Új Szó, 2011. május (64. évfolyam, 100-125. szám)
2011-05-28 / 123. szám, szombat
o M m Botrányok egy filmfesztivál történetében Fennállásának 64 éve alatt a cannes-i filmfesztivál sok botrányt látott, olyanokat, mint idén, amikor Lars Von Trier dán rendező olyan kijelentésekkel keltett megrökönyödést, hogy „megérti Hitlert mint embert”. L ars Von Triert, aki Melancholia című filmjét kísérte Cannes-ba, a fesztivál igazgatótanácsa „nemkívánatos személynek” minősítette, kitiltotta és határozottan elítélte a filmrendező szavait, bár a filmjét nem zárták ki a versenyből. Az alábbiakban rövid összeállítás a cannes-i filmfesztivál legnagyobb botrányairól: 1954: Robert Mitchum színész fotózás közben a karjaiba zárt egy fedetlen keblű brit sztárjelöltet. Az amerikai csillagnak ugyan sikerült talpra állnia a kor szokásaitól eltérő gesztus okozta botrány után, de a szexis ifjú hölgyet, Simone Sil- vát kiutasították a fesztiválról, az erkölcsvédő szervezetek céltáblája lett, és három évvel később öngyilkosságot követett el. 1956: Alain Resnais náci halál táborokról forgatott dokumentumfilmjét, a Nuit et bruillard (Sötétség és köd) című alkotást a német küldöttség követelésére levették a hivatalos versenyprogramból. 1959-ben Resnais egy másik filmje, a Szerelmem, Hirosima került ugyanerre a sorsra, ezúttal az amerikaiak kérésére. 1960: Hajba kaptak Michelangelo Antonioni A kaland című filmjének támogatói és ellenzői. Füttykoncert kísérte a legjobb filmnek járó Arany Pálma-díj odaítélését Fellini Édes élet című filmjének. 1968: A hatvannyolcas események elárasztották Cannes-t is. Francois Truffaut és Jean-Luc Godard a színpad függönyébe kapaszkodott, hogy megakadályozza egy film vetítését. ,A munkásokkal való szolidaritásról szólok, azokról, akik elfoglalják a Renault-üzemeket. Maguk pedig utazásról és nagy tervekről beszélnek válaszul” - így Godard. Az általános zűrzavar miatt a fesztivál május 19-én, öt nappal a tervezett időpont előtt bezárt. 1973: Botrány tört ki Marco Ferreri A nagy zabálás és Jean Cannes visszatükrözte az 1970-es évek vad hullámzását: rendőrök rontottak be a vetítésre. Eustache A mama és a kurva című filmje vetítése után. Cannes visz- szatükrözte az 1970-es évek vad hullámzását: rohamrendőrök rontottak be egy abortuszpárti film, Az Adele H. története vetítésére 1974-ben. A következő évben egy titokzatos robbantót a saját a pokolgépe ölt meg. 1976-ban Osima Nagisza Érzékek birodalma című filmje verte ki a biztosítékot. 1987: A francia Maurice Pialat A Sátán árnyékában című filmje kapta az Arany Pálmát. „Ha maguk nem szeretnek, hát csak azt mondhatom, hogy én sem szeretem jobban magukat” - válaszolta a díjátadást kísérő füttykoncertre. 1999: Heves vitát váltott ki, hogy a kanadai David Cronenberg vezette zsűri a Dardenne fivérek Rosetta című filmjének ítélte oda a pálmát, Bruno Dumot Emberiség című munkája három díjat kapott, és Cannes üdvöskéjének, Pedro Almodóvarnak csak dicséret jutott Mindent anyámról című alkotásáért. 2004: A fesztivált időszakos tüntetések és a Carlton-palota személyzetének sztrájkja zavarta meg. 2010: Mintegy 1200-an, volt frontharcosok, Franciaországhoz hű algériai katonák, illetve algériai kitelepítettek nagygyűlésen tisztelegtek az algériai háború „francia áldozatai” előtt, azon a napon, amelyen Rasid Busared rendező Hors-la-loi (Törvényen kívüli) című filmjét vetítették a fesztiválon. (MTI) Lars Von Trier. Már a tetkója is provokál. Antonioni és Fellini
