Új Szó, 2011. május (64. évfolyam, 100-125. szám)

2011-05-20 / 116. szám, péntek

Közélet-hirdetés 5 www.ujszo.com UJ SZÓ 2011. MÁJUS 20. A kilencvennyolc regisztrált küldöttből végül csak nyolcvanhat jelent meg a választógyűlésen Bejött a Kerekasztal taktikája A köztéri feliratok elhelyezésrí a gyakorlatban mindenki úgy oldja meg, ahogy tudja. A kormány kisebbségi bizottsága az államnyelvtörvény módosítását is kezdeményezheti. (Somogyi Tibor felv.) VÁLASZOL Orosz Örs a Diákhálózat alelnöke A Szlováki­ai Magyarok Kerekasztala ajánlásával került a kor­mány kisebb­ségi bizottsá­gába. Megkeresték a jelö­léssel vagy önként jelent­kezett? A Kerékasztallal korábban civil aktivistaként működtem, működtünk együtt. ADiákhá- lózattal közösen zajlott pél­dául a tavalyi Kétnyelvűség Felmérő Körút. Azóta több vonalon is együttműködtünk, például a népszámlálási tájé­koztató kampányban. A jelö­lés tehát bizonyos értelemben adta magát. Önök a másik négy ke­rekasztalos jelölttel messze a legtöbb szavazatot kap­ták a jelölőgyűlésen. Erre számítani is lehetett. A hetven egynéhány hazai szervezetet tömörítő Kerék­asztal már ennek a bizottsági struktúrának a tényleges ki­alakulása előtt, tavaly év vé­gén megegyezett abban, hogy szakmai megfontolásból eze­ket a jelölteket tartja megfele­lőnek ezekre a posztokra. A tegnap megválasztott tagok közül három az MKP tagja. Nem tartom szerencsésnek az efféle megközelítést, ez a munka nem a párthovatarto­zásról szól legalább is szerin­tem nem erről kellene szólnia. Ezek a jelöltek konszenzus eredményeként lettek jelöltek. Hrubík Béla például már ko­rábban is tagja volt a bizott­ság elődjének. Az egyházak képviselőjeként Géresi Róbert református lelkész került a bi­zottságba, helyettese viszont az a Farkas Zsolt, akit katoli­kus szervezetek támogattak. Jómagam a civil szféra képvi­seletét tartom elsődlegesnek, nem fejtek ki tevékenységet semmilyen párt színeiben. Milyen konkrét elképze­lései vannak a bizottság magyar tagjainak munká­ját ilíetően? Itt is folytatni kell azt a munkát, amit a Kerekasztal végez. Az egyes törvényeket véleményezni kell, megfele­lően kell reagálni az esemé­nyekre. (vps) Berényi kevesli az 5 magyar bizottsági tagot Az MKP részben elégedett UJ SZO-H1R Pozsony. A papírforma ér­vényesült a kormány Emberi Jogi, Nemzeti Ki­sebbségi és Nemek Kö­zötti Egyenlőség Tanácsa mellett működő Nemzeti Kisebbségek és Etnikai Csoportok Bizottsága magyar tagjainak tegna­pi választógyűlésén. A Szlovákiai Magyarok Ke­rékasztala ajánlásával induló jelöltek elsöprő fölénnyel kerültek a bi­zottságba. VERES ISTVÁN A Kerekasztal maga - ernyő- szervezet lévén - nem rendel­kezik önnáló jogalanyisággal, így a tegnapi választáson lénye­gében egy olyan szervezet je­löltjeit választották meg, ame­lyet a választógyűlésen nem is képvisélt senki. Tóth Károly, a Kerekasztal szóvivője például a Fórum Kisebbségkutató Intézet küldötteként vett részt a válasz­táson. A kilencvennyolc regiszt­rált küldöttből végül csak nyolcvanhatan jelentek meg. A Kerekasztal tagszervezetei néhány héttel ezelőtt belső tá­jékoztató levelet kaptak, melyből kiderül egyebek