Új Szó, 2011. május (64. évfolyam, 100-125. szám)

2011-05-14 / 111. szám, szombat

Filmstúdiók mesterei az Arany utcácskában A barrandovi filmstúdiók legjobb szakemberei készítik azokat a történelmi bútordarabokat és berendezési tárgyakat, amelyek a világhírű prágai Arany utcácska kéttucatnyi házában kapnak helyet: a Moldva-parti cseh metropolisz egyik legvonzóbb és legfestőibb idegenforgalmi látványossága egyéves felújítás után júniusban nyílik meg újra a turisták és a széles nagyközönség előtt. A nagyrészt a 16. és a 17. századból szár­mazó kéttucatnyi házacska, amely fecs­kefészekként tapad az ősi Hradzsin várfalához, már fel van újítva, jelenleg a bebútorozá­suk, a minikiállítások elkészítése és véglegesítése van folyamatban. A házikók mintegy felében meg­maradnak a korábbi tárlatok, berendezési tárgyak, míg a másik fele teljesen új bútorzatot kap. Itt jutottak szóhoz a barrandovi film­stúdiók mesterei. „Számunkra ez nem pénzügy, ha­nem becsületbeli és presztízsügy. Ilyen munkát kapni, mint az Arany utcácska bútorainak és berendezé­seinek az elkészítése, egyedülálló a világon” - mondta újságíróknak Pavel Jiras történész, az Arany ut­cácska kiállításainak a kurátora. Az egykori berendezési tárgyakat a filmstúdiók műhelyeiben készítik, majd fokozatosan elhelyezik őket a parányi házikókban, hogy a láto­gatók reális képet kaphassanak az egykori lakók életkörülményeiről. „Az egyik kiállítás a II. Rudolf ko­rában élt várkapuőrzők, katonák lakásába nyújt betekintést, egy másik pedig az akkoriban nagy becsben álló aranyművesekébe. Lesz ott reneszánszkori kocsma, de varrónői szoba is, korabeli orvosi rendelő, valamint egy jósnő szo­bája is megtekinthető lesz. Egy-két házba barokk bútorok kerülnek” - mondta Pavel Jiras. Az összes berendezési tárgy szak­értőkkel együttműködve készül. „Mindennek úgy kell kinéznie, mintha a lakók csak tegnap hagyták volna el otthonukat” - jegyezte meg a történész. Szavai szerint a történelmi filmek számára már rengeteg tárgyat ké­szítettek a barrandovi mesterek, ez a munka azonban őket is lenyű­gözte. „Ahol lehetett, ott a búto­rokat és a berendezéseket meg­próbáltuk az ereded vagy ahhoz nagyon hasonlító anyagból előál­lítani. Minden darabnak ráadásul réginek, használtnak kell kinéznie” - tette hozzá. A felújítás legfőbb oka a helyi csa­tornarendszer tarthatadan állapo­ta volt. Tudni kell azt is, hogy az Arany utcácska a valóságban nem szilárd talajra, hanem a hosszú évti­zedek folyamán a Szarvas-árok szé­lére kihordott különféle törmelék­re és szemétre épült, így geológiai szempontból eléggé ingatag. A he­lyi csatornázást legutóbb valamikor a 20. század közepén újították fel, de csak részben, és ma már nagyon kikezdte az idő vasfoga. A Prága leglátogatottabb műem­lékei közé tartozó Arany utcácskát évente több mint egymillió ember keresi fel. Felújítása a nem végleges adatok szerint mintegy 40 millió koronába került, miközben a Hra­dzsin egy évig is komoly bevételek­től esett el. Korábban csak a bérleti díjakból évente mintegy 20 millió korona folyt be a kasszába, és je­lentős bevételi forrás a belépődíj is. Az Arany utcácska ma is álló leg­régibb házai a Hradzsint elpusztító 1541-es tűzvész után épültek, több­ségük azonban a 17. századból való. A legenda szerint itt éltek II. Rudolf német-római császár alkimistái, a 20. század elején egy ideig itt lakott Franz Kafka, a világhírű prágai né­met író is. Az Arany utcácska há­zai mai formájukat, kinézetüket az 1950-es évek első felében elvégzett felújításkor kapták. Kokes János

Next

/
Oldalképek
Tartalom