Új Szó, 2011. május (64. évfolyam, 100-125. szám)
2011-05-26 / 121. szám, csütörtök
Vélemény És háttér 7 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. MÁJUS 26. Már elvesztett egy politikai csörtét Netanjahuval szemben, most sem fog győzni Obama-terv: kódolt kudarc Az a tény, hogy az amerikai Kongresszusban esetenként vastapssal szakították meg Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő kedd esti válaszbeszédét Obama legutóbbi javaslataira, jelzi, hogyan vélekedik az amerikai törvényhozók jó része - legalábbis a republikánus többség -az éppen Londonban tartózkodó elnök „új” ötletéről. MAL1NÁK ISTVÁN Obama múlt heti, az új közel-keleti stratégia részeként megfogalmazott álláspontja, hogy a palesztin államot az 1967-es határok között kell létrehozni, nem új: az arabok pontosan 1967 óta követelik, hogy Izrael vonuljon vissza a megszállt területekről. És a zsidó államnak is 1967 óta változatlan az álláspontja, amit Netanjahu most úgy fogalmazott meg: Izrael nem vonul vissza a 67-es határok mögé, mert azok védhetetlenek. Persze mindketten finomítottak a kategorikus kijelentéseken. Obama kis határvonal-korrekciókat tartott szükségesnek. Netanjahu nagyokat: figyelembe kell venni az 1967 óta kialakult demográfiai helyzetet, nem mondanak le a nagy zsidó telepekről, Nagy Tel-Aviv és Kelet-Jeruzsálem zsidók által sűrűn lakott részeiről. Szóval: teljes az egyet nem értés. Nem árt tudni: a tényleg védhetetlen 1967-es határok az 1949-es tűzszüneti vonalat követik. Az ENSZ 1947-ben fogadta el azt a tervet, amely előirányozta Palesztina felosztását két, egy arab és egy zsidó államra. Az arab országok és a Palesztinái arabok elutasították ezt. Vagyis már akkor lehetett volna önálló palesztin állam, de úgy döntöttek, hogy előbb belefojtják a zsidókat a tengerbe. 1948 májusában véget ért Palesztinában a brit mandátum, a zsidók pedig az ENSZ-határozattal összhangban kikiáltották Izrael Államot. A környező arab államok erre együttesen megtámadták Izraelt, a háborúnak az 1949. januári tűzszüneti egyezmény vetett véget. Nos, az akkori határvonalról beszélünk. Obama majd három évvel ezelőtt már elvesztett egy politikai csörtét Netanjahuval szemben. Most sem fog győzni. Izraelt a történelem megtanította, hogy a legfontosabb a biztonság, s ezért mindenre elszánt. Az Obama-terv nem garantálja Izrael biztonságát. A Hamász és a Fatah az elkövetkezőkben együtt akar kormányozni. A Hamász pár órával Obama beszéde után cinikusan megerősítette: sosem ismeri el Izraelt. Hogyan lehet valakivel tárgyalni, aki el sem ismer bennünket? Izrael így nem tárgyal a terrorista Hamásszal. Vegyük ad abszurdum: ha akadna olyan őrült izraeli vezetés, amely feltételek nélkül visszavonulna a 67-es határok mögé, a Hamász akkor sem mondana le a harcról, mert fő célja a zsidó állam elpusztítása, ebből él, ehhez kap pénzt Irántól és Szíriától. Az idealista Obama azt várja, hogy az arab tavasz demokratikusabb rendszerek kialakulásához vezet. Izrael ebből egyelőre csak annyit érezhet, hogy sokkal veszélyesebb, bizonytalanabb lett számára a külső környezet. Ne legyenek illúzióink: ha az arabok/pa- lesztinok Obama politikájának eredményeként úgy látják, hogy az USA kivonul Izrael mögül, vérszemet kapnak, s nem a béke, hanem a háború esélyei növekednek.