kö­zött az is, hogy a Kerekasztal javasolta a kormányhivatal­nak, hogy a szóban forgó bi­zottságba kisebbségi szerveze­tek jelölhessék a tagokat. „Pár A Szlovák Köztársaság Kor­mánya Emberi Jogi, Nemzeti Kisebbségi és Nemek Közötti Egyenlőség Tanácsa mellett működő Nemzeti Kisebbsé­gek és Etnikai Csoportok Bi­zottsága magyar tagjai (Lampl-Mészáros Zsuzsanna póttagot kivéve mindnyájan a Kerekasztal ajánlásával): hónappal ezelőtt egyeztetések zajlottak a kormányhivatal és a Kerekasztal között a Nemzeti Kisebbségi és Etnikai Bizottság új statútumáról. A statútum végső változatába a Kerékasz­tal több fontos javaslata beke­rült. Ezek közül az egyik leg­fontosabb az volt, hogy a bi­zottság tagjait a kisebbségi szervezetek delegálhassák, il­letve választhassák meg” - áll a levélben. Eddig ugyanis a ki­sebbségekért felelős kor- mányalelnök hívta meg ezeket a tagokat és nevezte ki őket. A magyarokat egyébként koráb­ban csak egy személy képvisel­Orosz Örs (a Diákhálózat alel­nöke), Pék László (az SZMPSZ elnöke, MKP-tag), Hrubík Bé­la (a Csemadok országos el­nöke, MKP-tag), Öllös László (politológus, egyetemi okta­tó), Géresi Róbert (református lelkész). Póttagok: Zsillé Béla (a Páz­mány Péter Alapítvány ügy­te a bizottságban (melynek szerkezete idén átalakult), ez mostantól a nemzetiségi ará­nyoknak megfelelően öt fő. Megkeresésünkre Juhász László, a kormányhivatal ki­sebbségi főosztályának vezetője nem kívánta értékelni a válasz­tás eredményét. „Ezen nincs mit kommentálnom, az eredmény önmagáért beszél. Egyikünk sem vonhatja kétségbe a válasz­tás legitimitását, feltételezem, hogy a delegált választók szaba­don és a lelkiismeretüknek meg­felelően döntöttek a bizottság magyar nemzetiségű tagj airól” - nyilatkozta a főosztályvezető. vezetője, Híd-tag), Szabómi- hály Gizella, (a Gramma Nyelvi Iroda elnöke), Farkas Zsolt (katolikus pap, a Jó­pásztor Alapítvány elnöke), Mézes Rudolf (a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetségé­nek elnöke, MKP-tag), Lampl-Mészáros Zsuzsanna (szociológus). A legtöbb, 58 szavazatot egyébként Orosz Örs kapta, 53-at Pék, 48-at Öllös és Hru­bík, 45-öt pedig Géresi. A szó­ban forgó öt magyar tag mellett további huszonhét tag lesz a bizottságban, a kisebbségek képviselőin kívül kormányhi­vatalnokok is helyet foglalnak benne. A nemzetiségek képvi­selői maguk döntenek az adott kisebbséget érintő ügyekben, állásfoglalásuk kötelező érvé­nyű a bizottság felett álló ta­nács számára akkor, ha egy adott kisebbséget illetően fo­galmaznak meg véleményt, vagy ha az összes kisebbséget egyaránt érintő kérdésben döntenek, háromötödös több­séggel. Ha csak egyszerű több­séget szerez egy javaslat, az a tanács számára nem kötelező érvényű. A tanács aztán a kor­mánynak továbbítja az állás- foglalást vagy az ajánlást. A kormány ezt tudomásul veheti, leszavazhatja, vagy megsza­vazhatja. Utóbbi esetben, ha például törvénymódosító ja­vaslatról van szó, kormányja­vaslatként kerülhet a parla­ment elé a tervezet. Pozsony. A Magyar Koalíció Pártja üdvözli a tegnapi szava­zást a Nemzeti Kisebbségek és Etnikai Csoportok Bizottságá­nak tagjairól. ,A megválasztott öt magyar nemzetiségű tag megfelelő módon, méltókép­pen fogja képviselni a magyar közösség érdekeit” - így Beré­nyi József pártelnök. Ugyanakkor elfogadhatat­lannak tartja, hogy a bizottság­ban a szlovákiai magyarokat csak öt személy képviseli, ami a szlovákiai magyarok összlét­számúhoz képest szerinte aránytalanul kevés. „Rudolf Chmel kisebbségi és emberjogi miniszterelnök-helyettes ezzel a lépésével átvette az elődje, Dušan Čaplovič (Smer) által meghatározott arányokat. En­nek köszönhetően a 23 fős bi­zottságban a legnagyobb szlo­vákiai kisebbség 5 magyar kép­viselője leszavazható lesz a döntéseknél” - figyelmeztet Berényi. Viszont, ahogy arról koráb­ban lapunkban beszámoltunk, a bizottságban az egyes nemzeti­ségek képviselői maguk dönt­hetnek a csupán az adott nem­zetiséget érintő ügyben. (ú) A kisebbségi bizottság megválasztott magyar tagjai Nicholsonová: túlságosan megdrágítaná a rendszert, ha minden bolti tételt külön ellenőriznénk Akár el is ihatják az E-pay kártyákat A projektet azért vezette be a minisztérium, hogy megtanítsa a segélyekből élőket gazdálkodni a pénzükkel (Somogyi Tibor illusztrációs felvétele) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A romák számára kibocsátott E-pay fizetőkár­tyákkal a jövőben alkoholt és ci­garettát is lehet vásárolni. A munka-, szociális és családügyi minisztérium úgy döntött, az előzetes tervekkel ellentétben nem fogják ellenőrizni, mire köl­tik az állami támogatásokat a hátrányos helyzetűek. Koráb­ban Lucia Nicholsonová (SaS) államtitkár éppen azzal indo­kolta a kártyák létjogosultsá­gát, hogy csak bizonyos termé­keket (élelmiszert, alapvető szükségleti cikkeket) vehetné­nek a pénzen a romák. „Leg­utóbbi számításaink szerint túl­ságosan megdrágítaná a rend­szert, ha minden egyes bolti té­telt külön ellenőriznénk” - ma­gyarázta Nicholsonová. Hozzá­tette, azért sem lenne megoldás a tételes ellenőrzés, mert a ro­mák a megvásárolt árut egyéb­ként is elcserélhetik, amire csak akarják. „El tudom képzelni, hogy ha letiltjuk az alkoholt és a cigarettát, egyesek például mo­sóport vennének a kártyán levő pénzen, amit aztán egy sarok­kal odébb elcserélnének” - vé­lekedik az államtitkár. Az E-pay kártyák rendszerét mint pilotprojektet azért vezette be a minisztérium, hogy megta­nítsa a szociális segélyekből élő­ket gazdálkodni a pénzükkel. Nicholsonová elmondta: nem lehet kijelenteni, hogy a segé­lyezettek közül erre senki sem képes. Problémásnak tartja vi­szont az önkormányzatok sze­repét a segélyek szétosztásában. „A polgármesterek olykor nem tudják megfelelően kezelni eze­ket az embereket, mivel mégis­csak a saját választóikról van szó. A hátrányos helyezetűek azt hinnék, hogy a polgármester ad­ja nekik vagy veszi el tőlük a pénzt, ami nem igaz” - figyel­meztet az államtitkár. A tárca a segélyek kiküldésén is spórolni szeretne. Jelenleg a szlovák postán keresztüljutnak el a segélyek a jogosultakhoz. Ez évente 1,5 millió eurójába kerül az államnak. Az E-pay kár­tyák bevezetésétől az összeg 18 százalékos csökkenését várja a minisztérium. (TASR, vps) MP91100318

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom