Új Szó, 2011. június (64. évfolyam, 126-151. szám)
2011-06-07 / 131. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. JÚNIUS 7. Közélet 3 Asszimiláció, kevés gyerek és elvándorlás - várhatóan 30-60 ezer fővel csökken a magyarság száma 2001-hez képest Fogy a szlovákiai magyar, de miért? NÉPSZÁM SČÍTANIE OBYVATEĽOV 1 Auti' A iV A počítame s tebou i SZÁMOLUNK VELED! mum [fim Sajnos a fogyással is számolni kell (Somogyi Tibor felvétele Pozsony. Tegnap lezárult a népszámlálás adat- gyűjtési szakasza. Az első eredményeket várhatóan ősszel teszi közzé a statisztikai hivatal, ám sajnos már most borítékolható, hogy kevesebb magyar van Szlovákiában, mint a tíz évvel ezelőtti népszámláláskor. Cikkünkben a miértre keressük a választ. MÓZES SZABOLCS A statisztikusok - szlovákok és magyarok egyaránt - legfeljebb azon vitáznak, hogy mennyivel lesz kisebb a magyarság száma, a fogyást kész tényként kezelik. Sajnos nemcsak arányaiban, hanem számszerűleg is. 2001-ben a II. világháború óta először fordult elő, hogy csökkent a magyarság száma az eggyel korábbi cenzushoz viszonyítva, bár az arányszám ez idő alatt - egy kivételtől eltekintve - folyamatosan csökkenő tendenciát mutatott. Szociológusok és demográfusok szerint a szlovákiai magyarság száma idén várhatóan a lélektani határnak számító 500 ezer fő alá esik, arányszáma pedig 9 százalék alá. Gyurgyík László szociológus szerint 461 ezer és 486 ezer fő közötti lesz a magyarság száma a népszámlálás alapján. 1991 és 2001 között 47 ezres volt a fogyás, az utóbbi tíz évben 30-60 ezres is lehet. Asszimiláció A fogyás két fő oka az asszimiláció és nemzetiségváltás, valamint a természetes fogyás. Gyurgyík kutatásai szerint az 1991 és 2001 közötti fogyásnak 60 százalékban az előbbi, 25 százalékban pedig az utóbbi az oka. Hasonló arányokra lehet számítani az utóbbi tíz év statisztikái alapján is, azzal, hogy a természetes fogyás valószínűleg felgyorsult. Magyarán: kevés magyar gyermek születik, és egy részük élete során nemzetiséget vált. Az asszimilációt leginkább a vegyes házasságok és a gyerekek szlovák iskolába íratása erősíti. Gyurgyík kimutatásai szerint például a vegyes, szlovák-magyar párok gyermekeinek 80 százaléka szlovák lesz, de még a tisztán magyar családokban felnövő gyermekek 6 százaléka is asszimilálódik a későbbiekben. A szlovák iskolába járó magyar szülők gyermekeinek közel 30 százaléka felnőtt korban szlováknak vallja magát, ám ha magyar iskolába jártak, ez az arány csak 2 százalék. Kevés gyerek születik A népszaporulat lelassulása, illetve fogyásba történő átcsa- pása egész Szlovákiát érintő probléma, ám a magyarlakta járásokban hatványozottan jelentkezik. Branislav Šprocha demográfus (Infostat intézet) kimutatása szerint a mai Dél-Szlovákia régiói már a 20. század elején is érezhetően alacsonyabb termékenységi mutatókkal rendelkeztek, mint az északi szlovák régiók. Főként a Lévától Rozsnyóig húzódó, több történelmi vármegyét is felölelő régióban volt az utóbbi másfél században mélyen átlag alatti a gyermekszám, s ezekben a régiókban kezdődött el a leghamarabb az egykézés. Az utóbbi években is ezekben a járásokban született egy anyára vetítve a legkevesebb gyerek. Elvándorlás A fogyásban nem elhanyagolható szerepe van az elvándorlásnak, mely a magyarságot érzékenyebben érinti, mint a Magyarok száma és aránya Szlovákiában 1921 644 ezer 21,2% 1930 585 ezer 17,8% 1950 355 ezer 10,3% 1961 519 ezer 12,4% 1970 552 ezer 12,2% 1980 559 ezer 11,2% 1991 567 ezer 10,8% 2001 521 ezer 9,7% szlovákságot. Főként azok nagy része, akik közép- vagy főiskolai tanulmányaikat Magyarországon végzik, a határon túl maradnak. Emellett országos szinten a déli régióban a legmagasabb a munkanélküliség, így innen nagyobb arányban mennek el az aktív korban lévők,külföldre dolgozni, mint a relatíve gazdagabb vidékekről vagy a fővárosból. Van ugyanakkor olyan ország, ahol az elvándorlás nem a kisebbségi magyarságot fogja negatívan érinteni. Romániából főként a román nemzetiségű fiatalok mentek el az utóbbi tíz évben nagyobb arányban, ennek köszönhetően esély van rá, hogy hosszú évtizedek óta először nő a romániai magyarság aránya. Az asszimilációval összefügg, hogy a magyar romák milyen arányban vallják magukat magyarnak. Amint szombati számunkban a téma boncolásakor írtuk, már tíz évvel ezelőtt is hozzávetőlegesen 60-90 ezer magyar roma volt. A magyarság fogyása így attól is függ, ők milyen arányban „váltanak” roma nemzetiségre. Összesen négy szlovák rendőr segíti majd a bajbajutott szlovák