Új Szó, 2011. június (64. évfolyam, 126-151. szám)

2011-06-07 / 131. szám, kedd

8 Külföld ÚJ SZÓ 2011. JÚNIUS 7. www.ujszo.com ■KB Elnöki tanácsot akarnak Szanaa. A szanaai tünte­tő fiatalok egy „minden je­meni politikai erőt magába foglaló”, ideiglenes elnöki tanács megalakítását akar­ják tegnap kiadott közle­ményük szerint. Mint írták, az ideiglenes tanács felada­ta volna egy „technokrata kormány”, egy „átmeneti nemzeti tanács” megalakí­tása, és egy új alkotmány ki­dolgozása. A magát „a for­radalom ifjúsága” mozga­lomnak nevező csoport feb­ruár 21-e óta ülősztrájkot folytat az egyik fővárosi té­ren, és követeli Ali Abdalláh Száleh államfő távozását a hatalomból. Közleményük­ben üdvözölték az elnök tá­vozását külföldre. „A forra­dalom megvalósította első célját: Száleh eltávolítását” -írták. (MTI) Rakétacsapások Pakisztánban Pesavar. Pilóta nélküli amerikai repülőgépről in­dított négy rakéta megölt legalább 20 iszlamista szél­sőségest tegnap Pakisztán törzsek uralta északnyuga­ti részén, az afgán határ kö­zelében - közölték tiszt­ségviselők. (MTI) Merényletek Irakban Tikrít/Bagdad. Pokol­gépes merényletekben és lőfegyveres támadásokban meghalt 16 ember tegnap a közép-iraki Tikrítben, illet­ve Bagdadban, valamint szintén az ország középső részén meghalt öt amerikai katona - közölték iraki tiszt­ségviselők és az amerikai hadsereg. Az egyik pokol­gépes merényletet Szad- dám Husszein néhai diktá­tor szülővárosában, a több­ségükben szunniták lakta Tikrítben követte el reggel egy öngyilkos merénylő az általa vezetett gépkocsival. Annak az épületegyüttes­nek a főbejáratánál robban­totta fel járművét, amely Szaddám Húszéin helyi el­nöki palotája volt, ma pedig a biztonsági erők használ­nak. (MTI) RickSantorumis versenybe szállt Washington. Rick San- torum volt pennsylvaniai republikánus szenátor tegnap bejelentette, hogy ő is versenybe száll az amerikai elnökségért. „Beszállunk ebbe a ver­senybe, méghozzá azért, hogy nyerjünk” - jelentet­te ki az ABC televízióban Santorum, aki a kampány jelenlegi szakaszában a közvélemény-kutatások szerint nem tartozik az esélyesek közé. (MTI) Portugáliában a jobboldali ellenzék győzött, a kormányfő elismerte vereségét Új emberrel a régi irányba Pedro Passos Coelho kijelentette, hogy országa nem lesz teher a hitelezők számára (ČTK/AP-felvéteI) Lisszabon. Az ellenzéki, jobbközép Szociálde­mokrata Párt (PSD) győ­zött a Portugáliában rendezett előre hozott parlamenti választáso­kon a vasárnap este nyil­vánosságra hozott rész- eredmény szerint. MTI-ÖSSZE FOGLALÓ Jósé Sócrates szocialista párti miniszterelnök elismerte veresé­gét, a következő kormányfő Ped­ro Passos Coelho PSD-vezető le­het. A szavazatok közel 80 száza­lékának összesítésén alapuló, va­sárnap este nyilvánosságra ho­zott részeredményszerintaPSDa szavazatok 37^12,5 százalékára, míg Sócrates kormányfő Szocia­lista Pártja (PS) a voksok 24,4-30 százalékára számíthat. Mivel a jobboldali konzervatív Néppárt (CDS-PP) a szavazatok 10,9 szá­zalékát mondhatja magáénak, a jobboldal együttesen abszolút többségbe kerülhet a parlament­ben. Portugáliában azért rendez­tek előre hozott választásokat, mert a kormány március végén lemondott, miután a parlament elutasította az újabb gazdasági megszorító csomagtervet. A ke­mény megszorítás a 78 milliárd eurós nemzetközi pénzügyi se­gélyfeltétele. Jósé Sócrates elismerte válasz­tási vereségét, és bejelentette le­mondását a Szocialista Pártban viselt főtitkári tisztségéről. Sóc­rates 2004 óta állt a PS és 2005 óta a portugál kormány élén. Pedro Passos Coelho kijelen­tette, hogy országa nem