- Ezek inspirálnak, mielőtt szavazni mész a parlamentbe!? (Peter Gossónyi rajza) JEGYZET Álomvizsga LAMPL ZSUZSÁN NA Kihúzzák a kéreszegetnek, én pedigjegyzetet írok. Persze csak gondolatban. Alaposan visszapörgetem az időt-sajnos, ezt is csak gondolatban (ez itt a sóhaj, egy nagy sóhaj helye) -, s eszembe jut a saját államvizsgám. Utolsó éves egyetemista koromban Neil Diamond amerikai énekes volt a mindenem. Hozzá szállt minden gondolatom. Naponta órákig hallgattam a lemezeit, elképzeltem, hogyan él (és kivel), mit csinálhat épp abban a pillanatban - bizony kedves izguló diákok, ezt mind el kellett képzelni, mert akkor még nem volt bulvár, nem volt internet -, és többször is megpróbáltam telepatikus úton kapcsolatba kerülni vele (bizony, még rajongói oldal sem volt, szörnyű, mi?). Vizsgák előtt hozzá fohászkodtam... Az államvizsga napján hatkor keltem, hajat mostam, s máris bekapcsoltam a lemezjátszót. Hallgattam Neil énekét, és táncoltam. Mire lejárt a lemez, a hajam is megszáradj s elkezdtem készülődni. Úgy terveztem, fél nyolckor elég lesz elindulni, de aztán eszembe jutott, hogyha az államvizsga nyolckor kezdődik, és öten vannak előttem, akkor kilencnél hamarább úgysem kerülök sorra. Hurrá, hallgathatok még egy kis zenét! Anyukám unszolására végre nyolckor kiestem hazulról. Kilenckor már az egyetemen voltam. Tűsarkú cipőmben derűsen cepedliztem föl a lépcsőkön. Egyszer csak látom, hogy a tanszékvezetőnk rohan lefelé nagy kiabálással. Elvtársnő, hol jár, már csak magára várunk! Nekem kiabálja. Az meg hogy lehet, én azt hittem lassabban fog menni a vizsgáztatás, mentegetőzöm. A tanár úr beszél valamit felelőtlen diákokról, akik nem mennek el az államvizsgára, és még felelőtlenebbekről, akik elmennek, de nem készülnek, s akkor hirtelen - azon a reggelen először - belém vág a gondolat: tejó ég, és ha én sem tudok semmit?! T anszékvezetőnk izgalmában hármasával szedte a lépcsőket, én meg robogtam utána, már amennyire egy vadonatúj tűsarkúban sietni lehet. A tanár úr nem bírta tovább a várakozást. Lekiabált az ötödik emeletről - én akkor a harmadikon lehettem -, hogy előremegy és szól a többi tanárnak, hogy már megérkeztem. Abban a pillanatban olyan hálás voltam neki, hogy még Neilről is elfeledkeztem (látja, drága tanár úr, ott az öröklétben, hol van már a Neil, de Magára máig emlékszem!). Az államvizsga sikerült. Eredményhirdetés után odajött hozzám az egyik nagytekintélyű docens. Elvtársnői Hogy magának micsoda idegei vannak! Másokhét órától itt reszketnek az ajtó előtt, maga meg egyszerűen lekési a saját államvizsgáját! Hát mi tartóztatta fel? Neil Diamond, feleltem magától értetődően. A docens majd elájult, látszott rajta, hogy ilyen őszinte választ nem várt. Percek teltek el, mire kinyögte, elvtársnő, nem is tudtam, hogy az udvarlója angol nyelvterületről való... GLOSSZA Messiásiesők VERES ISTVÁN Nem meglepő, csupán értheteden, hogy miért kapta fel a fél világ a fejét a Nemzetközi Valutaalap vezetőjének szexbotránya miatt. Évről évre fény derül hasonló esetekre, mégis mindenki úgy meglepődik, mintha legalábbis az nyert volna bizonyítást, hogy a Föld belsejében szilvalekvár fortyog. Magas tisztségekbe választanak kitűnő vagy kevésbé kitűnő szakembereket, akik végzik a munkájukat, ahogy végzik, ez utóbbi nem különösebben érdekel senkit. Később lemondani kényszerülnek az említett illetők, mert a vüág megrökönyödik azon, hogy ők is emberek. Strauss-Kahn esete persze egy kicsit más, ő mégis bűncselekményt követett el, viszont tudhatjuk: bűn csak az, minek híre kel. Sok politikust pusztán azért küldenek a süllyesztőbe, mert például szeretőt tart. Azt várják tőlük, hogy ők legyenek mások, mint az átlag, mutassanak példát, ha már betöltik a magas tisztséget. Amikor ez nem sikerül, csalódottan legyintenek, ej, ez is csak egy félnótás balek. Egyáltalán, mit várunk mi a politikusainktól? Erkölcsi tisztaságot? Hogy a világot váltsák meg nekünk? Várjuk a Messiást. Mire jó ez? Alighanem arra, hogy az emberekben megtartsa azt a hitet, hogy a vüágban fennáll egyfajta rend, minek következtében a rosszak meglakolnak, a jók pedig elnyerik büntetésüket. Legalább néha. Jellemző hozzáállás, hogy a hasonló botrányok részletei iránt nem érdeklődünk különösebben, lényeg, hogy azonnal legyen véleményünk, és hogy ne kelljen rajta változtatni, ha esetleg fény derülne arra, hogy például mégsem a pórul járt politikus a hibás. Mert akkor ldderülne az is, hogy beszélünk összevissza, anélkül, hogy ismernénk az igazságot. A lényeg a cirkusz, hogy lekösse egy kicsit a figyelmünket. Elvégre fizetünk érte. FIGYELŐ Orbán a legjobb A magyarok 36%-a szerint Orbán Viktor a legjobb miniszterelnök az elmúlt húsz évben; a Fidesz-KDNP most is kétharmadot kapna - áll a Nézőpont Intézet közvélemény-kutatásában. A magyarok 36%-a szerint Orbán Viktor volt az ország szempontjából legjobb miniszterelnök az elmúlt húsz évben; a politikai emlékezetben Antall József került a második (13%), Bajnai Gordon és Horn Gyula megosztva a harmadik helyre (10-10%). ,M szétesőben levő baloldal korábbi miniszterelnökei” közösen sem érik el Orbán Viktor népszerűségét (Medgyessy Péter ésGyurcsányFerenc4, illetve 3%-kal a lista sereghajtója). Az elmúlt hónapokban Orbán azt is bebizonyította a többségnek, hogy jól képviseli az ország érdekeit az Európai Unióban. A kormányfő európai érdekérvényesítésével több mint kétszer annyian elégedettek (58%), mint ahányan negatívan értékelik (27%). A kormány legfontosabb eredménye - a soros EU-elnökség sikereként is értelmezhetően - szintén a ,;nemzeti érdek érvényesítése”, de a rendvédelem és az igazságszolgáltatás területein is többen látnak javulást, mint romlást. Intő jel, hogy a kabinet legemlékezetesebb ígérete, a munkahely-teremtés kapcsán a megkérdezettek 44%-a „inkább romlást” lát, s a nemzeti erőforrás két stratégiai ágazatánál, az oktatásügyben és az egészségügyben is kisebbségben vannak a kedvező változást érzékelők. A magyarok nagy többsége a munkahelyteremtést és az egészségügyet nevezte meg a kormányzati perspektíva két legfontosabb területének (74, illetve 59%), de kiemelt szerepet kell élveznie a rendvédelemnek (22%) és az oktatás megújításának is (21%). A Fidesz-KDNP az összes megkérdezett körében egy év alatt elvesztett ugyan 10 százalék- pontnyi támogatót, de a potenciális szavazóbázisa nem csökkent jelentősebb mértékben, így egy most vasárnapi parlamenti választáson ismét kétharmados felhatalmazást kaphatna - a felmérés szerint. Támogatottsága 56 százalék az aktív szavazók körében. Az ellenzéki politizálás sikertelenségének is tekinthető, hogy az elbizonytalanodók nem aktív szavazók. Ugyan érzékelhető kisebb átrendeződés az összes megkérdezett körében a Fidesszel szembeni oldalon, de a nem szavazó szimpatizánsok valószínűleg a „könnyen jött, könnyen megy” csoportba sorolhatók. Az MSZP - vélhetően belharcai miatt - a potenciális szavazóbázisok között a gyenge második helyen áll (18%), mögötte mindössze 4 százalékponttal a „gyöngyöspatai konfliktusból politikai hasznot szerzett” Jobbik áll. A radikális párt ugyan visszanyerni látja a parlamenti politizálás idegen- sége miatt elvesztett szavazói csoportját, de az elmúlt hónapok nagy nyertesének a Lehet Más a Politika tekinthető. Az LMP most vasárnap a szavazatok 11%-át is megszerezhetné, választási szereplése azonban nem lehet sikeres a jelenlegi szervezeti hálózat- talaNézőpontszerint. (MTI)
