Új Szó, 2011. június (64. évfolyam, 126-151. szám)
2011-06-07 / 131. szám, kedd
12 Agrárkörkép ÚJ SZÓ 2011. JÚNIUS 7. www.ujszo.com A gabonaárak nem csökkennek lényegesen Újra orosz gabonaexport ÖSSZEFOGLALÓ A kiváló sütőipari minőség mellett cél a termőképesség és termésstabilitás fokozatos javítása A minőségre összpontosítva A jelenlegi piaci trendek egyértelműen azt mutatják, hogy az elkövetkező években a kiváló minőségű búza jól értékesíthető lesz mind a hazai, mind pedig a külföldi piacokon, állítja Zalabai Gyula (A szerző felvétele) Oroszország július elejével visszavonja a tavaly augusztusban elrendelt gabonaexport-tilalmat - jelentette be Vlagyimir Putyin. A miniszterelnök helyettesével, Viktor Zubkov- val tartott megbeszélést követően közölte a döntést. Tavaly a hosszú, forró aszály miatt 37 százalékkal kevesebb gabona termett az előző évinél: a 2009-ben betakarított 97 millió tonna helyett mindössze 61 millió tonnát tett ki a termés. Az embargót eredetileg tavaly december 31-ig rendelték el, de később meghosszabbították idén június 30-ig azzal, hogy csak akkor lehet majd visszavonni, amikor már láthatóvá válik, mennyi gabona terem idén, vagyis 2011 szeptemberében. Oroszország a világ harmadik legnagyobb gabonatermelője, és ugyancsak a harmadik helyen áll a gabonát exportáló országok között, így az Napjainkban az őszi búza tápanyagellátásában számos problémával találkozunk a gyakorlatban, melyek részben pénzügyi, részben azonban agronómiái okokra is visszavezethetők. Az agronómiái problémák közül különösen rontja a hatékonyságot a talajvizsgálatok hiánya, az aránytalan NPK visszapótlás, az interaktív hatások figyelmen kívül hagyása, az új műtrágyaformák korlátozott alkalmazása, valamint a fajtaspecifikus trágyázás alkalmazásának a hiánya. Ezekről a kérdésekről Dr. Zsombik László szaksajtóban megjelent írásából készítettünk rövidített ismertetőt. Mivel a búza tápanyagigényes és az egyik legjobb tápanyag-indikátor (jelző) növény, trágyázásánál a harmonikus tápanyagellátásra kell törekedni (makro-, mező- és mikroelemek terén is), ugyanakkor hangsúlyozni kell azt is, hogy alapvető fontosságú a nitrogén optimális mennyiségének, kijuttatási idejének, megosztásának, a trágyázás minőségének a kérdése. A N-hiányt, vagy a N-bőséget a búza közvetlenül, vizuálisan is jelzi. A termésmennyiség, a termésstabilitás és a termésminőség javítása szempontjából a műtrágyázás a leghatékonyabb agrotechnikai elem az őszi búza termesztésében. Több mint két évtizedes, összesen mintegy 100 fajtával végzett tartamkísérletek terméseredményei azt bizonyították, hogy a kiváló természetes tápanyaggazdálkodású csemoz- jom talajon, jó elővetemény (csemegekukorica) után is a műtrágyázás hatására közel 2,5 t/ha terméstöbbletet lehetett elérni több év átlagában. Az optimális műtrágyázás hatására javul az őszi búza vízhasznosítása, ami az utóbbi évek szélsőséges csapadékosságát figyelembe véve kiemelt szempont. A búza szakszerű trágyázásához ismerni kell a fajlagos embargó jelentősen felhajtotta a világpiaci árakat. Egyes megfigyelők szerint e drágulásnak is része volt az arab országokban lezajlott zavargásokban. Az első prognózisok szerint idén mintegy 85-90 millió tonnás gabonatermés várható. A bejelentett változás nyomán egyes szakértők szerint a világpiaci árak 5-7 százalékkal csökkenhetnek, míg Oroszországban 15-20 százalékkal drágulhat a gabona. Az orosz áru mellett az Ukrajnából származó termény is meg fog jelenni a világpiacon, mivel Kijev a termelés 15 százalékos növekedéséről szóló prognózisra hivatkozva a múlt héten feloldotta kiviteli kvótáit. Elemzők szerint ugyanakkor a kedvező fejlemények csak ellensúlyozzák a világ más termőterületeit sújtó szárazság és árvizek okozta termeléskiesést, ezért a világpiaci gabonaárak várhatóan nem csökkennek lényegesen. (agribusiness) tápanyagigényt és a tápanyag- félvétel dinamikáját. A három makroelem felvételi dinamikája jelentősen eltér egymástól. A nitrogén ősszel felvett mennyisége mérsékelt, igen erőteljes növekedés tapasztalható viszont koratavasszal, majd az intenzív növénytömeg-képző- dés idején (április közepétől május végéig). A virágzást követően mérsékelt, de élettani- lag fontos N-felvétel történik az érésig. A foszforfelvétel ősszel mérsékelt, de igen lényeges a megfelelő gyökérképződéshez. A tavaszi P-felvétel lassú növekedést mutat a generatív feno- fázisokig. A kálium-felvétel relatíve jelentős már az őszi időszakban. A kálium döntő hányadát azonban a búza koratavasszal (március közepe-április közepe) veszi fel, majd a május közepi maximumot követően az érésig mérsékelt K-le- adás tapasztalható a gyökéren keresztül. A búza által felvett összes tápanyag mennyisége (talajból + trágyából) igen tekintélyes mértékű, a termésmennyiségtől függően 400-800 kg/ha között változhat. A makroele- mek mennyiségének nagyságrendje százas érték (100-300 kg/ha/elem), a mezoelemeké (kalcium, magnézium, kén) tízes érték (15-50 kg/ha/elem), a mikroelemeké (cink, réz, bór) egyes érték (1-2,5 kg/ha/elem vagy kevesebb). Ez azt jelenti, hogy a makroelemek hatalmas felvett mennyiségük miatt rendszeres, a mező- és mikroelemek pedig időszakonkénti ill. termőhelyenkénti, talajonkénti visszapótlásra szorulnak. Nagyon leegyszerűsítve és sematizálva a búza trágyázását azt állapíthatjuk meg, hogy a visszapótlásra kerülő elemek számát és mennyiségét a termesztéstechnológia intenzitása determinálja. Minél intenzívebb termesztést folytatunk, annál nagyobb mennyiségű és annál több tápelem visszapótlására van szükség, (agro) Miközben a globális gabonapiacon mutatkozó kereslet az idei szezonban egyelőre szolid és elfogadható árviszonyokat jelez a gabonatermesztők számára, a piaci szereplők nálunk is egyre inkább érzékelik a termesztett gabonafajták minőségével szembeni fokozottabb felvásárlói és feldolgozói elvárásokat. INTERJÚ Ezeknek a fokozott elvárásoknak igyekszik megfelelni a sósszigeti Istropol Rt. gabonanemesítő vállalat is, amelynek igazgatóját, Zalabai Gyulát kérdeztük a hazai gabonanemesítés jelenlegi helyzetéről. A gabonatermesztés minőségi feltételeit alapvetően a fajták nemesítése befolyásolja. Milyen fő irányzatok érvényesülnek a sósszigeti őszi búzafajták nemesítési programjában? A sósszigeti búzanemesítés fő prioritása továbbra is a kiváló sütőipari minőségű fajták előállítása, miközben természetesen továbbra is cél a termőképesség és a termésstabilitás fokozatos javítása, a betegségekkel szembeni ellenállóság fokozása, illetve a speciális termesztői igényeknek megfelelő új fajták előállítása. A jelenlegi piaci trendek egyértelműen azt mutatják, hogy az elkövetkező években a kiváló minőségű búza jól értékesíthető lesz mind a hazai, mind