Új Szó, 2011. május (64. évfolyam, 100-125. szám)
2011-05-28 / 123. szám, szombat
www.ujszo.com PRESSZÓ ■ 2011. MÁJUS 28. SZTÁRVILÁG 1 3 Esküvő - sárgában 1 1* w s*V VH . ■ w Lakodalmi emlék r ;§J 81 L á ft ■ Capri szigetén Extravagáns (Fotók: Sisa Sklovska képarchívuma) Idén január 15-én összeházasodtunk Csodálatos, nem hagyományos esküvő volt. egy fejjel alacsonyabb és gömböly- ded. Nem sminkeltek, púpos nővé változtattak, s nagy örömömre - mert a színészet nagy hobbim - az emberek elhitték, hogy nyolcvan- éves vagyok. Öt évet töltöttem ott, kaptam néhány csodálatos szerepet. Gyorsan eltűnt a Nemzetiből... Addig nagyszerű főnököm volt, Juraj Hrubant, aki megértette, hogy nem tud gúzsba kötni, vendégjátékra elengedett az Új Színpadra, ahol három musicalszerepet kaptam. Amikor Hrubant helyére Ondrej Lenárd lépett, egyik napról a másikra kidobott. Nagyon rosszulesett, amikor elküldött, rám se nézett, meg se vártam a két hónapos felmondási időt. Lenárd nem tudta, hogy ezzel mekkora szolgálatot tett. Ezt csak később fogtam fel. 1995- ben a prágai barátnőm felhívott, hogy énekeseket keresnek a Krysar (Patkányirtó - a szerző megj.) szerepeire. Négyszázan gyűltek egybe a Ta Fantastika Színházban. Amikor rám került a sor, Dániel Landa nem akarta elhinni, hogy operaénekes vagyok, aztán meg arra volt kíváncsi, hogy állok a cseh nyelvvel. Odaadta a rockopera áriáját, s amikor elénekeltem neki a színpadon, majd kiesett a cigi a szájából, úgy meglepődött. Felugrott: »megvan Ágnes« - ordította. Egy évre rá már berobbant a cseh zenei életbe, pendlizett Prága, a pozsonyi Nemzeti és az Új Színpad között. Nagyon fárasztó volt. Délelőtt Pozsonyban próbáltam, este Prágában léptem fel. Rettenetesen lefogytam, alig aludtam, inszomniás lettem. Az álmadan- ság máig megmaradt, folyton éber az agyam. Miután Lenárd kidobott, a macskámmal együtt Prágába költöztem. Jöttek az ajánlatok, tévé- és színházi szerepekre, bár kezdetben nem tudták, ki vagyok, a nevem alapján azt hitték, orosz vagy lengyel. Nem jártak messze az igazságtól, a nagyapám, Sklovszkij, Szimferopolban született, s Budapesten keresztül emigrált Szlovákiába. Ezt húszévesen tudtam meg. Hogyan került vissza Pozsonyba? Lasica és Satinský hallott énekelni, s az ezredfordulón meghívtak a Valaki van az ajtó mögött című műsorba. Öt dalt énekelhettem el - más-más műfajban. Ekkor vettek tudomást rólam Szlovákiában, visszatértem az Űj Színpadra, ahol színre vittük a Patkányirtót, később Eperjesen is. Felléptem Ledecký Hamletjében, Michal David Három testőrében, fokozatosan visszatértem a szlovákiai zenei életbe. Egyébként elfelejtettem egy érdekes sztorit: még Prágában voltam, amikor a Kristályszárny díjkiosztójára meghívtak énekelni. Mit ad isten: Lenárd zenei ajándéka voltam. Amikor kezet fogtunk, annyit mondott: örülök, hogy éppen maga énekelt nekem. Létezik olyasvalami, amit nem tud elénekelni? Énekeltem mindent, még heavy métáit is. Folyton ég, lobog. Néha azért megáll? Most, hogy férjes asz- szony lett... Ez nagy változás az életemben. Több kapcsolatom volt, mind hosszú ideig tartott, a legrövidebb hat évig. Többször megkérték a kezemet. A férjem 2002-ben hallott énekelni egy koncertemen, s akkor megfogadta, hogy az övé leszek Három évvel később ismerkedtünk meg, egy biztosító új épületének megnyitóján énekeltem, s felkértem táncolni. Ö akkor még nős volt, nekem is volt partnerem. Néhányszor meghívott ebédre, párszor találkoztunk, így ment ez éveken át. Tavaly január 15-én felhívtam, én már szingli voltam, ő elvált, bementem hozzá az irodába, s ott ragadtam. Egy év múlva, idén január 15-én összeházasodtunk. Csodálatos esküvő volt, nem hagyományos fehérben, hanem sárga ruhában, eljöttek a barátaink, Juraj családja, az enyéim. A férje, Lelkes György vállalkozó az egyik ismert szlovákiai biztosító vezérigazgatója. Két sikeres, de nagyon elfoglalt ember találkozott. Velem rosszabb a helyzet, a férjem munkaideje rendszeres, nekem a legtöbb fellépésem hétvégeken van, megoldást kellett találnunk. Ha lehet, elkísér. Mindketten háztulajdonosok. Hol van a közös otthonuk? Egész életemben arra vágytam, hogy legyen egy házam. Családi házban születtem, amit a kommunisták elvettek, s ez mindig fájt. Vért izzadva felépítettem egy modern villát, olyant, amilyent megálmodtam, egy belsőépítész barátom segített berendezni, s amikor már néhány apróság kivételével minden a helyére került, csak a kert hiányzott, akkor jött Juraj. Nála lakom, átrendezzük a házát, mert fontos neki, hogy jól érezzem magam. A bútorok háromnegyedét átszállítottuk a férjem dióspatonyi szülői házába. Juraj Várkonyban született - ott volt az esküvőnk is -, de Patony- ban laktak. Úgy döntöttünk, hogy telente az én házamban leszünk, mert csodálatos kandallóm van. Örök lázadó, tele temperamentummal, extravagáns. Ez az öltözködésén is látszik. Anyai örökség. Neki a varrás volt a hobbija, iskolába is úgy járatott, mint egy hercegnőt. Ma több cseh és szlovák divattervezővel dolgozom, többek között Josef Kiírrel, Andrej Baraníkkal, ő tervezte az esküvői ruhámat is. Elmondom nekik az elképzelésemet, de az is megesett, hogy semmit nem kérdeztek, próba nélkül hozták a kész ruhát. Egyébként egy hálószobát átalakítottunk ruhatárrá, mert már nem volt hová tenni a sok göncöt. Ráadásul én megrögzött cipő- meg fiilbevalógyűjtő vagyok. Kívülállóként ítélve is feltűnő, A férje magyar nemzetiségű, ön hogy a férje nagyon kényezteti. O az első olyan férfi az életemben, akire mindenben támaszkodhatok. Azelőtt én voltam a domináns a kapcsolatokban, nem tudtam, milyen az igazi férfi. Jó szívű, művelt, okos, ügyes, igazi úriember, s büszke rám, nagyon tud örülni, ha sikerem van. Nincs köztünk konkurenciaharc, erre nincs is szükség, az eredményei bizonyítják, hogy kitűnő a szakmájában, ezért is elégedett, kiegyensúlyozott férfi. Én meg koncertezek, újabb CD-t adok ki, egy nekem írt musical, a Mata Hari bemutatójára készülök, megy minden tovább. Zsolnán nőtt fel. Két különböző kultúra találkozott... Csodálatos harmónia jött létre, ami mindkettőnket inspirál. Férjhez mentem, én is automatikusan magyar nemzetiségű lettem, egyébként nekem cseh állampolgárságom is van. Most épp a Csárdáskirálynőt énekelem a Karlín Színházban - nagy sikerrel. Urbán Klára »Sisa Lelkes Sklovska 1965. október 13-án született Zsolnán. A pozsonyi Zeneművészeti Főiskola operaénekesi szakán végzett. Olaszországban Carlo Bergonzinál és Mario Melaninál tanult. A főiskola elvégzése után a Szlovák Nemzeti Színház szólistája lett, és énekelt az Új Színpadon is. 1996-ban Prágába költözött, s a száztornyú város csodálatos szerepekkel várta, főleg musicalekben, de önálló koncerteken is lehetőségeket kapott. Nyolc nyelven énekel, a világ számos országában fellépett. Jelenleg Pozsonyban él, januárban ment férjhez Lelkes Györgyhöz, az egyik legismertebb szlovákiai biztosító vezérigazgatójához. Jeleňa Obrazcovára emlékeztet
