Új Szó, 2011. június (64. évfolyam, 126-151. szám)
2011-06-13 / 136. szám, hétfő
6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2011. JÚNIUS 13. www.ujszo.com A görög adósságválság elhúzódó probléma Megérezzük a bankpánikot HORBULÁK ZSOLT Pozsony. A görög állam- adósság problémája egyáltalán nem oldódott meg, inkább tovább súlyosbodik. Ránk ez az euró gyengülésével hat, ami azonban csak elenyésző mértékben érezhető. Arról a média is tudósít, hogy a görögök hónapok óta demonstrálnak a megszorító intézkedések ellen. Mivel a helyzet romlani látszik, megindult a roham a lakossági bankbetétek kivételéért. A bankroham olyan gazdasági pánikjelenség, amelyet Szlovákia lakosai szerencsére nagyon régen nem éltek át. Kisebb mértékben megjelent a 90-es évek Magyarországán, de jelentős bankválság Közép-Eu- rópában a rendszerváltás után nem alakult ki. A jelenség még a fejlett gazdaságokban is előfordul. 1991-ben az Egyesült Államok északkeleti részén, egy rémhír kapcsán a betétesek tömegesen ki akarták venni megtakarításaikat. Egy ilyen helyzetnek a kialakulása abban rejlik, hogy a modem bank- rendszer úgynevezett részleges tartalékrátára épül. Az elhelyezett betétekből a pénzintézet csak egy kis mennyiséget tartalékol az azonnali pénzfelvételek kielégítésére, a többit kihelyezi, kölcsönöket kínál belőlük. Tulajdonképpen ez a bankrendszer működési elve: közvetít a megtakarítók és a hitelfelvevők között. Nemzetközi előírások szabályozzák, milyen arányúnak kell lennie ennek a minimális tartalékrátának. Az elmúlni látszó gazdasági válság tanulságaként jelenleg ennek a szigorításáról folynak az egyeztetések. Görögország problémája a központi költségvetés veszélyes eladósodottsága. Most úgy néz ki, hogy ez továbbgyűrűz a magánbankokhoz. Jelenleg még nem tudni, hogy Szlovákia milyen mértékben vesz majd részt az összeurópai állami mentőcsomag feltőkésítésében, ám mivel a bankrendszer is teljes mértékben globalizálódott, az aktuális görög bankpánik hatását valamilyen formában szintén megérezzük. A több irányból érkező negatív hatások ellenére mégsem kell komolyan aggódni. Mivel a görög adósságválság egy elhúzódó és megmegújuló probléma, a pénzügyi rendszer mintegy alkotóelemévé vált. Ez a kockázati tényező, szaknyelven szólva, beépült a várakozásokba. Minden újabb esemény hallatán az euró árfolyama ugyan megrezdül, de Szlovákia gazdasági helyzete alapvetően saját politikusainak a teljesítményétől függ. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Akár 24 ezer új munkahely Pozsony. Szlovákiában jelenleg 102 új beruházás van folyamatban - nyilatkozta Richard Direr, a SARIO beruházásösztönző ügynökség szóvivője, aki szerint ezeknek köszönhetően 3,5 milliárd eurót fektetnek be, és a jövőben nem egész 24 ezer új munkahelyet hozhatnak létre. Szlovákia iránt elsősorban az autóipari és elektronikai beszállítók érdeklődnek, a beruházók között azonban találunk élelmiszer- és vegyipari cégeket is. Direr szerint a SARIO mindent megtett azért, hogy a legtöbb beruházó a nagyobb munkanélküliséggel küszködő keleti járásokban telepedjen le. (SITA) Újra lelassult a szlovák ipar Pozsony. Áprilisban a szlovák ipari termelés bővülése 10,7%-ra lassult éves szinten a márciusban mért 14,8%-ról. A növekedéshez ezúttal is elsősorban az autóipar járult hozzá, amelynek a bevételei egy év alatt 23,6%-kal bővültek, 8,6% százalékkal nőtt a termelés azonban az energiaiparban is. Javult a helyzet a közlekedésben, amelynek a bevételei 11,2 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel ezelőtt. Az építőipar ugyanakkor folytatta a mélyrepülését, hiszen az ágazat bevételei csaknem 8 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbiaktól. (TASR) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA ÁRFOLYAM VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,8884 Lengyel zloty 3,9354 Cseh korona 24,133 Magyar forint 264,55 Horvát kuna 7,3948 Román lej 4,1560 Japán jen 116,00 Svájci frank 1,2190 Kanadai dollár 1,4075 USA-dollár 1,4486 VÉTEL - ELADÁS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,50-1,41 24,83-23,38 276,40-252,59 OTP Bank 1,49-1,41 24,83-23,43 272,33-256,82 Postabank 1,50-1,40 24,95-23,26Szí. Takarékpénztár 1,50-1,40 24,78-23,40 276,63-252,81 Tatra banka 1,49-1,41 24,75-23,49 275,21-254,29 Dexia banka 1,50-1,42 24,77-23,51 271,56-257,80 Általános Hitelbank 1,49-1,41 24,80-23,43 276,09-252,31 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SUA) A szlovák szociális rendszer egyik legnagyobb hibája, hogy nem ösztönöz a munkavállalásra Túl sok az államon élősködő Hosszú sorok kígyóznak a munkahivatalban. Az emberek egy jelentős része visszaél az állam által folyósított segélyekkel. (Pavol Funtál felvétele) Pozsony. Szlovákiában manapság mintegy 400 ezer munkanélkülit tartanak nyilván, ami elrettentő mutatónak számít. A szakemberek szerint azonban ehhez, a gazdasági válság okozta hanyatlás mellett, az is hozzájárult, hogy a hazai szociális rendszer nem eléggé ösztönző jellegű. SUSLABÉLA A nyári idénymunkák folyamán valamelyest csökkenhet a munkaviszonyra áhítozók száma, ám ez csupán elenyésző arány a munkahivatalokat naponta látogatók tömegében. A legnagyobb probléma azokkal van, akik már huzamosabb ideje próbálnak munkához jutni - ám gyakran két-három éven át is hiába próbálkoznak. A többség ugyanakkor nem vállalja a hosszabb utazásokat, vagy az otthontól való elszakadást, hogy más régióban léphessen munkába. Régiónként eltérő mobilitás „Szlovákiában a mobilitás régiónként rendkívül eltérő. Gömörből például nem szívesen vállalnak más régiókban munkát, míg Árvából sokkal nagyobb az érdeklődés az elköltözés iránt” - nyilatkozta lapunknak Michal Páleník, a Foglalkoztatási Intézet munkatársa. Szerinte ennek történelmi és földrajzi okai vannak. A munka után utazók körében az egyik legnépszerűbb megoldásnak egyébként az számít, amikor az egész hetet a munkát biztosító városban töltik, és csak a hétvégére utaznak haza, azonban ez a megoldás is régiófüggő. Az utóbbi időben egyre többen élnek a külföldi munkavállalás adta lehetőségekkel is, elsősorban azok, akik beszélik az adott ország nyelvét, s inkább a fiatalabb és a középkorosztályra jellemző, hogy külhonban vállal munkát, az idősebbek már nem szívesen mennek el otthonról. Az állam a munkanélkülieknek óriási összegeket fizet ki különböző szociális juttatások formájában. Azok, akik havi négy-ötszáz euróért gürcölnek, bizony sok esetben élősködőknek tartják az otthon ücsörgőket. „Nem homogén embercsoportról van szó, hiszen egy részük nem önhibáján kívül jutott nehéz helyzetbe. Létezik azonban egy olyan csoport is, melynek tagjai visszaélnek a szociális segélyekkel, s amellett feketén vállalnak munkát. Azt hiszem, nem szükséges különösebben hangsúlyoznom, hogy éppen ez a csoport okozza a társadalomnak a legnagyobb problémát” - magyarázza Páleník, aki - több közgazdásszal és szociológussal ellentétben - úgy véli, hogy már a jelenlegi szociális juttatások is átlagon felüliek. Természetesen azok szempontjából, akik e juttatásokat kapják, nem lehet magas tételekről beszélni. Átlagon felüliek viszont a segélyek, ha azokat az állami költségvetés viszonylatában vizsgáljuk. Hiányoznak ugyanis az adó- és egyéb bevételek, s ez egyértelműen növeli a költség- vetési hiányt. ,A lakosság arányához képest túl sokan szednek különféle szociális juttatásokat az országban” - érvel a közgazdász. Sokan már elszoktak a munkától Páleník persze sem tartja nagy összegnek a négytagú családnak megszabott havi 329 eurós létminimumot. „Ez az összeg nem nagy. Azon családok a problémásak, amelyek tagjai tulajdonképpen leragadtak ennél az összegnél, vagyis tudják, hogy havonta ennyit kapnak, és kész. Nem tesznek semmit azért, hogy munkát vállaljanak, mert jön az államtól egy bizonyos összeg, abból valahogy meg kell élni, és tovább nincs mit foglalkozni a kérdéssel. Az ilyen családokban élők általában nem tanultak ki semmiféle szakmát, tehát ezek az emberek egyszerűen elhelyezhetetlenek a munkapiacon, alkalmatlanok bárminemű munkavégzésre, nem található számukra munka az ország szinte egyetlen régiójában sem” - vallja a szakember. Július elsejétől egy felnőtt személyre vetítve a jelenlegi 185,38-ról 189,65 euróra emelkedik a havi létminimum értéke. Ez nem nagy összeg, azonban ha az állam csökkentené a szociális segélyeket, többen vállalnának munkát. „Persze, minden bizonnyal a munkanélkülieknek csak egy része viszonyulna aktívabban a munkavállaláshoz, a huzamosabb ideje otthon lévők ugyanis egyszerűen elszoktak a munkavégzéstől. Személy szerint rossznak tartom a jelenlegi szlovákiai szociális rendszert, mert nem ösztönző jellegű” - vélekedik Michal Páleník. Az éghajlati változások következtében az elkövetkező években egyes őshonos fafajok kihalhatnak Főként az időjárás felelős az erdőkárokért KOHÁN ISTVÁN Pozsony. Az erdőterületek nagyságát az ország területéhez viszonyítva Szlovákia az Európai Unió országai közül a hetedik helyen van, az erdősültség eléri a 44,3 százalékot. Erdeinket az utóbbi években - főként 2009-ben - azonban jelentős mértékben befolyásolták az éghajlati szélsőségek. 2009-ben mindenekelőtt a hó nagy mennyisége és az abnormálisán meleg tél okozott az erdőkben jelentős károkat. Ugyanakkor a nyár folyamán erős viharok és széllökések is voltak, míg csapadék szempontjából jóval az átlagon felüli mennyiség volt a jellemző. Októberben viszont az északról betörő hirtelen lehűlés és havazás okozott jelentős károkat. Az 1990-es évektől kezdődően - a különböző szilárd és légnemű szennyező anyagok mennyiségének a stabüizáló- dása következtében - csökkent a légszennyeződés kedvezőtlen hatása az erdőkre. Csupán a troposzférikus ózon koncentrációja volt kedvezőtlen hatással, főként a magasabban fekvő területeken. A globális felmelegedés már eddig is nagy károkat okozott az erdőkben, és a jövőben még nagyobb károk okozója lehet, főként a rovarok elszaporodása miatt. Ugyanakkor a talajerózió, valamint a földcsuszamlások a lakosság életkörnyezetét befolyásolhatják negatívan. Az elmúlt években tapasztalt éghajlati változások következtében egyes őshonos fafajok kihalhatnak, így a jövőben az erdők biodiverzitása (biológiai sokszínűsége) is csökkenhet. A különböző abiotikus károk (szél, hó, fagy stb.) következtében Szlovákia erdeiben 2009-ben 1,242 millió köbméter, a rovarkárok miatt 983,2 ezer köbméter, míg az emberi beavatkozások miatt 11,1 ezer köbméter élőfa lett értéktelen, aminek nagy részét ki kellett vágni. Az említett károk megszüntetése, illetve mérséklése érdekében az.erdészeti szervek állandóan figyelik az erdők egészségi állapotát, kidolgozzák a szükséges intézkedéseket, melyeket az erdőtulajdonosok rendelkezésére bocsátanak, akik ezek alapján saját maguk is megteszik az intézkedéseket, ami jelentős mértékben befolyásolja az erdők védelmének minőségét. Ezeket a feladatokat az Erdészeti Védelmi Szolgálat látja el, amely az Erdészeti Kutatóintézetben működik. A szlovák erdőterületek nagysága 2009-ben egyébként elérte a 2,009 millió hektárt, 1950 óta 238 ezer hektárral, vagyis 13,4 százalékkal növekedett. Ugyancsak növekvő tendenciát mutat az erdők élőfakészlete, ami 2009-ben 456,4 millió köbmétert tett ki, az egy hektárra jutó élőfakészlet pedig 237 köbméter volt. A reális fakitermelés mennyisége 1990-ben elérte az 5,16 millió, míg 2009-ben a 7,83 millió köbmétert. Ugyanakkor a tényleges fakitermelés 2009-ben 9,248 millió köbméterre nőtt, mégpedig a fent említett károk eltávolítása következtében
