alatt Boltenkova számtalan ajánlatot kapott más kluboktól, mégis maradt. „Féltem elmenni. Nem szeretem a nagyvárosokat. Elégedett vagyok ebben a faluban, sok fantasztikus embert ismertem meg itt. Lehet, hogy most arra fizetek rá, hogy mindig megmondom a véleményemet. Talán nem értek mindig egyet a polgármester asszonnyal, de ettől függetlenül a falu érdekét is szolgálom, hiszen hasznos munkát végzek itt a fiatalokkal. Nem tudom, mi lesz tovább. Valamiből nekem is meg kell élnem. De nem akarok még bű- csűzkodni, hiszen még tart az iskolaév, én pedig bízom benne, hogy talán minden jóra fordul.”

VINKLI

Egy edző értéke

BŐDT1TAN1LLA

Senki sem pótolhatatlan. De bármennyire hangoztassák is ezt játékosok, edzők, sportvezetők különféle helyzetekben, bizony vannak emberek, akik nehezen pótolhatóak. S minél kisebb egy közösség, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy egy meghatározó egyéniség kiválása végzetes következményeket von maga után. Csallóközaranyoson Ludmila Boltenkova az Edző. Több száz gyerekkel szerettette meg a kézilabdát, a sportot, a mozgást. A keze alatt felnőtt egy generáció, amely számára már természetes, hogy a gyerekeit is a sportcsarnokba viszi. Nem minden kézilabdáslányból lesz akkora játékos, mint Tóth Erzsébet vagy Varga Éva, de aki egyszer beleszeretett a kézilabdába, egész életében pozitívan fog viszonyulni a sporthoz, s mindig tudatosítani fogja annak fontosságát. Csallóközaranyoson a fiatalok számára nemcsak a számítógép és a kocsma az alternatíva - van egy olyan sportcsarnokuk, amilyenről nemegy járási székhely csak álmodozhat.

De mintha Csallóközaranyos nem értékelné, amije van. Mintha nem tudatosítaná, hogy a településen egy I. ligás, tehát országos szinten a második vonalban szereplő kézilabdaklub működik. Nem egy hobbicsapat, nem egy szabadidejében összejáró társaság, hanem egy színvonalában profi klub, akkor is, ha minden játékos amatőr státuszú.

Ennek a klubnak kulcsfigurája Ludmila Boltenkova. Energiája, lelkesedése magával ragadó. Imádja a kézilabdát, szereti Csallóközaranyost. Jól érzi ott magát. Válogatott játékosként épp elég világvárost, repülőteret és pályaudvart látott, számára pont tökéletes a 2500 lakosú település, ahol azt csinálhatja, amit szeret, s amihez ért.

Bár Csallóközaranyoson ez talán nem fordul meg az emberek fejében, Boltenkova-formátumú edzőket nem találni minden sarkon. Olyan Boltenkova-formátumú edzőt meg biztosan nem, aki szinte ingyen dolgozik. Ha Csallóközaranyos meg akaija tartani a kézilabdacsapatát (és a polgármester asszony szerint meg akarja), mindenképpen szüksége lesz edzőre. S ha Csallóközaranyos hosszú távon is meg akarja tartani a kézilabdacsapatát, szüksége lesz utánpótlásra is, mert idegen játékosokat ekkora költségvetésből nem engedhet meg magának - következésképpen szüksége lesz valakire, aki foglalkozik a fiatalokkal is.

Boltenkova 18 éve él a faluban, három diplomája van, rendelkezik a szükséges edzői licensszel, a gyerekekkel és a felnőtt csapattal is jól dolgozik, és szívesen folytatná a munkát. Az iskolaigazgató azonban nem tud neki hatnál több órát biztosítani, az önkormányzat pedig nem adhat bérekre támogatást a sportszervezetnek. A megoldást talán egy szponzor jelenthetné. Valaki, akinek fontos a sport és a kézilabda, s aki átérzi, mennyi múlhat egyetlen emberen is. Hogy Csallóközaranyos lakossága ne utólag döbbenjen rá, mit is vesztett.

Németh Krisztián irányításával kezdik ma a felkészülést a sárga-kékek

Még mindig nincs vezetőedzője a DAC-nak

Németh Krisztián (balról) és Novota János az első januári gyakorláson (Somogyi Tibor felvétele)

Dunaszerdahely. Ma délelőtt kilenc órakor kezdi meg a felkészülést a DAC futballcsapata a 2011/12-es bajnokságra. Mivel a klubvezetőknek még mindig nem sikerült megtalálniuk a Szencre távozott Radványi Miklós utódját, az új edző kinevezéséig Németh Krisztiánt bízták meg az együttes irányításával.

ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS

„Reggel kilenckor lesz a gyülekező, és egy órával később kezdődik az első gyakorlás. Az elhúzódott edzőkérdés megoldásáig megbízott trénerként Németh Krisztián vezeti a gárdát. Radványi korábbi asszisztensének Marián Tomčák fog segíteni - mondta lapunknak Dušan Chytil, a dunaszerda- helyiek menedzsere. - Lesznek változások a keretben, de a Senicával készülő Igor Oberton kívül egyelőre senki sem távozott. Több új szerzemény jöveteléről is tárgyalunk, úgy tervezzük, hogy folyamatosan fognak érkezni próbajátékra a futballisták.” Értesüléseink szerint végül szlovák edző lesz a befutó, de

nem Roman Pivarník, s nem is Jozef Valovič... Egyébként úgy tudjuk, hogy a DAC vezetői a múlt héten tárgyalni akartak Radványival a szerződéshosszabbításról, ám a 42 esztendős szakember már korábban elkötelezte magát az I. ligás szenei csapathoz, ezért lemondta a találkát.

Ami a játékosokat illeti, Har- sányi Zoltán a héten erőnléti és orvosi teszteken vett részt az ostravai Baníknál, Peter Stru- hár iránt a Diósgyőr érdeklődik, míg Jaroslav Hűeket a nyitraiak látnákszívesen. (sz. z.)

Holnap kezdődik Ankarában az ökölvívó Európa-bajnokság

Szellő: „Jön, aminek jönnie kell”

NEVEZES AZ EB RE

SZLOVÁKIA - 56 kg: Filip Barák; 60 kg: Tomáš Vaňo; 91 kg: Sandro Dirnfeld MAGYAROSZÁG - 49 kg: Lakatos István, 52 kg: Kalu- cza Norbert; 56 kg: Nagy

J. MÉSZÁROS KÁROLY

Szófia kapta, de Ankara rendezi június 14-e és 25-e között az idei ökölvívó Európa-bajnok- ságot. Egy pillanatra még felcsillant a bolgárok előtt a remény, hogy visszakapják a rendezésjogát, de már nem maradt idő a Nemzetközi Sportdöntőbíróság (CAS) határozatának végrehajtására, mert akkor az új házigazda törököket érné sérelem. Hiába döntött a CAS úgy, hogy az európai szövetség jogtalanul vette el az Eb-t Szófiától, mégis Ankarába utaznak a csapatok. Köztük lesz három bunyóssal a szlovák, és minden súlycsoportban képviselve a magyar válogatott.

Kovács László magyar szövetségi kapitány kiválasztottjai között hat olyan öklöző van, aki komáromi mezben szerepel a BoxingOne közép-európai csapatbajnokságban. Legutóbbi mérkőzésük után az Eb-felkészülésről is érdeklődtem a magyar táborban.

„Edzésből jöttünk Szlovákiába, nincsenek még csúcsformában a fiúk - mondta Szántó Imre, aki jelenleg a magyar kapitány segítője s az edzőbizottság elnöke, és tanácsaival segíti egykori versenyzőjét. - A tatai edzőtáborban készülünk az ankarai Eb-re, s közben a fiúk bokszoltak egy felmérő mécsesén, fellépésükből látni lehetett, hogy van még javítanivaló.”

Tavaly a moszkvai Eb-n három érmet szerzett a magyar küldöttség: Bácskái Balázs (69 kg) győzött, Káté Gyula (64 kg) második, Darmos József (91 kg) harmadik lett. Idén nem beszél a

Szellő Komáromban is az Eb-re hangolt (BoxingOne-felvétel)

dobogós helyekről a magyar szakvezetés, inkább azt jelzi: fontos, hogyjól szerepeljenek az Eb-n, mert az is szerepet játszik az őszi vb (egyben olimpiai selejtező) sorsolásakor.

Szellő Imre (81 kg) sem tűz ki célokat maga elé az ankarai Eb előtt: „Nagyon jó úton halad a felkészülés. Nem kételkedem benne, hogy jó eredményt ér el a csapat, mert mindenki apaitanyait belead az edzőtáborban - mondta lapunknak a magyar bunyós. - Komáromban kicsit fáradtnak éreztem magam a kelleténél, mert a meccs előtt egész héten nyomtuk a munkát. Külön nem készültünk a Bl-es meccsre, de úgy érzem, simán győztem le lengyel ellenfelemet. Hogy müyen titkos vággyal utazom Ankarába? A két előző Eb-n tűztem ki célokat magam elé, de egyiket sem sikerült elérni. Most már csak az a kívánságom, hogy érez- zem magam jól a szorítóban, s akkor jön, aminek jönnie kell.”

Krisztián; 60 kg: Varga Miklós; 64 kg: Káté Gyula; 69 kg: Bácskái Balázs; 75 kg: Harcsa Zoltán; 81 kg: Szellő Imre, 91 kg; Darmos József; +91 kg: Bemáth István