Új Szó, 2011. június (64. évfolyam, 126-151. szám)
2011-06-10 / 134. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. JÚNIUS 10. Kertészkedő - hirdetés 15 Ajánlatos odafigyelni a napokban rajzó károsítókra, nehogy súlyos pusztítást okozzanak a kertben Molykártevők a gyümölcsösben (Fotó: Hocsi) A levélaknázó molyok olyan kártevők, amelyek alaposan megkeseríthetik a kertészkedők életét. Ahol megtelepszenek, ott ajánlatos ellenük védekezni. Az alábbiakban a gyümölcsösökben leggyakrabban károsító fajtákat vesszük sorra. BELUCZ JÁNOS Évjáratonként és termőhelyenként más-más aknázómoly fajok jelennek meg és károsítanak Európa gyümölcstermő vidékein. Életmódjuk és kártételük hasonló, az esetek többségében csak az aknák nagysága és alakja változik a kártevő fajtára jellemzően. Aknát fűmak A leghamarabb térségünkben a lombosfa-fehérmoly- lyal (Leucoptera scitella - Podkopáčik špirálový) találkozhatunk, de feltétlenül meg kell említeni az almalevél- aknázómolyt és az almale- vél-sátorosmolyt, melyek a múlt század derekán jelentek meg először térségünkben. Az almalevél-aknázómoly a vad- gesztenye levelét is károsítja, a lombosfa-fehérmoly a lomblevelű fákból az almatermésűe- ket, a csonthéjasokat és a rózsát károsítja. Az almalevél-sátoros- moly főként a faiskolában károsít. Védekezni a kártevő ellen leginkább ott kell, ahol már a korábbi években megjelent és károsított. A kártevő bábja fehér, két végén elkeskenyedő hosszúkás, levélhez, törzshöz ragasztott 1-1,5 cm-es szövedékben telel át. A tavaszi törzstisztogatás és levélégetés során gyérítjük egyedszámát. Júniusban rajzik, majd a levelek fonákjára egy-egy tojás ragaszt. Ezek befúrják magukat a levéllemezbe, ahol aknákat készítenek. Innen ered a nevük is. A lárva feléli a levél alsó és felső bőrszövete közötti levéllemezt és ez a szövethiány adja a rajzolatokat. Miután a hernyók kifejlődtek, finom pókhálószerű szálon a földre ereszkednek, és befúrják magukat a talajba. A kártevőnek a vegetációs időszak alatt két-három nemzedéke fejlődik ki, a későbbi műidig erősebb az előbbinél. Erős fertőzés esetén augusztusban akár levélhullást is okozhatnak. A kártevő előfordulását, rajzását a növényegészségügyi szakszolgálat (ÚKSUP) is jelzi szignalizációs jelentéseiben, de feromon csapdák segítségével is megfigyelhetjük. Mi férgesíti a szilvát? A szüvafa termését először a szüvadarázs, majd a szilvamoly (Cydia funebrana - Obaľovač slivkový) férgesíti. A molykártevő hernyó állapotban telel át a törzs kéregrepedéseiben, sűrű szövésű gubó- ban. Első nemzedéke április végétől rajzik, a továbbiak az időjárástól függően (feromon csapdákkal megfigyelhető). A szilvamoly rajzása rendszerint 1-2 héttel megelőzi az almamoly rajzását. A nőstény a párzást követően az esti órákban rakja le tojásait a gyümölcsre vagy levélre. A kikelt lárvák előbb keresik a befúrás helyét, ilyenkor sérülékenyek, tehát ilyenkor lehet ellenük leghatékonyabban védekezni. A megtámadott gyümölcsön lyuk és mézgafolyás keletkezik. A férges gyümölcs a természetes gyümölcshullás idején lepotyog. A hernyók viszont kimásznak a gyümölcsből, be- bábozódnak, majd július elején rajzik a második nemzedék. A körte kártevője Körte levélbolha (Psylla sp., - Méra ovocná-hrušková) az utóbbi évtizedekben a körte legveszedelmesebb kártevőjévé vált. Volt példa arra, hogy a nagyüzemekben az egész körteállományt fel kellett számolni a körte levélbolha károsítása miatt. A megtámadott levelek, hajtások torzulnak, bámulnák, növekedésük leáll. A károsított részek fénylenek, ragadnak a rovarok ürülékétől, a mézharmattól. Ezen később megtelepszik a korompenész. A kártevőnek évente több nemzedéke fejlődik ki, kéregrepedésekben, az avarban telel át. A nőstény rügyfakadáskor a levélkezdeményekre rakja narancs színű megnyúlt tojásait. A kikelt lárvák máris szívogatják előbb a leveleket, majd a kihajtott hajtásokra vándorolnak és ott kolóniákat alkotnak. Szívo- gatásuk hatására az új hajtások törpék maradnak, majd el is száradnak. A mézharmat és a korompenész igencsak elcsúfítják a fát. Természetesen helyenként szünetel az asszimiláció, mindezek végeredményeként ágak is elhalnak. Mivel az áttelelő imágó többnyire a körtefán kívül telel, a kora tavaszi lemosó permetezéssel a kártevőt nem