Új Szó, 2011. május (64. évfolyam, 100-125. szám)

2011-05-30 / 124. szám, hétfő

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. MÁJUS 30. Kultúra 7 Gálakoncert Erkel Ferenc műveiből az EU Tanácsának magyar elnöksége alkalmával Best of Erkel Kassán A Best of Erkel bemutatója Bukarestben... (Kép: gyulaivarszinhaz.hu) A koncert megszólaltatói Nem mindennapi zenei élményt kínál Kassán május 31-én a Művésze­tek Házában a Best of Er­kel gálakoncert a Gyulai Várszínház előadásában. Magyarország az euró­pai uniós elnökség során kezdeményezően lép fel a kulturális sokszínűség megőrzéséért. Ennekje- gyében kerül sor a Best of Erkel című gálakon­certre is Kassán. ÚJ SZÓ-ELŐZETES Az est a Gyulai Várszínház előadását nyújtja az EU Taná­csának magyar elnöksége al­kalmával a kassai Magyar Fő­konzulátus és az Állami Filhar­mónia szervezésében, s Erkel operáiból és kompozícióiból nyújt egyedi összeállítást. Fellépnek: Bazsinka Zsu­zsanna, Kriszta Kinga, Cselócz- ki Tamás és Wagner Lajos ope­raénekesek, Kassai István zon­goraművész, a Debreceni Fil­harmonikus Zenekar és a Deb­receni Fesztiválkórus. Karigaz­gató: Pad Zoltán, vezényel: Ko- csár Balázs. íme, maga a program: I. rész. 1.Hunyadi-nyitány- Zenekar, 2. Mátyás áriája - Kriszta Kinga, 3. V. László áriá­ja - Cselóczki Tamás, 4. II. fel­vonás, nyitókép - Kriszta Kin­ga, Kórus, női kar, 5. Mint a tenger - Bazsinka Zsuzsanna, Kórus, női kar, 6. Gara nádor bosszú-áriája - Wagner Lajos, 7. László és Mária búcsúja - Kriszta Kinga, Cselóczki Ta­más, Wagner Lajos, 8. Hunya­di: I. felvonás finálé (Cselszö­vőkar) - Cselóczki Tamás, Kó­rus férfikar. Szünet. II. rész. 1. Változatok Bartay Bazsinka Zsuzsanna - A csodálatos hangú koloratúr- szoprán a Magyar Állami Operaház magánénekesnő­je. Tagja volt a karlsruhei, a lipcsei, az esseni operaház­nak. Kriszta Kinga - A Deb­receni Egyetem Zenemű­vészeti karának magánének szakán diplomázott. Jelen­leg a debreceni Csokonai Színházban és a Magyar Ál­lami Operaházban énekel. Cselóczki Tamás - A Zene- akadémia színpadán a Bu­dapesti Tavaszi Fesztiválon debütált. Énekelt egyebek között Izraelben, Oroszor­szágban, Ausztriában, Japán számost koncert- és színház­Endre Csel című operájára - Kassai István, 2. Bánk áriája - Mint száműzött, ki vándorol... - Cselóczki Tamás, 3. Bánk - Tiborc - Cselóczki Tamás, termében. Wagner Lajos ­A debreceni Csokonai Szín­ház operaénekese. Vendég­ként fellépett az Operaház színpadán, szerepelt a Sze­gedi Nemzeti Színház és Miskolci Nemzeti Színház operatársulatánál is. Kassai István - Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, aki Erkel zongoradarabjait szólaltatja meg. 1987 óta magyar ze­nével foglalkozik. Kocsár Balázs - 1999 és 2002 kö­zött a Frankfurti Operaház Első karmestere. Ma a Cso­konai Színház zeneigazgató­ja és a Debreceni Filharmo­nikus Zenekar és Kodály Kó­rus művészeti vezetője. Wagner Lajos, 4. Ég ura, kérünk... - Kórus, 5. Melinda áriája - Ölj meg engem, Bánk - Bazsinka Zsuzsanna, 6. Bordal - Wagner Lajos, Kórus, 7. Há­Debreceni Filharmonikus Zenekar - 1923-ban alakult és hamarosan az ország első jelentős vidéki zenekarává fejlődött. Számos kortárs magyar és külföldi mű ős­bemutatója fűződik az együttes nevéhez. Évek óta hatalmas sikerrel mutatko­zik be Franciaország számos nagyvárosában. Debreceni Fesztiválkórus - 2010-ben alakult. Az énekkar tagjai magasan képzett hivatásos énekesek, akiknek célja a magyar zene- és kóruskultú­ra értékeinek felmutatása és továbbvitele. Szakmai veze­tője Pálinkás Péter, a Csoko­nai Színház karigazgatója. rom a tánc, három a tánc - Kó­rus, 8. Hunyadi: Palotás - Ze­nekar. A koncert kezdetének idő­pontja: 19.00. (ű) Ötletes-szellemes, lazán