Új Szó, 2011. június (64. évfolyam, 126-151. szám)
2011-06-07 / 131. szám, kedd
16 LA LIGA FOCITIPP ■ 2011. JUNIUS 7. www.ujszo.com Spanyol leltár Barca vs Real: háború volt, minden fronton A spanyol La Liga lenne a világ legszínvonalasabb bajnoksága? Érvek és ellenérvek egyaránt akadnak. P ro: itt játszik a világ két legjobb csapata (Barcelona, Real Madrid) és a két legjobb futballistája is (Lionel Messi, Cristiano Ronaldo). Kontra: ez a két csapat az összes fórumot kisajátította magának Spanyolországban, nemcsak a pályán, hanem a médiában is, s néha olybá tűnhet, mintha a két topcsapaton kívül nem is lenne élet arrafelé. Idén minden fronton a Barcelona és a Real Madrid harcolt egymással, sajnos néha szó szerint: a bajnokságban, a spanyol kupában és a Bajnokok Ligájában is. A két csapat rivalizálása új elemmel bővült: a médiaháborúval. Spanyolországban eddig is csak kétféle sportláp létezett, Real-párti és Barca-párti, most azonban Jósé Mourinho, a Real portugál trénere a taktika részévé tette a médiabeli csatározásokat. Mourinho nem rest „övön aluli” ütésekkel támadni, ha úgy ítéli meg, hogy csapata sikeréhez erre van szükség. S mindegy, hogy Angliában, Olaszországban vagy Spanyolországban edzősködik éppen, már szinte rutinból terrorizálja a játékvezetőket, mártírnak állítva be magát — holott általában ő az, akinek ä legnagyobb büdzsé áll a rendelkezésére, s ezáltal olyan játékosokat választhat csapatába, amilyeneket akar. célzott nyilatkozataival elérte azt, hogy a madridi klubvezetés a szezon végén azonnali hatály- lyal menesztette Jorge Valdano sportigazgatót, Mourinho „házon belüli” kritikusát, aki az idény során többször is bírálta a „Real hagyományaira fittyet hányó” portugál trénert. Mourinho előtt így már szabad az út: a Real Madrid történetében egyetlen edző sem rendelkezett olyan korlátlan hatalommal a klubon belül, mint ő. Paradox módon Mourinho a szezon legnagyobb vesztese is. A Real Madridnak ugyanis sem a bajnoki arany, sem a BL- győzelem nem jött össze a vezetése alatt, ami egy olyan klub számára, amely az utóbbi tíz évben egészen elképesztő összeget (több mint egymilliárd eurót) költött játékosvásárlásra, kétségkívül a csúfos bukással ér fel. Ezzel maguk a madridisták is tisztában voltak, hiába hozakodott \ elő Mourinho a legképtelenebb összeesküvés-elmé- i letekkel. A tény az ' tény maradt: tavaly Manuel Pellegrini vezetésével több pontot szerzett a Real Madrid a bajnokságban, mint idén Mourinhóval, s az a tavalyi csapat ugyanúgy 102 gólt lőtt a bajnokságban - csak éppen Pellegrini nem szerepelt naponta a lapok címoldalán, s egy- egy vereség után nem kürtölte tele a világsajtót összeesküvéselméleteivel. Néha persze ez sem elég: miután a Real Madrid novemberben 5-0-ra kikapott a Barcelonától, Mourinho arra az elhatározásra jutott, hogy tavasszal több fronton is támadást indít a Barca ellen: a madridi kudarcok után hisztériás nyilatkozataiban az UEFA-t, az Unicefet és a játékvezetőket egyaránt bírálta — csak éppen önmagát nem. „O a sajtószoba ura” - utalt az exhibicionista Mourinho botrányt kavaró nyilatkozataira némi iróniával a hangjában Pép Guardiola. Mourinho elkönyvelhetett egy nagy győzelmet: fondorlatosán Spanyol sportsajtó kategóriában az év citromdíjasa a szenzációhajhász madridi bulvárlap, az AS lett, amely februárban nagy csinnadrattával közölte, hogy a Barcelona lesgólt lőtt a Bilbaónak - állítását alátámasztandó pedig „perdöntő” felvételeket közölt. Hamar kiderült, hogy az AS munkatársai a fotóról kiretusálták (képszerkesztő programmal eltüntették) az egyik bilbaói hátvédet, hogy szabálytalannak tűnjön a máskülönben szabályos gól. Az AS elnézést kért a „hibáért”.