tudjuk kipusztítani. A rügyfaka- dás után kell Nomolttal néhányszor védekezni. Az aknázó molyok elleni védelem időben egybeesik az almamoly elleni védelemmel, így ha Calypsoval, Dimilinnel, Spintorral vagy Talstarral permetezünk, akkor mindkét kártevő ellen védekezünk. A szerző kertészmérnök Virágzás után védjük a szőlőt Időszerű kerti munkák ÖSSZEFOGLALÓ Virágzik a szőlő. Az elvirágzás után feltétlenül védekezni kell a lisztharmat, a peronosz- póra és a szőlőmoly ellen. Mivel a lombozat már jelentős, választhatunk felszívódó szereket is. A szőlőnél, főleg a csemege fajtáknál virágzás után fürtválogatást végzünk. E munkát összeköthetjük a fürtök igazításával is, főleg azoknál a fajtáknál, amelyek nagy, tömött fürtöket teremnek. Ne hanyagoljuk el ezt a munkát, mert később, bogyónövekedés idején már képtelenek leszünk igazítani a fürtök helyzetén. Ajánlatos befejezni a téli alma és az őszibarack gyümölcsleválogatását. Az alma esetében az almamoly, a lisztharmat és a varasodás ellen kell védekezni. A rezisztens fajtáknál kihagyhatjuk a varasodás elleni kezelést. Tartsuk gyom-, kártevő- és betegségmentesen a kiültetett gyümölcsfa és cserje alanyokat, vadaljuk le őket és rendszeresen öntözzük. Az egrest, ribiszkét júniusban oltjuk aranyribizkébe. A rózsákat elvirágzás után megmetsszük. Az elvirágzott hajtást a magház alatt 2-3 rügy- gyel lejjebb vágjuk vissza, mert az első rügy nem hoz új virágot. Amint kifejlődnek az új rügyek, máris szemezzük az elkészített alanyokat. Júniusban szedjük fel a hagymásvirágok hagymáit. Amíg a virág szára zöld, addig ne bolygassuk, csak majd ha teljesen leszáradt. A tulipán- hagymát ajánlatos - még ha jó helyen van is - második év után felszedni, mert a későbbi években már 30-35 cm mélyről kell kiásnunk, (belucz) A brit gyermekek szerint A tök fán terem TALLÓZÓ A brit gyerekek kétharmada szerint a tök fán terem, vagy jókora gumóként a földben - derítette ki a brit kertészeti társaság felmérése. A megkérdezettek 16 évesnél ifjabbak voltak. Nemcsak a töktudásuk homályos, a brokkolival is hasonlóan hadilábon állnak. Nyolcvan százalékuk nem ismeri fel a gyűszűvirágot, amely brit földön igen közismert volt. Az uborkáról minden harmadik gondolja úgy, hogy a krumplihoz hasonlóan a földben terem, a liliomot vagy a levendulát az ezer megkérdezett több mint fele nem ismeri fel. A növényfelmérésben legnagyobb biztonsággal a rózsát tudták azonosítani - bár ez sem sikerült 100 százalékosan -, a hagyma, a banán, az eper és a krumpli „keletkezésével” 90 százalék van tisztában - adta hírül a Daüy Telegraph brit lap. (Magyar Mezőgazdaság) Mi fán terem a tök? Igaz-e, hogy... Letaposott hagymaszár Igaz-e, hogy június derekán le kell taposni a hagyma szárát? - kérdezte egy komáromi olvasónk. A kérdésre Bálint György honlapján kerestük a választ. „A jóféle vöröshagyma június derekára kifejleszti a hagymáját, de a szára még zöld marad. Ha a szár vegetációja tovább folyik, akkor a hagyma feje nem záródik be és nem lesz eltartható, ezért a gondos kertész megtapossa a hagymaágyását és ezzel megszakítja a levelek életműködését” - magyarázza Bálint gazda. _ —» „szerek ára csökken, a betegnek j többet kell majd fizetnie érte Kezdje egészségesen a hetet! Bár a gyógyszerek ára csökken, a betegnek mégis többet kell majd fizetnie A kialvatlanság következményei Honnan tudjuk, hogy tényleg bio a bio? Bemutatjuk a rimaszombati kórház szülészetét Nyolc pohár víz naponta Vízben, fűben, szaunában is lehet szex, de... Keresse az Új Szót az újságárusoknál! AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA ÁRFOLYAM VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,8894 Lengyel zloty 3,9558 Cseh korona 24,138 Magyar forint 264,68 Horvát kuna 7,4140 Román lej 4,1630 Japán jen 116,86 Svájci frank 1,2242 Kanadai dollár 1,4298 USA-dollár 1,4614 VÉTEL - ELADÁS Bank dollár cseh korona forint Volks bank 1,51-1,42 24,93-23,48 277,53-253,62 OTP Bank 1,51-1,42 24,92-23,52 273,91-258,15 Postabank 1,51-1,41 25,06-23,36Szí. Takarékpénztár 1,51-1,41 24,86-23,48 277,76-253,84 Tatra banka 1,50-1,43 24,86-23,60 276,26-255,26 Dexia banka 1,50-1,42 24,84-23,58 273,07-259,23 Általános Hitelbank 1,50-1,42 24,90-23,52 277,76-253,83 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA)