pedig a külföldi piacokon. Mivel a jövőben valószínűleg jelentősen növekedhet a jó minőségű búza exportja, ezért a sütőipari minőség javítására irányuló nemesítési ÖSSZEFOGLALÓ A lucerna egységnyi területről legnagyobb termést adó, nagy fehéijetartalmú, pillangós virágú szálas takarmány- növény. A kukorica mellett az egyik legfontosabb takarmányunk. Emellett felhasználható a biológiai talajművelésben, és előnyösen hat a talajok termékenységére is. A fejlett gyökérzete nitrogénnel és szerves anyaggal gazdagítja a talajt. A lucernával szimbiózisban lévő Rhizobiumok - 3^1 év alatt - mintegy 200-300 kg nitrogént kötnek meg hektáronként. A mélyebb talajrétegekből foszfor és káliumtápanyagokat hoz fel, és ezzel a feltalajt is gazdagítja. Talajgazdagító tulajdonságát bizonyítja az is, hogy a lucerna utóhatása felér egy jó istállótrágyázással. Az eróziónak kitett területeken jelentős talajvédő hatású, és mivel a műtrágyázás savanyítja a talajt, a lumunka során figyelembe vesszük a potenciális külföldi piacok minőségi elvárásait is. A Szlovákiában megtermelt búza mennyisége még 2 %-át sem teszi ki az EU búzatermésének, ezért az a hazai búza- termesztés jövőjét egyértelműen a minőségi búza termesztésében látjuk. A globális felmelegedés térségünkben is egyre jobban veszélyezteti a búzatermesztés stabilitását, ezért a nemesítésében a korai, aszálytűrő fajták előállítását jelölhetjük meg további fő célként. A nemesítés azért fordult a koraiság felé, mert az ilyen típusú fajták gyorsabb fejlődésüknek köszönhetően képesek elkerülni az aszályos időszak kedvezőtlen hatásait. Az új fajták előállítása során fontosnak tartjuk, hogy mivel ezek a hazai termesztési viszonyok köcerna a nitrogén gyűjtése révén védi szántóföldjeinket az elsa- vanyosodástól. A nyár végén telepített lucerna a következő évben már teljes termést ad, tehát többször - háromszor vagy négyszer - kaszálható. Tavasszal a tisztán vetett lucernát a vetés évében rendszerint kétszer vagy háromszor, a takarónövénnyel vetett lucernát csak egyszer kaszálhatjuk. Az új lucernások első kaszálásával váijuk meg a teljes virágzást, hogy a gyökérzetük minél jobban megerősödjön. A tisztán vetett lucerna első növedékéről, ha gyomtalan, még magot is foghatunk. A további években a talajtól és az időjárástól függően általában 3^4-szer, öntözéses termesztés esetén rendszerint 5-ször kaszálhatjuk a lucernát. Szárazanyagtermés szempontjából az évi 3 kaszálás, fehérjetartalom szempontjából pedig a 4 kaszálás tekinthető célszerűnek. zött kerülnek kinemesítésre és kipróbálásra, így a 10-12 évig is eltartó nemesítési folyamat során megfelelően tesztelhető termőképességük és termésstabilitásuk. Milyen eredmények születtek ezen a területen? Az elmúlt években minősített új sósszigeti búzafajták a fenti célok mindegyikében előrelépést hoztak, megteremtve a lehetőséget, hogy a hazai termesztők jó értékesítési lehetőségekhez jussanak a hazai és a külföldi piacokon egyaránt. A legjobb minőség elérésére képes fajtáink vetés- területe gyors ütemben terjed a termesztésben és az utóbbi években a hazai termesztők a magas sikértartalmú, kiváló minőségű Alacris és IS Karpa- tia fajtákat vetették a legnagyobb területen. A kiemelkedő A kaszálások időpontját a takarmányozási igények, a széna béltartalma iránt támasztott követelmények és a lucerna fejlettségi állapota határozza meg. A virágzás kezdetén lévő lucerna adja a legtöbb emészthető tápanyagot. A zödbimbós lucernában van a legkevesebb rost, és a legtöbb emészthető fehérje. Az ilyenkor kaszált lucernából jó minőségű, fehérjében és karotinban gazdag lu- cernaliszt készíthető. A több éves lucerna első nö- vedéke rendszerint buján fejlődik, ezért kaszálásával nem célszerű a virágzás elejét megvárni, mert a szára megrokkan, az alsó levelek sárgulni kezdenek, vagyis romlik a takarmány minősége és csökken a satjú mennyisége. Egyébként, ha az első kaszálást az egyes táblákon valamivel korábban elkezdjük, vagyis szakaszosan kaszálunk, a szénakészítési munkák jobb szervezését is elősegíthetjük. sikérminőségű IS Agape fajtánk vetésterülete is fokozatosan növekszik és valószínűleg már az idén ősszel a legnagyobb vetésterülettel rendelkező fajták közé tartozik majd. A nemesítésben is egyre élesebb verseny zajlik, a külföldi nemesítők is állandóan újabb és újabb fajtákkal bombázzák a termelőket. Önöknél melyek a legújabb fajták? Az elmúlt évben három új elit minőségű sósszigeti búzafajtát minősítettek az állami fajtaminősítő kísérletek eredményei alapján, melyek érdekessége, hogy ezek Capo származékok és a szálkás fajtacsoporthoz tartoznak. A nagyon korai érésű IS Corvinus és IS Questor fajták magas sikértartalmukkal, kiváló sikérminősé- gükkel és átlagon felüli aszálytűrő képességűkkel emelkednek ki a jelenlegi fajtakínálat- ból, míg az IS Ezopus ökológiai termesztésre is ajánlott fajta. A fajtaregisztrációs kísérletekben mért adatok alapján mindhárom búzafajta 32-36 %-os sikértartalom elérésére képes, fehérjetartalmuk 14 % feletti, sikérminőségük pedig kiváló. Az idén kapott állami elismerést az Alacris és Axis szülői fajták legjobb agronómiái és minőségi tulajdonságait egyesítő IS Escoria fajtánk, amely szintén a legmagasabb elit minőségi besorolást kapta. Kiváló minősége mellett minőségi mutatói kiemelkedően jó stabilitással rendelkeznek. A szintén új, speciális feldolgozói igényeket kielégítő elit minőségű Bona Vita fajtánk magas karote- noid tartalmával és sárga lisztjével emelkedik ki a fajtakínálatból. Az új fajták vetőmagjának szaporítása már megkezdődött, és idén ősszel már jelentős mennyiségű elit fokozatú vetőmag áll majd rendelkezésre a vetőmagszaporító vállalatok számára, (sz) Az első kaszálás utáni kaszálások sorrendje általában a következők szerint alakul: öntö- zetlen lucerna esetében 5-6 hét, öntözött lucernánál pedig 4-5 hét múlva megosztva, ill. váltakozva. Amennyiben a takarmányozási igények megengedik, tartsuk be azt az irányelvet, hogy a lucerna élettartamára jó hatású, ha évente egy kaszálásával megvárjuk a teljes virágzást. Az utolsó kaszálást pedig legkésőbb szeptember végéig, október elejéig fejezzük be, és kaszáláskor hagyjunk magasabb tarlót, hogy a lucerna áttelelése minél jobb legyen. Néha előfordul, hogy a lucernát legeltetéssel is hasznosítják. Ez azonban káros a lucerna élettartamára, mert sietteti az állomány kiritkulását. Egyébként a legeltetésnél és a zöldlucerna etetésénél vigyázni kell, mert a lucerna - a kérődző állatokra - puffasztó hatású, (lucernalap) A búza fajlagos tápanyagigénye alapján Fajtaspecifikus trágyázás ISMERTETŐ Az első esztendőben a virágzás kezdetén lévő lucerna adja a legtöbb emészthető tápanyagot Az első kaszálással várjunk teljes virágzásig