üde szövegek: könnyen szerethető ügyes elsőkötetes munka A hang mániákus szétbeszélése KÖNYVHÉT-ELŐZETES Ügyes kis első kötetet hozott létre Veres István. A száztizen­hat oldal prózát három részre osztja a tizenhárom novella, s bár ezek főként hangfekvésük­ben, valamint a nézőpontok és beszédhelyzetek, részint meg persze a témájuk szerint külön­böznek egymástól, alapvető jel­legzetességük már az első, acím- adó szövegben felismerhető. Felismerhető és szerethető, mert könnyű kézzel írt, ötletes-szel­lemes, üde szövegekről van szó, és a mondatok is nagyon közel állnak a beszélt nyelvhez. Köz­ben nincsenek híján a kellő tech­nikai és szerkezeti rafinériának, s bár a központi téma többnyire valamilyen érzelmi viszony, az alakok mögül felsejlő narrátor láthatóan nemcsak jó, hanem kritikus-ironikus megfigyelő is, s ennek köszönhetően az egyes darabok viszonylag szűk tere­pén meglehetősen gazdag alak- és táj világ sejlik fel. Majdnem azt írtam, bomlik ki, de a Galván­elemek és akkumulátorok szö- vegvüága nem a környezet vagy a téma kibontását tartja fontos­nak, hanem egy-egy szólam ki­bontását. A Veres ístván-i cse­lekmény is egy-egy szólam ki­bontása, sőt ez a fajta próza a be­szélő (megszólaló, magában be­szélő, gondolkodó) hangnak az egészen elképesztő kibontása: ez maga a túlbeszélés, a locso­gás, a hang mániákus szétbeszé­lése, egyfajta megállíthatatlan (a mai viszonyokban aktualizá­lódó) švejki monológ, a szólam­nak oly mértékű megnyújtása, kiterjesztése és leállíthatatlan túlcsordulása, ami kiváló humor forrása. A szereplői szólamok túlburjánzásán túl a szólam fi­nom, Karinthyt idéző szituációs metamorfózisai is segítik az olyan olvasatot, mely az iróniát, a szarkazmust s következményü­ket, a harsány kacagást mozgósít­ja; ilyen például a Nyugdíjasok a ködben fülkejelenetének az az epizódja, amikor a nyugdíjasokat figyelő utazó a vele szemben ülőt Jézus egyik apostolához hason­lónak látja, s a történet innentől megállíthatatlanul csap át Jézus és az apostolok párbeszédébe. Vagyis a megállíthatatlan hang, a megállíthatatlanságában iro­nikussá váló szólam nemcsak remek atmoszférateremtő elem, hanem a történet perpetuum mobiléje. S persze, az irónia for­rásai közt feltétlen megemlíten­dő a beszélők közvetlen hangja és az ehhez képest közönyös, va­lamiféle álnaiv narrátori semle­gesség, erre a Sajtra mindig kell pénz egy részlete lehet példa: „...szeretem Marinak ezeket a partizánakcióit, ő meg élvezi, hogy azt csinálhat velem, amit akar. A szatyrából kihalássza Tő­kés László Temesvár szellemé­ben című kötetének egy dedikált példányát. »Szeretném, ha elol­vasnád. Kibaszott jó könyv.« Jól van, Mari, majd elviszem a túrára...” Száztizenhat oldal, melyen csak nyomják a rizsát, la­zán, cél nélkül, sőt mintha maga a parttalan hang volna a cél. Ügyes kötet, könnyen megszerethető, a szellemi kirándulásnak abból a fajtából, mely egyszerre szóra­koztat és azért a kondíciót is kellő mértékben frissen tartja. Legjobb darabjairól (Nyugdíjasok a köd­ben, Sajtra mindig kell pénz, Gát­lástalan fokhagymaevők s külö­nösen az In memoriam nyaloga- tós kutyus) az a véleményem, mint Marinak a Tőkés-könyv­ről. (cs.g.) (Veres István: Galvánelemek és akkumulátorok. Kalligram, 2011) F0LY0IRAT-AJANL0 Mesés Irodalmi Szemle CSANDA GÁBOR Akár gyermeknapi ünnepi ajándéknak is felfogható az Iro­dalmi Szemle májusi száma, melynek középpontjában a gyermekirodalom áll, s ami még ennél is nagyobb meglepetés: a lap nemcsak szülőknek és uno­káikkal törődő nagyszülőknek (s persze óvónőknek és pedagó­gusoknak) ajánlható bátran, hanem magának a legkisebb, olvasni tudó korosztálynak is. A folyóirat hat szerkezeti egy­ségre osztott: a Májusi