Új Szó, 2011. május (64. évfolyam, 100-125. szám)
2011-05-05 / 103. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. MÁJUS 5. Vélemény És háttér 7 Nagy volt a kockázat - az elkövetkező hetekben rengeteg állítást és kérdést kell tisztázni Obama lett Amerika hőse Minden akciónak van nyertese és vesztese. Arra már most fogadni lehetne, hogy Oszama bin Laden levadászásával Barack Obama biztosította magának az újraválasztást. MALINÁK ISTVÁN Ez nemcsak abból látszik, hogy a Kongresszusban mindkét párt tagjai feláltva tapsoltak neki, amikor a gyűlölet ideológusának haláláról beszélt, hanem még a kőkemény Dick Cheney, Bush volt alelnöke is elismeréssel méltatta Obama szerepét. Mert tényleg nagy volt a kockázat, a titkosszolgálatok sem tudták százszázalékos biztonsággal állítani, hogy valóban bin Laden tartózkodik a kiszemelt házban, nem pedig egy hasonmás. Azt a lehetőséget az elnök elvetette, hogy a célpontot szétbombázzák, mert egy idegen országban egy ilyen akció rengeteg feszültséggel és sok civil áldozattal járt volna, másrészt nem maradt volna bizonyíték arra, hogy valóban a terroristavezért öíték meg. Valószínűleg intő példaként lebeghetett Obama szeme előtt Jimmy Carter példája, aki egy nap alatt -1980. április 24-én - eljátszotta újraválasztása esélyét. Az iráni túszdrámáról van szó, a kudarcot vallott Saskarom hadműveletről. Carter kommandósokat küldött az amerikai nagykövetségen fogva tartott túszok kiszabadítására, de a sivatagi körülményekre fel nem készített helikopterek az akció közben elromlottak. A le- bőgés óriási volt. Vesztesnek általában az al- Kaidát kiáltják ki, amely elvesztette legnagyobb vonzerővel bíró szimbólumát. Ezzel az a baj, hogy az al-Kaidáról sokat beszélünk, sokat sejtünk, de keveset tudunk. Ha szervezet, akkor annyira laza, hogy már nem is az, ha ideológia, akkor annyira széteső, sokrétű, hogy már alig követhető. Terrorista berkekben sikk al-Kaida-kapcsolatok- kal dicsekedni, bárhol kövessenek el egy robbantást, mindig akad valaki, aki az al-Kaida nevében vállalja. Ennek a jelenségnek az elemzése - különösen most, az arab forradalmak tükrében - ezért külön téma. Sokkal kézenfekvőbb vesztes lehet Pakisztán, s hogy ennek milyen hatása lesz a nemzetközi terrorizmusra és az ellene folytatott harcra, az felmérhetetlen. A pakisztáni vezetés egyrészt a terrorakciók fő célpontjává válhat, másrészt elvesztheti a terrorellenes harc címén kapott sokmilliárdos amerikai és egyéb támogatást (bár ezt egyelőre sem az USA, sem Európa nem akarja). Az elkövetkező hetekben rengeteg állítást és kérdést kell tisztázni. Senki sem hiszi el, hogy a pakisztáni vezetés ne tudott volna az amerikai akcióról: az ország légterébe nem lopakodó bombázókkal hatoltak be, hanem „döcögő” helikopterekkel. Negyven percen át tartott a harc, a lövöldözés, s a helyszíntől száz méterre levő katonai akadémia minimum ezer fegyverese az orrát semdugtaki. Senki sem hiszi el, hogy bin Laden erődítményszerű búvóhelye, amely száz méterre áll a katonai bázistól, ne keltette volna fel a hadsereg vagy a pakisztáni titkosszolgálat (ISI) figyelmét. Az ISI-t a vüág egyik legjobb titkosszolgálatának tartják. Pakisztánban született meg a tálib mozgalom is, az ISI hathatós támogatásával. Amerika régóta gyanítja, hogy az ISI kettős játékot űz, korábban is megvádolta azzal, hogy ő bújtatja bin Ladent. Ezek után az USA nagyon hamar bizonyítékokat is akar szerezni. Szomszéd asszony, meg sem várja a munkatörvénykönyv végleges változatát, és kapálni kezd? (Peter Gossónyi rajza) JEGYZET Mez-telenül IAMPL ZSUZSANNA H^BMfc****Í Tegnap tíz per- cig néztem az mrl ablakból az au& rókát és számoltam. Nagyjából