Új Szó, 2011. május (64. évfolyam, 100-125. szám)
2011-05-04 / 102. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. MÁJUS 4. Közélet-hirdetés 3 Elsősorban a véleményekért, a videókért és a korábbi írásokért kérnek pénzt a médiumok Piano: már fizetni kell az internetes tartalomért Véleményformáló termékek egy kosárban (Vladimír Šimíček illusztrációs felvétele) A felhasználók nagy része egyelőre zsörtölődik Mint minden más, a hírek gyártása is pénzbe kerül Pozsony. Havi 2 euró 90 cent a véleményformáló szlovák nyelvű sajtó kiemelt cikkeiért. Sok vagy kevés olyasvalamiért, ami eddig semmibe sem került? Hétfőn indult el a Piano projekt - közel tucatnyi webhelyen ezentúl csak fizetség után érhető el a tartalom egy része. MÓZES SZABOLCS Világviszonylatban is egyedülálló projekt indult el a hétvégén Szlovákiában: a meghatározó szlovák nyelvű médiákat felölelő fizetős rendszer kezdte meg a működését. Míg eddig a Sme, a Pravda vagy a Týždeň összes cikke és videója ingyenesen volt elérhető a világhálón, bizonyos tartalmakat ezentúl csak fizetés után lehet majd elérni. A Piano névre keresztelt projektet a Sme lap internetes kiadásának egykori vezetője, Tomáš Bella készítette elő, aki nemzetközi viszonylatban is az online média egyik meghatározó szakértőjének számít. A rendszer lényege, és egyben a legnagyobb újítás: több médium közösen tette díjkötelessé a tartalmakat. Másképpen fizetős Fizetős webes próbálkozások már korábban is voltak Szlovákiában - és persze más országokban is -, egy időben díjköteles volt egy-egy napi- vagy hetilap bizonyos szekciója vagy archívuma. Ám ezek a projektek általában az olvasók érdektelensége miatt megbuktak. Az internetezők hozzászoktak, hogy a világhálón minden ingyen elérhető, ezért nem voltak hajlandók fizetni egy-egy kommentárért vagy régebbi cikkért. Ha valahol pénzt kértek az írások megtekintéséért, az olvasó általában átklikkelt a konkurenciához, ahol ugyanazt vagy a hasonló témájú anyagokat ingyen is megkapta. A fizetős rendszerek másik hátulütője, hogy maga a fizetés folyamata is nehézkes: viszonylag csekély összegeket kellett átutalni egy-egy anyag lekéréséért. A Piano ezzel szemben heti, havi vagy éves átalányért kilenc szlovák médium díjköteles termékeinek elérését teszi lehetővé. Szakemberek szerint ez lehet a siker kulcsa. A havi 2,90 euró ugyanis nem számít nagy összegnek, aki pedig eddig is az interneten olvasta a vélemény- formáló hazai sajtóban megjelenő írásokat, az várhatóan hajlandó lesz az átalány megfizetésére, ha tudja, hogy ezért cserébe az összes tartalom elérhetővé válik a számára. A siker másik záloga, hogy a meghatározó szlovák médiumok nagy részét sikerült bevonni a projektbe. A készítők ezzel elérték, hogy bizonyos tartalmak szinte csak a fizetőssé váló oldalrészeken lesznek megtekinthetők. Széles körű összefogás A projektbe a Sme, a Pravda, a Hospodárske noviny és a Šport napilap, a Týždeň és a PC Revue hetilap, a Joj televízió, valamint a medialne.sk és a MeToo.sk weboldalak kapcsolódtak be. Az említett portálok tartalmának nagy része továbbra is ingyenesen hozzáférhető, ám bizonyos kiemelt szolgáltatásokért fizetni kell. Jellemzően ebbe a körbe tartoznak a véleményműfajok, az archívumok, valamint bizonyos speciális szekciók. Emellett a lapok a megrendelők számára korábban elérhetővé teszik internetes tartalmaikat, és azt ígérik, reklámok nélkül nézheti a videókat az, aki fizet. Előfizetéshez kötik továbbá a korlátlan kommentálás lehetőségét is - aki nem fizet, csak korlátozott számú hozzászólást helyezhet el a cikkek alatt. A Pianóba befizetett pénzből mindegyik média a szerint részesül, amennyi oldallekérése volt. Magyarán: ha valaki csak egy sajtótermék cikkeit fogja olvasni, az ő befizetését az adott lap kapja meg teljes egészében. Kis piacon működik A Piano a szlovák piac viszonylagos szűkösségét használja ki - és persze még így sem biztos a siker. Nagyobb nyelvterületen szinte lehetetlen lenne hasonló kezdeményezésbe bevonni az internetes média meghatározó szeletét - enélkül viszont nem működhet a projekt. Azon nyelvek esetében pedig, melyeket több országban is beszélnek, gyakorlatilag járhatatlan ez az út. Egyébként a nyelvi „megkötés” a fő oka, amiért lapunk nem vesz részt a