vizsga irodalom, közélet és társada­lomtudomány társításával az időszerű népszámlálást állítja előtérbe (benne: Kulcsár Ferenc esszéje, Gál Sándor verse és Lampl Zsuzsanna jegyzete), a Gyermek, irodalom című ösz- szeállítás alkotja a szám gerin­cét, az Arc három alkotói jubile­um előtti tisztelgés (egy Mik- száth-tanulmánya fordításával köszöntik a hetvenéves Karol Wlachovskýt; a negyvenöt évvel ezelőtt született Tálamon Al­fonz arcélét Szalay Zoltán rajzol­ja meg; a hatvanéves Huncík Pé­terrel N. Tóth Anikó beszélget). A Színház az egész... rovatban Száz Pál tanulmánya kapott he­lyet (az Arvisura Szentivánéji álom című darabjáról); a Szem­le rovatban irodalomkritikák és recenziók olvashatók: Fűzi László ismerteti a Szegedy-Ma- szák Mihály által szerkesztett Nemzeti művelődés - egysége­sülő világ című tanulmányköte­tet, Vilcsek Béla Cselényi László rövidprózai gyűjteményét (Az értől a Csendes-óceánig...), Kol- larits Krisztina Benyovszky Krisztián monográfiáját (Fosz­togatás. Móricz-elemzések), Márkus Béla a Minimál című Ba­lázs F. Attila-verseskötetet, La- cza Tihamér pedig Ozogány Er­nőnek a híres magyar asszonyo­kat bemutató ismeretterjesztő kötetét (A nemzet virágai). Vé­gül Szalay Zoltán rövid ajánlói néhány érdekes áprilisi irodal­mi hírről. A Holmi részletes kul­turális és irodalmi hírek körké­peként szlovákiai magyar iro­dalmi-kulturális eseményeket rögzít. S akkor lássuk, mi mindent kínál a kiváló gyermekirodalmi összeállítás. Tóth Krisztina gyermekverseit, Kozsár Zsu­zsanna esszéjét a mese világá­ról, Lackfi János gyermekverse­it, Lovász Andrea tanulmányát (Felnőtt gyermekirodalom), Ba­lázs Imre József gyermekverse­it, M. Csepécz Szilvia meséjét, Kiss Ottó mesenovelláit, Petres Csizmadia Gabriella tanulmá­nyát (Darvasi László Trapiti... című gyermekregényéről), Tóth Elemér gyermekverseit, N. Tóth Anikó négy mesketéjét, Z. Né­meth István gyermekverseit, Vörös István gyermekverseit, Bedecs László ismertetőjét a Me­seterápia című Boldizsár Ildikó- könyvről, Kovács Lajos recenzió­triptichonját három szlovákiai magyar gyermekkönyvről (Tóth Elemér: A bátor nyúl, Dénes György: Verses állatkert és Gyü- re Lajos: Gesztenye Guszti kü­lönöskalandjai). Mi sem természetesebb, hogy a lapot kívül-belül gyermekraj­zok illusztrálják. RÖVIDEN A Határeset szlovákul Pozsony. Ma este hat órakor mutatják be Hunčík Péter re­gényének szlovák változatát, a Hraničný prípad című alko­tást a pozsonyi Dunaj— kultúrközpontban (Nedbal u. 3.). Je­len lesznek a kötet fordítói, Magda Takáčová és Marta Lie­ková. Bemutatja Pavel Rankov és Dániel Hevier. A szerzővel és az est vendégeivel Martin Bútora beszélget, (ú) Kalligram-prózaest Pozsony. Holnap, azaz kedden ismét a pozsonyi Dunaj— ad helyszínt a könyveknek, ezúttal hét kortárs magyar író legújabb kötetével ismerkedhetünk meg: Bartók Imre Fém című regényével, Grendel Lajos Négy hét az élet című regé­nyével, György Norbert Átmeneti állapot című kisprózaköte­tével, Király Kinga Júlia A test hangjai című „ledérköny- vével”, Száz Pál Arcadia... című verses prózájával, Tőzsér Árpád Érzékek csőcseléke című újabb naplókötetével, Veres István Galvánelemek és akkumulátorok című novellásköte- tével. Helyszín: Nedbal u. 3., 4. emelet, kezdés: 19.00. (ű) A Zeusz-szobor a Casinóban Pozsony. Május 31-én, kedden kerül sor Timon Kálmán Hogyan nézhetett ki az olümpiai Zeusz-szobor? előadására. Az ókori építményeket vizsgáló építészettörténeti sorozat második része a Zeusz-szobor előzményeit, megépítése kö­rülményeit, fennállását, pusztulását és utóéletét mutatja be, vetített színes képekkel. Helyszín: a Casino székháza (Kla- risszau. 7.), kezdés: 18.00. (ú)

Next

/
Oldalképek
Tartalom