minden ötödikig __re tűztek zászlót: vagy az autó oldalán lobogott, vagy a visszapillantótükröt öltöztették szlovák nemzeti színekbe. Délután Pozsony belvárosában végeztem célzott megfigyelést. Az emberek többsége a hétköznapi ruhatárát viseli, bár akad, aki hokivébé-emblémás sapkában vagy hokisállal a nyakában közlekedik, és láttam sok fiatalt szlovák hokismezekben, és nőket arcukra festett szlovák zászlóval. Aztán láttam még egy nagyobb csoport járókelőt orosz színeket hordozó sisakban, aminek a két oldalán szarvak vannak, és láttam egy nagy társaságot hatalmas bársonykalapokkal a fejükön, de őket csak akkor tudtam identifikálni, amikor megszólaltak csehül. Ám az utóbbiak - tehát az oroszok és a csehek - nem annyira érdekesek, mert a megfigyelésem annak bizonyítására vagy cáfolására irányult, hogy a főváros szlovák zászlótengerben úszik. Hétfőn ugyanis felhívott egy ismerősöm, és pontosan erre hivatkozva tudakolta, hogy egyáltalán biztonságos-e most neki vidéki magyarként Pozsonyba jönni. (Érdekes, a néhány évvel ezelőtti pesti zavargások idején minden gond nélkül odautazott, pedig ott aztán volt zászlótenger, meg kukákat gyújtogató, zászlóba burkolt részeg fiatalok - ezt is a saját szememmel láttam.) Mondtam neki, persze viccből, húzzon magára ő is egy mezt. Erre felháborodottan közölte, hogy ő mezt soha, nem támogatja a sportot, főleg nem az olyan primitív sportot, mint a hoki, és egyáltalán ilyen primitív szokást, mint a mezek viselése. Hát nem kötelező mezt viselni. De a szurkolás és a mezviselés nem a primitívek sajátossága. Egy szociológus barátom, nagy koponya, hívő ember, selyemsálat csináltatott a kedvenc csapata színeiben, azzal jár a meccsekre. Néhány éve eljött Pestről Pozsonyba, és a zuhogó esőben, csuromvizesen végigszurkolta az Artmedia-Porto mérkőzést, pedig egyik sem a kedvenc csapata. Vagy: a spanyol tengerparton rengeteg turista jár mezekben (nem beszélve a spanyolokról). Emlékszem, amikor először voltam ott, szinte minden férfi, kortól függetlenül Barca-mezben mászkált. Az akkor hatéves kisfiam is akart egyet. A városka másik végén vettük, s vagy két kilométert gyalogolt ünnepélyes arckifejezéssel, mereven maga előtt tartva a lapos dobozba csomagolt Romario-mezt, amit aztán csak éjszakára vetett le (a pici mez még mindig megvan!). Nem szégyen az, és nem is primitizivmus, ha valaki magán viseli országa, csapata színeit. Persze, nem is kényszer. Szurkolni sem kötelező, ugyanúgy, mint ahogy nem kötelező olvasni, táncolni vagy főzni. De azért ne legyünk már ilyen rosszmájúak a békés szurkolókkal szemben. Ahol nagy események zajlanak, ott az a normális, hogy az eseménynek külső nyomai is vannak. S a hokivé- bé a sportban nagy esemény. KOMMENTÁR Időszerű kérdések KOCUR LÁSZLÓ A Smernek azt ugyan nem sikerült elérnie, hogy rendkívüli parlamenti ülés legyen a magyar-szlovák kapcsolatokról, de tegnap két SDKÚ-s képviselő - Jana Dubovcová és Kamii Homoľa - segítségével megszavazták az alkotmányjogi bizottságban, hogy Mikulás Dzurinda külügyminiszter tegyen jelentést a bizottság előtt Szlovákia és Magyarország kapcsolatáról. A bizottsági ülés kommunikációs potenciál tekintetében nem versenyezhet a rendkívüli parlamenti üléssel, de némi médiahátszéllel sikeresen kommunikálható a már apolitikussá közönyösödött választók felé is, hiszen nem elvontnak tűnő, szakpolitikai kérdésekről van szó, hanem zsigeriről: a magyarokról. A bizottságban ülő honatyák harminc napon belül arra szeretnének választ kapni a szlovák diplomácia vezetőjétől, milyen hatással van Szlovákia biztonságára az új magyar Alkotmány, a Kárpát-medencei Képviselők Fóruma, a nemzeti összetartozásról szóló törvény és a kettős állampolgárság. A témákat látva nem vitás, a két kormánypárti honatya az olcsó jutalomjátéklehetőségét akarta biztosítani pártbeli főnökének, aki, kellően erélyes válaszokat adva a haza megmentőjé- nek szerepében tetszeleghet. A hat smeres képviselőnek meg voltaképpen mindegy, mit mond Dzurinda, számukra a lényeg, hogy hozzászólásként kifejthessék saját véleményüket a dolgokról, mely a rendkívüli ülés meghiúsulása miatt beléjük szorult. Napnál világosabb, hogy a 2004 szeptemberében alakult KMKF a legcsekélyebb veszélyt sem jelenti Szlovákia számára, ha bármilyen veszélytjelentett volna, azt már észrevettékvolna. Ugyanígy kilóg a lóláb a nemzeti összetartozásról szóló törvény esetében, melyet Sólyom László tavaly, a trianoni békeszerződés aláírása 90. évfordulójának előestéjén látott el kézjegyével. A kettős állampolgárságról sem a héten hallhattak először. Mire hát ez a feszült érdeklődés? A Smer a bizottsági meghallgatást saját alkotmánymódosítási javaslata támogatására használhatja. Tervei szerint a kisebbségektől megvonnák a kollektív jogokat, s csak az egyénieket garantálnák. Az újabban alpári óriásplakátokon is támadó SNS pedig - ugyanezen a parlamenti ülésen - nyilatkozatban ítélné el az űj magyar Alkotmányt. Jelenleg ezek Szlovákia megoldást leginkább sürgető problémái. TALLÓZÓ ROMÁNIAI MAGYAR LAPOK Ahatáron túli magyaroknak szánt magyarországi támogatásokról írtak a romániai magyar lapok, amelyek eltérően ítélik meg a támogatások folyósításában végrehajtott és várható változásokat. A Krónika szerint nem lehet nem érzékelni azt az idegességet, amely a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) háza táján mutatkozik, amikor a magyar kormány nem a szövetség érdekeltségi körébe tartozó szervezetre bíz egy-egy népszerű feladatot. Az RMDSZ vezetőinél korábban az verte ki a biztosítékot, hogy a magyar állampolgárság igénylésével kapcsolatos tanácsadást az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsra bízták, most az oktatási-nevelési támogatások kiosztása körül forrósodik a levegő. Egyre nyilvánvalóbb, hogy az Orbán-kormány a Romániai Magyar Pedagógusszövetséghez fordul a pénzosztással, és ejti a Kelemen Hunor RMDSZ- elnök által vezetett Iskola Alapítványt, amely az elmúlt hét évben bonyolította le a támogatás folyósítását. „Ha így történne, a Fidesz-kormány ahhoz a szervezethez térne vissza, amelytől a magyarországi balliberális kormányzás idején elvették a feladatot, és az RMDSZ házi alapítványához menekítették ” - írta a Krónika, amely szerint az RMDSZ mostani „magyarországi kié- heztetése” elvezethet oda, hogy a romániai magyar közösségen belül is nyílt vita kezdődik a közpénzek felhasználásáról. Az Uj Magyar Szó szerint a romániai Iskola Alapítványnak és a magyarigazolvány romániai igénylésének adminisztrálásával foglalkozó Progress Alapítványnak - mely a magyar kormány döntése nyomán már nem látja el ezt a feladatot - semmi oka az értetlenségre és a csodálkozásra. Az RMDSZ működtette mindkét alapítványt, ajelenlegi magyar kormány pedig le akar számolni azzal a szervezettel, amely még Markó Béla (az RMDSZ volt elnöke) után sem vágja magát hasra előtte, és a romániai magyarságot érintő kérdésekben saját .véleménye van. Budapestnek az a célja, hogy létrehozzon egy 15 milliós, erősen központosított nemzetet. Ehhez kell a kettős állampolgárság, mellyel a Magyarországon apadó születésszám és kivándorlás ellenére is el lehet érni ezt a számot. „A magyarok lakta, határon túliaknak mondott területek magyar jellegű megőrzése csak annyira érdekes, hogy előőrsei lehessenek egy magyarországi gazdasági terjeszkedésnek” - írta a kommentátor. (MTI)
