Új Szó, 2011. június (64. évfolyam, 126-151. szám)
2011-06-11 / 135. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. JÚNIUS 11. Vélemény És háttér 7 Bár elméletileg egyenlőség van a nemek között, vidéken patriarchális viszonyok uralkodnak Messze még az egyenlőség A június 12-ei választások után bizonyára még több nő kerül a török parlamentbe, de a nemek közötti egyenlőség egyelőre a távoli jövő ködébe vész a patriarchálisjegyekkel rendelkező társadalomban - vélik nőjogi szervezetek. MT1-HÁTTÉR „A férfiak férfiakkal akarnak politizálni. A nők csak zavaró tényezők” a hímek territóriumának tartott területen - mondta Ezgi Kocák, a Ka-Der nevű feminista szervezet munkatársa. A női képviselők száma csaknem megkétszereződött a legutóbbi parlamenti választásokra (2007): az 550 fős országgyűlésben 50 női politikus (9,1%) végzi munkáját. Ez az arány Kocák asszony becslései szerint 15%-ra is nőhet az új parlament összeállásakor „az utóbbi évek feminista lobbijának köszönhetően”. Kocáknak azonban nem elég a 15%: szívesebben venné, ha Törökországban is egyenlő lenne a férfi és a női képviselők száma. A helyi közigazgatásban a fentinél még sokkal rosszabb a helyzet: a nők aránya itt mindössze 4%. És a változásra nem sok esély van úgy, hogy a választási kampányban senki sem karolta fel igazán a nőkügyét. A pártok jelöltlistáit nézve az ellenzéki Köztársasági Néppárt (CHP) áll a legjobban: 550 fős jegyzékén 99 nő szerepel, a sorozatban harmadik választási győzelmét váró Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) csak 78 nőije- löltet indít. Emellett a 81 tartományból 27-ben egy párt sem indított női képviselőjelöltet. Musztafa Kemál Atatürknek, a Török Köztársaság megalapítójának köszönhetően a nők még így is jobb helyzetben vannak Törökországban, mint máshol a muszlim világban. Atatürk fontosnak tartotta a nők társadalmi szerepvállalását, és már 1934-ben - tíz évvel korábban, mint Franciaország - választójogot adott nekik. Bár elméletileg egyenlőség van a nemek között, vidéken gyakran teljesen patriarchális viszonyok uralkodnak. Törökország délkeleti tartományaiban a nők a férfiaknak alárendelt helyzetben vannak, s a család jó hírén esett foltot nem ritkán becsületgyilkossággal küszöbölik ki. A falvakban még mindig úgy gondolják, hogy egy nőnek a tűzhely mellett a helye, s legfontosabb feladata a családról való gondoskodás. „A törvényeket ugyan módosították, de az emberek gondolkodásmódjának is változnia kell, és a jogszabályokat alkalmazni kellene a hétköznapi életben” - hangsúlyozta Séma Kendirci, egy nőjogi szervezet ügyvédje. „Törökországban ma is olyan rendszer van érvényben, amely a szakmai életben és a politikában is a férfiaknak kedvez” - tette hozzá. 2010-es adatok szerint a munkába járó nők aránya még mindig csak 27% körül mozog. Egyébként az AKP vezetőjét, Recep T ayyip Erdogant többször vádolták azzal, hogy titokban a török társadalom iszlamizálá- sán dolgozik. Erdogan bírálói a kormányfő szemére vetik, hogy legkevesebb 3 gyerek vállalására bíztatja a párokat, ami a nő számára egyenes út a tűzhelyhez. A muszlim vallás sokszor segíti a patriarchális viszonyok konzerválódását: a tizenöt milliós metropolis, Isztambul leghíresebb mecsetében, a Sultanah- met (Kék) mecsetben is csak férfiak léphetnek a központi imatérbe, a nők helye külön, hátul található.- Rendőri védelmet kérek a tévében folyó erőszak ellen! (Peter Gossónyi rajza) KOMMENTÁR Liszt Ferenc és a Skype KISS TIBOR NOÉ B Hosszú interjút közölt az Origó Vona Gáborral, a Jobbik elnökével. Hosszú és tanulságos interjút. Vona Gábor szerint a valódi forradalmat 2010-ben nem a Fidesz kétharmados győzelme jelentette, hanem az, hogy a „nemzeti gondolat” robbanásszerűen elterjedt a fiatalok körében. Szóba került természetesen az Alföldi-ügy is - Vona szerint Alföldi provokatív, újszerű művészete (amelyre ő személy szerint nem kíváncsi) nem való a Nemzeti Színházba, mivel az „génjeiben egy konzervatív intézmény”. Az említett interjúban Vona odáig megy, hogy Alföldi Róbert (újító művészete) és a Nemzeti Színház, azaz a „nemzeti gondolat” „egymást kizáró ellentétek”. A helyzet lesújtó. Mára odáig jutottunk, hogy a magyar társadalomjelentős része szerint a „nemzeti gondolat” nem fér össze az újítással, a liberális eszmékkel vagy bármivel, aminek ideológiailag egy kicsit is progresszív szaga van. „Bűze”, mondanák gúnyosan a nemzeti oldalon. Teljes társadalmi csoportok (cigányok, zsidók, melegekésasortmégfolytathatnánk) rekesztődtekki a nagy nemzeti egységből. Hiába könnyeznek a himnusz hallatán egy olimpiai versenyszám eredményhirdetésekor, hiába éreznek honvágyat külföldön, hiába fizetnek adót - nem olyan magyarok, mint a többi. Nem „magunkfajták”. Paradox, hogy ma is számtalan olyan művész munkásságára tekintünk a nemzeti hagyomány elidegeníthetetlen részeként, akiket ma a „nemzeti gondolatra” hivatkozva hangos- kodók bottal kergetnének ki az országból. Elég, ha csak József Attilára gondolunk, vagy Ady Endre kirohanásait idézzük a nacionalizmus és hazafiság kapcsán: „aki ellensége a haladásnak, a jobbra törésnek, az emberi szellem feltétlen szabadságának, hazaáruló, ha örökösen nem tesz is egyebet, mint a nemzeti himnuszt énekli” (1905, Budapesti Napló). S ha már a himnusznál tartunk, vannak, akik számára megengedett, hogy „újító” módon nyúljanak a nemzeti imádsághoz. A kulturális minisztérium - bizonyára a Vona által említett „nemzeti gondolat” propagálásának jegyében - elküldte az iskoláknak a Himnusz és a Szózat újrahangszerelt változatát, bízva abban, hogy a diákok számára az népszerűbb lesz, mint az eddigi verziók. Új idők új szelei: állami himnusz-remix révén zajlik manapság a nemzeti öntudat fejlesztése. Ennél közvetlenebb módszer a szimbolikus politizálásra a földrajzi nevek és tulajdonnevek megváltoztatása, ami ugyancsak reneszánszát éli Magyarországon. így lett például a Ferihegyi repülőtérből Liszt Ferenc repülőtér. Nem mintha bármi bajunk volna Liszttel, de az mégiscsak ironikus, hogy a döntést éppen akkor hozta meg a magyar parlament, amikor az a hír is bejárta a világsajtót, mely szerint az észtországi Tallinn repterén ingyenessé tették a Skype használatát. Valójában ez az, ami igazán szimbolikus. Szimbolikusan szembesít bennünket az örök kérdéssel. Hogy merre haladunk tovább - előre vagy hátra? A szerző magyarországi publicista JEGYZET Az igazak álma JUHÁSZ KATALIN A következő történet tudtommal nem jelent meg a magyar sajtóban, talán azért, mert a médiatörvény életbe lépése után esett meg. Egy szavahihető embertől hallottam Budapesten. Elmesélem most önöknek, a főhős nevének említése nélkül. Csupán a funkcióját árulom el: ő a Nemzeti Erőforrás Minisztérium államtitkára. Helyszín a stuttgarti Magyar Kulturális Intézet, időpont 2011 eleje, a magyar EU-elnökség kezdete. E célból gyűltek össze aznap este a helyi nobilitások, azaz nem kifejezetten Lajkó Félix koncertjére, aki igazi hungari- kum, érdemes őt kivinni pro- tokoll-hegedülni bárhová, hiába vajadsági. Az államtitkár beszéde viszont ott és akkor fontosabbnak tűnt. Tulajdonképpen rá építették a rendezvényt. Az intézet igazgatója a nagy sikerrel záruló koncert után oda is lépett hősünkhöz, hogy akkor tessék, itt az alkalom, hogy szóljon pár szót a szomszéd teremben várakozó öltönyös-nyakkendős érdeklődőkhöz. Az államtitkár viszont időt kért, mondván, előbb pihenne egy kicsit. Le is rogyott rögvest egy kényelmes fotelba, és a szervezők legnagyobb meglepetésére három perc múlva már az igazak álmát aludta. Ugye, nem kell ecsetelnem a helyzet kínosságát? Nyilván látjákmagukelőtt azt a békésen szuszogó embert, illetve a kezüket tördelő házigazdákat. A szomszéd teremben egyébként roskadozó svédasztalok kellették magukat, de persze senki nem nyúlt semmihez, egy pohár pezsgővel, vagy egy kaszinótojással sem mertek szemkontaktusba kerülni, amíg az államtitkár nem üdvözli őket hivatalosan. Hiába, a protokoll, az protokoll, főleg a precíz németeknél. Telt-múlt az idő, illetve inkább ólomlábakon járt, a váratlan helyzet megoldására pedig senki sem vállalkozott. Egyszer csak szirénázás hallatszott odakintről. Az épület előtt megállt egy Sanitätswagen, magyarul mentőautó, amelyből hatfős, állig a feladathoz öltözött személyzet pattant ki. Minden teketória nélkül utat törtek maguknak a díszes társaságban, és ajól felszerelt kommandó seperc alatt körülvette az alvó államtitkárt. Kiderült, hogy egy buzgó és aggódó német vendég kihívta a mentőket, mert azt hitte, az est díszvendége rosszul van. A házigazdáknak ekkor minden diplomáciai érzéküket be kellett vetniük. Kedvesen, ám határozottan közölték a mentősökkel, hogy az ő szemszögükből baj van ugyan, de nem akkora, hogy abba az egészségügy derék dolgozóit is be kellene vonniuk. Azaz téves riasztás történt, elnézést, entschuldigung, bitte. Mentőautó el, államtitkár békésen alszik tovább. És ekkor a stuttgarti közélet jeles képviselői kértek elnézést, mondván, hogy köszönik szépen a meghívást, de hát eltelt fél óra, és sajnos nincs módjukban tovább várakozni arra, hogy megtudják, vajon mit tervez Magyarország az EU-s elnökség fél éve alatt a kultúra területén... TALLÓZÓ VILÁGGAZDASÁG A hazai könyvpiac forgalma a 2008-as, 67 milliárd forintos csúcsidőszak óta folyamatosan csökken, tavaly már csak 61,6 milliárd forint volt, ami egy év alatt 4,1 százalékos visszaesést jelent; a szakma nem optimista, stagnálást, s az azzal járó kiszámíthatóságot leghamarabb két év múlva várják - írta a Világ- gazdaság. A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) adatai szerint 2010-ben fejenként 6200 forintot fordított Magyarország lakossága különböző kiadványokra. A piac legnagyobb részét, 27 százalékot a közoktatási tan- és nyelvkönyvek adják, amelyek forgalma 16,6 milliárd forint volt. Az ismeretterjesztő könyvek pozíciója - a forgalom értékének 0,7 százalékos csökkenés ellenére - a könyveladáson belül 24 százalékos összpiaci részarányával változatlan maradt. Zentai Péter László, az MKKE igazgatója a lapnak elmondta, hogy az idei számok elmaradnak a tavaly azonos időszakitól, nem adnak okot bizakodásra, ezért a szakma nem bízik a fellendülésben. Bővülést az elektronikus könyveknél lehet várni, bár a mägyar fogyasztóknál jelenleg legfeljebb 5-10 ezer e- könyvolvasó készülék lehet. A következő egy-két évben azonban ebben a piaci szegmensben óriási fejlődésre számítanak a szakemberek, mind az elérhető tartalom, mind a készülékek piacán - írta a Világ- gazdaság. (MTI)