projektben. A Piano előfizetőinek túlnyomó többsége ugyanis nem beszél magyarul, illetve a magyar internetezők nagy része valószínűleg nem fizetné elő a szolgáltatást, mivel a magyar nyelvű tartalmak nagy részét ingyen is eléri. ,A média nagy része rendszerint az amerikaiakra vagy a britekre vár, hogy azok megmutassák, mi működhet az interneten és mi nem. A fizetős tartalmak esetében ennek nem így kell lennie, sokkal kockázatosabb lenne egy ehhez hasonló rendszert elindítani angolul, ahol ingyenes alternatívák százai állnak rendelkezésre. Az öt és félmilliós Szlovákiában vagy a tízmilliós Csehországban viszont sokkal kevesebb hírportál működik” - nyilatkozta korábban Tomáš Bella. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Miért fizessek akár csak egy centet is valamiért, ami ingyenes, vagy legalábbis eddig ingyenes volt? - teszi fel a kérdést az olvasók egy része. Miért ne kérjünk pénzt azért, aminek az előállítása pénzbe kerül? - így a tartalmak előállítói. A Piano év eleji beharangozása után rögtön megszólaltak a kritikusok, hetekkel ezelőtt „antipianós” Facebook-csoport alakult, ahol keresetlen szavakkal szapulják a projekt kiagyalóit. A kritikusok szerint a médiumok jogtalanul kémek pénzt azért, ami eddig ingyenes volt. Sokak szerint az internet fő küldetését, a szabad információáramlást kérdőjelezik meg a Pianóval. A média viszont nem győzi hangsúlyozni, hogy mint minden, a hírgyártás is pénzbe kerül. Azon senki sem háborodik fel, hogy a nyomtatott újságért fizetni kell, pedig az olvasó nem csak a papírt és a festéket, hanem a tartalom előállítását is kifizeti. A Piano vezetői abban bíznak, ha egy csomagban kell viszonylag alacsony összeget fizetni a kiemelt tartalmakért, az emberek egy idő után ugyanúgy megszokják, mint annak idején a kábeltévék csomagjait. Évtizedekig a tévéadásért sem kellett fizetni - „csak” közvetve, adóinkkal vagy az üzembentar- tási díjjal járultunk hozzá a működéshez -, ám a szélesebb és jobb képminőségű kínálatért ma már senki sem berzenkedik havi 10-20 eurót kiadni. A média világszerte hosszú évek óta próbálkozik különböző díjköteles módszerek meghonosításával. A 90-es évek végén, az internet hőskorában mindenki azt hitte, a hirdetések képesek lesznek eltartani a webes kiadásokat. Azaz hasonló modellben gondolkodtak, mint amely a nagy kereskedelmi tévék esetében működik: ezek szintén kizárólag az egyébként borsos árú reklámokból élnek. Ám néhány éven belül világossá vált, hogy ez az út járhatatlan. Egyrészt a hirdetők nagy része továbbra is a szokásos formákat - nyomtatott média, tévék, óriásplakátok - preferálta, másrészt az internetes média piaca sokkal szélesebb, mint a televízióké. Míg utóbbiakból korlátozott számú működik egy-egy országban - indításuk licenszhez van kötve -, addig webportált akárki alapíthat. így az egyébként is vékonyka hirdetési kalácsot is jóval több szeletre kell osztani. Ugyanakkor, míg erre a médiumok vezetői rájöttek, az internetezők hozzászoktak, hogy a tartalmak ingyenesek, ráadásul több alacsony költségvetésű hírportál is alakult, melyek üzleti modellje alapvetően különbözik a hagyományos lapokétól. Előbbiek minimális számú alkalmazottal dolgoznak, s szinte csak hírügynökségi híreket jelentetnek meg. Ezzel a nyomtatott lapok weboldalái nem vehették fel a versenyt. A médiának egyre kevesebb pénzből kell ugyanolyan szintű tartalmat előállítania. Világszerte azzal kísérleteznek, hogyan lehetne bizonyos cikkekért vagy videókért pénzt kérni. Vannak lapok, amelyek weboldala teljes egészében díjköteles, más médiumok az összefogásban látják a kiutat. A Piano újdonsága, hogy egy nyelvterület meghatározó médiumait sikerült egy projektbe bevonni. (MSz) a ' A Hogyan működik? Az érdeklődő a Piano weboldalán - pianomedia.sk - rendelheti meg a csomagot. Fizetni szintén az interneten lehet: bankkártyával, on-line átutalással, SMS-sel vagy az ún. Pay- pal rendszeren keresztül. A szolgáltatás ára egy hétre 90 cent, egy hónapra 2,90 euró, egy évre 29 euró. A megrendelő a befizetés után azonosítót és jelszót kap, ezzel bármely gépről be tud jelentkezni a rendszerbe. (MSz) MOST az együttműködés pártja - strana spolupráce Több nyelvet beezélek Több kultúrát ismerek Vállalom a nemzetiségem WWW RE101100196
