Új Szó, 2011. április (64. évfolyam, 76-99. szám)
2011-04-29 / 98. szám, péntek
2 Közélet ÚJ SZÓ- 2011. ÁPRILIS 29. www.ujszo.com Módosul a közúti törvény és a Btk. Változik a karácsonyi nyugdíj kiszámítása ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A kormány tegnap elfogadta a közúti törvény módosítását. Eszerint a jövőben szigorúbb büntetésre számíthatnak az ittas vezetők, de jogosítványt már 17 évesen lehetne szerezni. Emellett a jogszabály kitiltja a II. és III. osztályú utakról a 12 tonnánál nehezebb kamionokat. Ez alól csak a célforgalom képez kivételt, illetve néhány útszakasz, melyek lezárása miatt akár 100 kilométert is kerülniük kellene a teherautóknak. A javaslatokat még a parlamentnek is jóvá kell hagynia. A kabinet döntött a karácsonyi nyugdíjkiegészítés nagyságának kiszámításáról is. Ezentúl 66,39 euró lesz a karácsonyi nyugdíjak maximális értéke, minél magasabb nyugdíja van valakinek, annál kevesebb karácsonyi nyugdíjat kap. A kiegészítést csak azok kaphatják meg, akiknek nyugdíja nem haladja meg a nemzetgazdasági átlagbér 60 százalékát. Tavaly az éves átlagbér 769 euró volt, ennek 60 százaléka 461,40 euró. A kormány jóváhagyta az egészségügyi biztosításról szóló törvény módosítását is, mely szerint az egészségbiztosítók augusztustól ismét szabadon rendelkezhetnek nyereségükkel. Szintén tegnap döntött a kabinet a büntetőtörvénykönyv átfogó módosításáról. Az említett tervezeteket még a képviselőknek is jóvá kell hagyniuk. (MSz, SITA) RÖVIDEN Igazat adott magának a bíróság Pozsony. A pénzügyminisztérium nem ellenőrizheti a Legfelsőbb Bíróságot - döntött tegnapi ülésén a Legfelsőbb Bíróság, megerősítve a Pozsonyi Kerületi Bíróság korábbi ítéletét. A Legfelsőbb Bíróság azt követően fordult a bírósághoz, hogy Ivan Miklós pénzügyminiszter 30 ezer eurós bírságot szabott ki a Legfelsőbb Bíróságra, mivel az nem engedte meg a pénzügyminisztérium ellenőreinek, hogy ellenőrzést végezzenek a bíróságon. A bíróság szerint csak az Állami Számvevőszék végezhet náluk ellenőrzést. A szaktárca várhatóan az Alkotmánybírósághoz fog fordulni az ügyben. (SITA) Matovič nem vágyik a tanácsba Pozsony. A kormánykoalíciós SaS egyelőre nem tervezi, hogy az Egyszerű Emberek képviselőcsoportjának lehetővé teszi, hogy részt vegyen a koalíciós tanács ülésein, ahogyan azt a Híd szerdán felajánlotta az OKS-nek. Igor Matovič, az Egyszerű Emberek vezetője elmondta, nem is kívánkoznak a tanácskozásokra, mivel véleményüknek anélkül is hangot tudnak adni. (aktualne) A belügyminiszter helyett rendőr hallgatta ki Pit’o vallomása a Valko-gyilkosság ügyében ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az egyik fővárosi szervezett bűnözői csoport állítólagos vezetőjét, Juraj Ondrejčákot, alias Piťot hallgatta ki a rendőrség Emest Valko jogász meggyilkolásának ügyében - tájékoztatott tegnap a Nový čas bulvárlap. Piťo nem írta alá a vallomását, azt állítja, nem bízik meg az ügyön dolgozó nyomozókban. A rendőrség pár nappal azután idézte be, hogy kijelentette: Daniel Lipšic belügyminiszterrel akart találkozni, mivel fontos információi vannak a Valko-üggyel kapcsolatban. Lipšic a találkozót elutasította. Andrea Dobiášová szóvivő természetesen nem akarta kommentálni Piťo kihallgatását, mondván: a rendőrség soha nem tájékoztat a nyomozás részleteiről. A Nový Čas kérdésre, hogy a kihallgatáson elmondta-e azt, amit eredetileg Lipšicnek akart, Ondrejčák azt válaszolta: „nem úgy nézett ki, mint Lipšic”. Állítólag azért akart Lipšicnek segíteni, mert azt hitte, érdeke, hogy mielőbb kivizsgálják barátja meggyilkolását. „De úgy tűnik, neki mindennél, a gyilkosság felderítésénél is fontosabb az, hogy milyen véleménnyel vannak róla az emberek. Nem akarta, hogy a sajtó arról írjon, hogy találkozott velem” - fűzte hozzá. „A szervezett bűnözés elleni hivatal az egyik legjobb rendőrségi csoport. A Valko- gyilkosság felderítésén kezdettől fogva rendkívüli erőbedobással dolgozik. Bárkit, aki hozzájárulhat az ügy felderítéséhez, kihallgathatnak” - nyilatkozta Grendel Gábor, a belügyminiszter szóvivője. A hatóságok továbbra sem hajlandóak semmilyen részletet elárulni a nyomozásról, (dem) Elütötte egy autó, ezért nem vett részt a szervezet vezetője a gyöngyöspatai bevetésen Egy köbölkúti vezeti a Véderőt Pozsony. Magyar lapértesülések szerint a magyarországi Gyöngyöspatán a romák és nem romák közötti véres incidenst kiprovokáló Véderő szélsőséges szervezetvezetője egy szlovákiai magyar fiatalember, Porubszky Zsolt. ÚJ SZÓ-HÍR A köbölkúti, 28 éves Po- rubszkyt Eszes Tamás, a Véderő korábbi főparancsnoka két hónappal ezelőtt nevezte ki a szervezet vezetőjévé. Gyöngyöspatán az elmúlt napokban Eszes nyilatkozott a H Porubszky, vagy Porubsky Zsolt Szlovákiában az utóbbi verziót (is) kaszálja. (Forrás: prohungária) Véderő nevében, de állítólag csak azért, mert Porubszky nem tudott a helyszínen lenni - múlt pénteken ugyanis autóbalesetet szenvedett. A Véderőt Eszes alapította, megalakulását a „fővezér’ a sorkatonaság magyarországi eltörlésével indokolta. A HVG értesülései szerint a Véderő tevékenysége az utóbbi időben már a szintén szélsőséges Jobbik szemét is szúrni kezdte, mivel „túl radikális” volt a fellépésük. A Magyar Gárda utódszervezete, a Szebb Jövőért Polgári Társulás egységei ugyanis csak masíroztak a romatelepek előtt, a Véderő viszont véres incidenseket provokált. (MSz) Egyelőre sok a kérdőjel a külhoniak szavazásával kapcsolatban A Fidesz se tudja, mi lesz a határon túli magyarok választójogával ÚJ SZÓ-HÍR Budapest. Kétszáz fős parlamentje lesz Magyarországnak, a határon túli magyar állampolgárok pedig szavazati jogot kapnak- ezt a két dolgot tudja biztosan saját bevallása szerint Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője. Azt, hogy a külhoniak hogyan voksolhatnak és kikre, mégnem. , A vitát még a parlamenti frakcióban és a parlamentben sem folytattuk le” - mondta Lázár az index.hu-nak. A frakcióvezető fontosnak tartja, hogy a magyar társadalom határon túli magyarokkal kapcsolatos „differenciált álláspontját" ne felejtsék el. „Volt Magyarországon egy népszavazás, aminek az eredménye minimum ellentmondásos, ezt azért figyelembe kell venni” - véli a politikus. Lázár szerint a kérdések nagy része még nyitott, azt sem tudni, hány honatya fogja képviselni a külhoni magyarokat az Országgyűlésben. „Ez nem egyszerű kérdés, mert annak az államnak, ahol a választást bonyolítjuk, aktívan hozzá kell járulni ehhez” - mondta a frakcióvezető. Szlovákia esetében ez egyértelműen problémát okozna. Lázár szerint a magyarországi kisebbségek is parlamenti mandátumhoz jutnának. „Tárgyalni kell a nemzetiségek képviselőivel, a határon túli szervezetekkel, választójogi specialistákkal” - tette hozzá. Az Országgyűlés ősszel fogadhatja el az új magyar választási törvényt. (MSz) A kollektív jogok ellen Gašparovič a magyar alkotmányról Pozsony. Az új magyar alkotmány azt jelzi, hogy Budapest csak a múltba tekint, mondta Ivan Gašparovič államfő. „Európa már rég azt mondja, hogy a polgárnak szabadnak kell lennie. Es ha a polgár szabad, már nem kell kollektív jogokról beszélnünk. Minek ez a patetikus visszatérés a történelemhez, melyet már megváltoztatott a világ- történelem két legnagyobb háborúja?” - kérdezi a szlovák államfő. (SITA) A tegnapi kormányülésen végre elfogadták a munkatörvénykönyv módosított tervezetét Lépcsőzetes lesz a felmondási idő ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A kormány tegnap elfogadta a módosított munkatörvénykönyv tervezetét, amely májusban a parlament elé kerülhet. A miniszterek a munkaügyi tárca által benyújtott javaslatot csak egy pontban módosították, ezzel a munkáltatók követeléseinek tettek eleget. Eltérő minimálbér A miniszterek hosszas vitát követően bólintottak rá a munkatörvénykönyv módosítástervezetére, amely a benyújtott javaslathoz képest csak annyiban változik, hogy kivették belőle a minimálbér-jogosultságról szóló 120-as paragrafust. Ha erre a parlament is rábólint, a jövőben egységes minimálbér lesz az összes alkalmazott számára. A jelenleg érvényes szabályozás ugyanis hat csoportba osztja az alkalmazottakat a munkaköri beosztástól függően. Ennek köszönhetően egy takarítónő minimálbére alacsonyabb, mint például a vállalati bérszámfejtőé, ez utóbbié pedig kisebb, mint a vezető beosztású alkalmazottaké. Vladimír Mojš, a Szakszervezetek Szövetségének (KOZ) alelnöke szerint ez azoknak az alkalmazottaknak nyújtott védelmet, akiknek ezt nem biztosította a kollektív szerződés. Ha a jelzett paragrafust kihagyják a törvényből, szerinte az alkalmazottak jelentős részének csökken a javadalmazása. A munkáltatók ezzel szemben azt állítják, hogy a 120-as paragrafus hatályon kívül helyezésének köszönhetően növekedhet a foglalkoztatottság. Juraj Miškov gazdasági miniszternek köszönhető, hogy a kormány végül a munkáltatók nézetét fogadta el, már egy nappal a kormányülést megelőzően bejelentette, a munkaadók több követelését is megpróbálja beépíteni a jogszabályba. A 120-as paragrafus hatályon kívül helyezését azonban így is csak 8 miniszter helyeselte, 7-en ellene voltak. Maga a kormányfő, Iveta Radičová is beismerte, hogy fenntartásokkal szavazott, és szerinte a parlamenti képviselők véleménye is erősen megosztott a kérdésben. 3 vagy 6 hónapos próbaidő A tervezet szerint a próbaidő hossza az alkalmazottak számára 3, a vezető beosztásúak esetében pedig 6 hónap lesz. A kollektív szerződésekben a szociális partnerek a próbaidőt azonban további három hónappal meghosszabbíthatják. Az alkalmazottak a jövőben már nem vehetik igénybe egyszerre a felmondási időt és a végkielégítést. Ha valaki egy évnél kevesebbet tölt el egy cégnél, a felmondási ideje a jelenlegi két hónap helyett csak egy hónap lesz. Ha a munkaviszony legalább egy, legfeljebb öt év volt, a felmondási idő marad ugyanúgy, mint eddig, azaz két hónap. 5 és 10 év között 3 hónap, 10 és 20 év között négy hónap, 20 év felett pedig öt hónap lesz a felmondási idő. Ha a kormány által tegnap elfogadott javaslattal a parlament is egyetért, akkor az étkezési utalványok továbbra is fennmaradnak, vagyis a munkáltató ezek helyett nem fizethet készpénzben. A tervezet biztosítja azt is, hogy ha az alkalmazott eléri a 33. életévét, automatikusan öthetes szabadságrajogosult. A parlamenti vitában még módosulhat a tervezet, a tervek szerint szeptemberben léphet életbe. A Munkáltatói Szervezetek Szövetségének (AZZZ) alelnöke, Rastislav Machunka már tegnap jelezte, hogy nyolc pontban szeretnék módosíttatni a tervezetet, és ha a kormánynál nemjárnaksikerrel, alobbizásta parlamentben folytatják. A gazdasági miniszter a kormányülést követően bejelentette, a képviselőket is igyekszik meggyőzni a munkáltatók követeléseinek jogosságáról. (mi) A legfontosabb változások ♦ az alkalmazottak nem vehetik igénybe egyszerre a felmondási időt és a végkielégítést ♦ a próbaidő hossza az alkalmazottaknak 3, a vezető beosztá- súaknak 6 hónap lesz ♦ ha valaki egy évnél kevesebbet tölt el egy cégnél, a felmondási idő a jelenlegi két hónap helyett egy hónap lesz ♦ hatályon kívül helyezik a minimálbér-jogosultságról szóló 120-as paragrafust ♦ az étkezési utalványok megmaradnak ♦ a33 évnél idősebbeköthetesszabadságrajogosultak ♦ a munkaadó ajövedelemkimutatást e-mailben is elküldheti