lesz te­her a hitelezők számára, és „min­den tőlük telhetőt elkövetnek azért, hogy a portugál állam ele­get tegyen kötelezettségeinek”. Közölte azt is, hogy a lehető leg­gyorsabban megalakítja a PSD és a CDS-PP koalíciós kormányát. Jóllehet az előre hozott parla­mentiválasztásokat az ibériai or­szágot megrázó súlyos pénzügyi válság idején rendezték meg, a 9,6 millió választópolgár több mint 42 százaléka nem élt válasz­tásijogával. Parlamenti választá­sok esetében még soha ennyien nem maradtak távol az urnáktól azóta, hogy a diktatúrát meg­döntve 1974-ben demokratikus kormányzati rendszer jött létre Portugáliában. A szavazók tisztában voltak azzal, mostani döntésük csupán arról szól, hogy melyik párt hajtsa végre a segély feltételéül szabott megszorításokat. Elterelő akciók Izrael Szíriát vádolja Jeruzsálem. Izrael a szíriai hatalom kezét látja a vasárnapi goláni incidensben: Matan Vü- nai polgári védelmi miniszter azzal vádolta meg tegnap Da­maszkuszi, hogy megrendezte a palesztinpárti tüntetők ro­hamát a határkerítés ellen, ki­provokálandó az izraeli határ­őrök lövéseit. A legfrissebb szíriai tájékoz­tatás szerint 23-an haltak meg - köztük egy nő és egy gyerek -, valamint 350-en megsebesül­tek az izraeli határőrök lövései­től. A tüntetők az 1967-es hábo­rú 44. évfordulója alkalmából vonultak a kerítéshez az Izrael által megszállt Golán-fennsí- kon, és többen megpróbáltak átmászni rajta. A szögesdrót mögött elaknásított területsáv van. Izrael szerint a szíriai veze­tés ilyen akciókkal próbálja meg elterelni a vüág figyelmét arról, hogy vérbe fojtja a belpo­litikai tüntetéseket, amelyek­nek résztvevői először még csak reformokat követeltek, de később már Bassár el-Aszad el­nök távozását. A csaknem há­rom hónapja tartó megtorló akcióknak már több mint 1100 halálos áldozata van. (MTI) Mladics éhségsztrájkkal fenyegetőzik Belgrád. Éhségsztrájkkal fenyegetőzik a hágai börtönében ülő Ratko Mladics volt boszniai szerb hadseregparancsnok. Az egy­kori Jugoszláviában elkövetett háborús bűncselekményeket ki­vizsgáló Nemzetközi Törvényszék foglya azt hangoztatja, ha kö­vetelései nem teljesülnek azonnal, nem veszi be gyógyszereit, és élelmet sem vesz magához - írta a Blic című napilap. A nyugal­mazott tábornok „azonnal megfelelő orvosi ellátást” követel, va­lamint azt, hogy családtagjai és ügyvédei látogathassák. (MTI) Az orvosok kételkedtek a csírateóriában Továbbra is óriási a bizonytalanság MTI-JELENTÉS Berlin. Németországban a hasmenésjárvány halálos áldoza­tainak száma 21 -re emelkedett. A megbetegedettek, illetve a gya­nús esetek száma immár megha­ladja a 2600-at, és közülük több mint 600-ra emelkedett azoknak a száma, akik életveszélyes vagy legalábbis válságos állapotban vannak. Értesülések szerint mintegy 1000 illetékes vesz részt a baktériumforrás remélt azono­sításában. Egyelőre azonban nem tudták bebizonyítani, hogy az északi Bienenbüttelben levő biokertészeti üzemben termelt növényi csíra a felelős a járvány­ért. A bizonytalanság továbbra is nagy, sokan bírálják az alsó- szászországi kormány informá­ciós politikáját. Ennek kapcsán azt kifogásolják, hogy a növényi csírafajták „meggyanúsítása” túl korai és megalapozatlan volt. A közelmúltban hasonló történt a spanyol uborkával és észak-né­metországi zöldségfajtákkal is. A legfrissebb hírek szerint egyes hamburgi, hannoveri kórházak­ban az orvosok kételkedtek a „csírateóriában”. Levélben mondhatnak véleményt a karintiaiak Referendum kezdődött MTl-HÍR Becs. Népszavazás kezdődött Karintiában az újonnan felállí­tandó német-szlovén kétnyelvű helységnévtáblákról, a