turistákat, kihelyezett konzulátus is megnyitja kapuit Idén is lesznek szlovák rendőrök az Adriai-tengernél Júliusban a szlovák rendőrök is felbukkannak a horvát tengerparton (Somogyi Tibor felvétele) ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Az idei turistaszezon alatt is lesznek szlovák rendőrök Horvátországban, akik szükség esetén segítséget nyújtanak a bajba jutott szlovák állampolgároknak - közölte tegnap lapunkkal a külügyminisztérium. A turistáknak az egyenruhásokon kívül a külügyminisztérium kihelyezett konzulátusának munkatársai is segítséget nyújtanak. A konzulátus harmadik alkalommal nyitja meg kapuit július 1-jén Splitben. Az irodában például ideiglenes utazási okmányt állíthatnak ki azoknak, akik elveszítették, vagy akiktől ellopták irataikat. Az iroda augusztus végéig működik Splitben, a Kralja Zvonimira 14-es házszám alatt. A konzulátus telefonszáma +385 21 315 108; elektronikus elérhetőségé pedig slovak.con@gmail.com. A szlovák rendőrök július 4-től augusztus 28-ig lesznek Horvátországban a leglátogatottabb turistaközpontokban. Ketten a Makarskai rendőrállomáson teljesítenek szolgálatot, a Podgora, Tucepi, Brela és Baska Voda üdülőközpontokban járőröznek. Szükség esetén a turisták az alábbi mobilszámon léphetnek velük kapcsolatba: +385 99 7201001. A másik két rendőr irodája a krki rendőrállomáson lesz, a Crikevnica, Növi Vinodolski, Opatija, Cres, Krk, Mali Losinj, Rab, Baska, Malinska és Moscenicka Draga központokban üdülők fordulhatnak hozzájuk segítségért. Telefonszámuk: +385 99 7201002. A szlovák állampolgárok által külföldön elkövetett bűncselekmények száma egyébként általában Horvátországban a legmagasabb. Rendszerint szállodai szobákat rabolnak ki, vagy autókat törtek fel. A turisták gyakran azért kerülnek bajba, mert nem tartják be a közlekedési előírásokat. A szlovák rendőrök, illetve a konzulátus munkatársai legfeljebb új utazási okmányokat állíthatnak ki, vagy segítséget nyújtanak a hatóságokkal való kommunikáció során. A bírságot viszont nem fizeti ki a konzulátus a turisták helyett és arra sincs lehetőség, hogy készpénzt adjanak kölcsön annak, akinek például ellopták a pénztárcáját. (dem) Rendőrségi akció Egy hétig tele lesznek az utak rendőrökkel Pozsony. Újabb, egy hétig tartó rendőrségi akciót hirdetett az európai közlekedésrendészetek emyőszervezete, a Tispol. A júniusi ellenőrzés tegnap kezdődött és vasárnap éjfélkor ér véget. Az egyenruhások főleg a közúti közlekedés résztvevőinek alkoholfogyasztására fognak összpontosítani. Nemcsak a gépkocsivezetők, hanem a motorosok és a kerékpárosok is a megszokottnál jóval gyakoribb ellenőrzésre számíthatnak - közölte lapunkkal Michal Slivka, az Országos Rendőr-főkapitányság sajtóosztályának munkatársa. Az előző, országos ellenőrzés során egy hét alatt 112 sofőrt büntettek meg azért, mert ittasan ültek a volán mögé, 65 kerékpáros kapott alkoholfogyasztás miatt büntetést. Slivák szerint egyébként a szigorú büntetéseken kívül önmagában a gyakoribb ellenőrzések is hozzájárultak ahhoz, hogy az elmúlt hónapokban csökkent a balesetek száma. Idén június 6-ig a rendőrség 6216 közúti balesetet észlelt, ami 2010 ugyanazon időszakával összehasonlítva 2275 esettel kevesebb. A karambolok során 2264 személy szenvedett könnyű, 394 pedig súlyos sérüléseket, 123 ember vesztette életét, (dp) A parlament dönti el Nem akarjuk emelni a sörös boradót Pozsony. Előre sejteni lehetett a Polis ügynökség felmérésének végeredményét; a közvélemény-kutatás során ugyanis arra a kérdésre keresték a választ, hogy a lakosság egyetért-e a boradó bevezetésével, illetve a sör jövedéki adójának emelésével. A megkérdezettek túlnyomó többsége - a bor esetében 58,2, a sör esetében 57,8 százaléka - nemmel válaszolt. Ján Baránek, a Polis ügynökség politológusa leszögezte: a boradó bevezetését a válaszadók 27,4 százaléka támogatja, 14 százalékuk nem tudott válaszolni a kérdésre. A sör adóterhelését az emberek 28,2 százaléka emelné még tovább, 14 százalékuk nem tudott állást foglalni. Egyébként a bor jövedéki adóját már többször próbálták emelni, de egyszer sem sikerült. Ha a jelenlegi javaslatot megszavazza a parlament, akkor jövőre akár a harmadával drágulhatnak a borok az üzletekben. A pénzügyminisztérium hektoliterenként 40 eurós jövedéki adót vetne ki az egyik legkedveltebb hazai italfajtára. A szőlészek és borászok szakmai szervezetei szerint a döntés katasztrofális hatással lesz az ágazatra, a forgalom visszaesése ugyanis háromezer ember munkahelyét veszélyeztetheti. (dp, SITA)