referen­dum azonban nem kötelező érvényű, és jogi jellegét is vitat­ják. A postai úton lebonyolítandó népszavazást a karintiai parla­ment az abszolút többséggel ren­delkező Karintiai Szabadságpárt szavazataival rendelte el. A la­kosság arról a megállapodásról nyilváníthat véleményt, amely a karintiai szlovén kisebbség nyel­vijogairól szóló hosszú vitát hi­vatott lezárni. Róma: Kadhafi megtorlásra használja a bevándorlókat Újabb tagországi hozzájárulásokat kér Rasmussen a líbiai bevetéshez MTl-HÍREK Brüsszel/ Róma. További tagországok hozzájárulását kér­te hétfőn a NATO főtitkára az at­lanti szövetség líbiai bevetései­hez. „Néhány szövetséges, aki kezdettől fogva viseli a terheket, most azt kezdte kérdezgetni, le- hetne-e egy kicsit szélesíteni a részvételt” - fogalmazott brüsszeli sajtóértekezletén An­ders Fogh Rasmussen. Az ENSZ Biztonsági Tanácsától kapott felhatalmazás alapján a NATO hadereje gondoskodik arról, hogy tengeri úton ne jusson el fegyverszállítmány Moammer el-Kadhafi rezsimjéhez, vala­mint hogy betartsák a líbiai lég­térben a repülési tilalmat. Emel­lett a NATO rendszeresen légi­csapásokat mér a líbiai polgári lakosságot támadó, illetve fe­nyegető katonai erőkre. A líbiai műveletekben a 28 tagú NATO- ból jelenleg csak kilenc tagor­szág vesz részt tevőlegesen. Róma bizonyítékokat gyűjt annak igazolására, hogy sok esetben Moammer el-Kadhafi rezsimje kényszeríti a bevándor­lókat a Földközi-tengeren való veszélyes átkelésre - közölte az olasz külügyminiszter egy lapin- teíjúban. Éranco Frattini szerint a tripo- li vezetés célja, hogy bosszút áll­jon Európán a NATO légitáma­dásai miatt. A hágai Nemzetközi Büntetőbíróság ügyészeinek pedig elegendő bizonyíték áll a rendelkezésére ahhoz, hogy közbelépjenek. „Emberiességel- leni bűntettel állunk szemben” - fogalmazott a külügyminiszter. A Kadhafi rezsimje elleni tün­tetések februári kezdete óta mig- ránsok ezrei indultak el Olaszor­szág partjai felé, közülük több százan vesztek a tengerbe. Tartalékként egyet nem állítanak le teljesen 2022-ig bezárják a német atomerőműveket MTl-HÍR Berlin. Németországban 2022-ig leállítják az összes atomerőművet - ilyen értelmű törvények szövegét fogadta el tegnap tartott rendkívüli ülé­sén a szövetségi kormány. Az országban összesen 17 atomerőmű van, ezek közül a legidősebbeket idén tavasszal - a fukusimai nukleáris ka­tasztrófa nyomán - átmeneti jelleggel lekapcsolták az ener­giahálózatról. A kormánykoalíció pártjai, a konzervatívok és a liberálisok már az elmúlt héten elfogad­ták az új „atompolitika” fő irá­nyait. Az előzetes határozat értelmében legkésőbb 2022 végéig bezárják az ország atomerőműveit. Az erőművek többsége már 2021 végéig beszünteti működését, de a három legkorszerűbbet - biztonsági tartalékként - véglegesen egy évvel később zárják be. A határozat része volt egye­bek között az is, hogy az át­menetileg már kikapcsolt nyolc atomerőművet nem in­dítják újra. Biztonsági tartalékként egyet nem állítanak le teljesen, az szükség esetén 2013-ig is­mét áramot termelhetne. Strauss-Kahn ártatlannak vallotta magát Washington. Ártatlannak vallotta magát tegnap a New York-i bíróságon Do­minique Strauss-Kahn, az IMF volt vezérigazgatója az ellene felhozott szexuális bűncselekmény, nemi erő­szak kísérlete és törvényte­len fogva tartás vádjában. „Nem vagyok bűnös” - je­lentette ki Strauss-Kahn, aki 25 évi szabadságvesztésre is számíthat, ha a bíróság mégis bűnösnek találná. A politikus-közgazdásznak legközelebb július 18-án kell majd megjelennie a tör­vényszék előtt. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom