Új Szó, 2011. április (64. évfolyam, 76-99. szám)
2011-04-04 / 78. szám, hétfő
Régió 3 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. ÁPRILIS 4. Érsekújvár és Tát sikeres európai uniós pályázatáról tájékoztatták a vállalkozókat a városházán Határon átívelő új fuvarbörze Miroslav Krempaský, a Logportált kivitelező cég képviselője bemutatta a projektet az érsekújvári városházán (Csuport István felv.) Érsekújvár. Kis- és középvállalkozókat hívtak a városházára, ahol bemutatták a teherfuvarozók és az azok szolgáltatásaikat igénylő vállalkozók hatékonyabb együttműködésére szolgáló Logportált. SZÁZ ILDIKÓ Az európai uniós projekt Érsekújvár és a magyarországi Tát határon átnyúló sikeres pályázatának eredménye. „Érsekújvár mindig jelentős közlekedési csomópontnak számított, éppen ezért tartom sikeresnek a Logportál programot, amelynek kivitelezője a Millennium cég” - mondta Gejza Pischinger, a város polgármestere. A munkaértekezleten és a sajtótájékoztatón részt vett Szenes Lajos, Tát polgármestere is. A logisztikai portálról megtudtuk, hogy az 500 ezer eurós projekt 85 százalékát európai uniós forrásból, 10 százalékát a két ország állami költségvetéséből fedezik, a fennmaradó 5 százalékos önrészt az érintett két ön- kormányzat állja. Miroslav Krempaský, a Millennium cég képviselője elmondta, az érsekújvári és táti régiót érintő projekt több szempontból is biztonságosabb, mint a jelenlegi fuvarbörzék. Az internetes portál érsekújvári központjába jelentkezőket ugyanis még a regisztráció előtt ellenőrzik. „Két világot, két határ menti régiót szeretnénk összekötni Érsekújvár és Tát közreműködésével, a magyar-szlovák kereskedelmi kapcsolatok fellendítése érdekében” - hangsúlyozta Krempaský. Az érsekújvári teherfuvarozókat elsősorban az érdekelte, milyen anyagi feltételei vannak annak, hogy regisztrálhassanak. A projekt egy éven keresztül ingyenesen működik, a felfutási idő alatt kiderül, milyen a kereslet a rendszer iránt. A Logportál lényege, hogy a teherfuvarozók még hatékonyabban használják ki a lehetőségeiket, és miután kiszállították a megrendelőnek az anyagot, ne kelljen üresen fordulniuk. Akkor teszik hatékonyabbá a szállítói szolgáltatásaikat, ha ilyen esetben a visszaútra az internetes - és mobiltelefonon is elérhető - Logportál segítségével sikerül újabb fuvart szerezniük. Az érsekújvári vállalkozóktól megtudtuk, cégeik rendszerint húsz kocsival fuvaroznak, tehát azokat a vállalkozókat keresik, akik igényelnék a szolgáltatásaikat. A Szenei járásban szeretnék visszaszorítani a rendkívül gyakori autólopások és -feltörések számát Öt község számára nyílt rendőrőrs Cseklészen JUHOS MELINDA Cseklész (Bernolákovo). A lakosok a bűncselekmények hatékonyabb felderítését, a bűnözés visszaszorítását várják a pénteken megnyílt cseklészi rendőrőrstől. A Szenei járás ugyanis fájdalmasan előkelő helyen tanyázik az autólopások terén, csak március végéig 35 gépkocsit koptak el. Dušan Va- lek, a Szenei Járási Rendőrkapitányság igazgatója elmondta, a lakosok az éjjel-nappal működő őrsön bejelentéseket, feljelentéseket tehetnek. „A rendőrök elsősorban a lakosok biztonságára, a bűnözés megfékezésére, a közlekedési szabályok ellenőrzésére fognak összpontosítani. Az új rendőrőrs - amelynek körzetébe Cseklész, Pozsonyi- vánka, Horvátgurab (Chorvátsky Grob), Éberhard és Tőkéssziget tartozik - megnyitásával szeretnék csökkenteni a bűn- cselekmények számát, és emelni a felderített ügyek arányát” - nyilatkozta Valek. Az őrsön a tervek szerint huszonöt rendőr teljesít majd szolgálatot. Az év első negyedében mintegy 150 rablás történt, ezt tizenhárommal kevesebb, mint tavaly. Éva Godová, Éberhard polgármestere bízik abban, hogy az új őrsnek köszönhetően rugalmasabban tudják kezelni a községben is a különböző szabálysértéseket, bűncselekményeket és magában a rendőrség jelenléte is egyfajta megelőzést jelenthet majd. A rendőrőrs bérleti díját az öt érintett község állja, a lakosok számától függően. Éberhard esetében ez éves szinten ezer eurót jelent majd. Magdaléna Holcingerová, Pozsonyi- vánka polgármestere szintén üdvözli az őrs megnyitását. „Lakosaink a legközelebbi, dé- nesdi őrsre bonyolultan jutottak el Pozsonyon keresztül, Cseklészre sokkal egyszerűbb a közlekedés. A lakosok és az ön- kormányzat már rég kérelmezték egy közelebbi őrs létrehozását. Nálunk községi rendőrség sincs, viszont a bűnözési arány rendkívül magas. A drogdüerek reggelente kirakják itt a „munkatársaikat”, este pedig értük jönnek. Nálunk is rendkívül sok autót lopnak el, a Metro áruház környékén pedig az autófeltörések száma magas” - nyilatkozta Holcingerová. JOGI TANACS A tartásdíj emelése Középiskolás vagyok és másfél évvel ezelőtt igényeltük a tartásdíj emelését (nagyon alacsony összeget határoztak meg). A bírósági tárgyalás időpontját már ötször is kitűzték, csakhogy az apám egyszer sem jelent meg (mindig igazolta a hiányzást, betegségre, munkára hivatkozva). Már csak bő egy évem van hátra ahhoz, hogy befejezzem tanulmányaimat. Azt szeretném kérdezni, meddig húzhatja az időt? Megtörténhet az, hogy amikorra megjelenne a bíróságon, addigra munkába állok, és visszamenőleg már nem kell fizetnie? A feleknek alkotmányos joguk az ügyük valamennyi tárgyalásán személyesen vagy jogi képviselőjük útján részt venni. Feltételezem, hogy édesapjának nincs az ügyben jogi képviselője. így csak indokolt esetben dönthetne a bíróság a távollétében - például ha a szabályszerű idézés ellenére nem jelenne meg a tárgyaláson és távollétét nem igazolná súlyos körülmény. Bírósági tárgyalás elnapolását kérni szintén csak súlyos oknál fogva lehet, ilyenek közé sorolható például az elnapolást kérelmező fél betegsége - munkaképtelensége, melyet orvosi igazolással kell alátámasztani. Munkahelyi kötelezettségek csak rendkívüli esetekben állják meg a helyüket elnapolási indokként, mivel a munkáltatónak kötelessége alkalmazottját azon bírósági tárgyalásokra, melyekre be volt idézve, elengedni. Ha meggyőződésük, hogy az édesapja által benyújtott igazolások nem tükrözik a valóságot, megtámadhatják azokat - ám bizonyítaniuk kell állításukat. Ugyanakkor egy kiskorú gyermek tartásdíjáról időhúzás nélkül (bez zbytočného odkladu) kell döntenie a bíróságnak - a Polgári Perrendtartás szerint a bírósági eljárás megkezdését követő hat hónapon belül; ezt a határidőt csak olyan esetekben lehet meghosszabbítani, ha objektív okokkal magyarázható akadályok merülnek fel. Ha úgy gondolják, hogy édesapja visszaél a helyzettel, amit a bíró tolerál, illetve a bíró elfogadható indok (pl. igazolás kiadására, szakvéleményre való várakozás) nélkül nem tűz ki tárgyalást hosszú hónapokon keresztül - így hozzájárulva a tárgyalás elhúzódásához (prieťahy v konaní) - panaszt tehetnek a bíróság elnökénél. Egy szülő tartási kötelezettsége gyermeke nagykorúvá válásával, de még munkába állásával sem szűnik meg automatikusan, hiszen a családjogi törvény szerint a szülők tartási kötelessége addig áll fenn, míg gyermekük képes lesz magát eltartani - tehát saját keresetéből állni szükségleteit, beleértve lakhatását is. Jogerős döntés esetén a tartásdíj emelése iránti kérelemből kitűnő időponttól (általában a tárgyalás kezdetének napjától) kell a kötelezettnek fizetnie a döntésben megszabott tartásdíjat addig, míg annak eltörléséről, ill. csökkentéséről nem dönt a bíróság. Nagykorú gyermek esetében viszont a tartásdíj visszamenőleg nem igényelhető. Veszelei Viktória jogász EZ ITT A KÉRDÉS Hogyan viszonyul a kisebbségi nyelvtörvény tervezett módosításához? Téglás János, Kürt polNem nagyon értem a javarészt szlovák lakosú falvak polgár- mestereinek a felháborodását. Nem jelentene számukra komolyabb kiadást, ha 15 százalékra csökkentenék a nyelvi küszöböt, és különösebb fáradsággal járó adminisztrációt sem. Az állami hivataloknak postázott dokumentációt továbbra is államnyelven kellene írniuk, és minden bizonnyal találnának olyan alkalmazottat a községházán, akihez a magyar ajkú lakosok fordulhatnának kéréseikkel, panaszaikkal. A hirdetések, helyi rendeletek lefordítása sem okoz komolyabb érvágást egyetlen helyi költségvetésben, mint ahogy a lakosság kétnyelvű tájékoztatása sem a helyi hangosbemondóban. Kálazi József, Udvard polgármestere: Szinte semmi- J nem jár, esetleg M la és az utcanév- jj táblák megrenpénzbe. Nem tudok róla, hogy a környezetemben levő községeket a 15 százalékos küszöb érintené. Az Érsekújvári járásban a többségében magyarok lakta falvakban még a szlovák lakosok is értenek, beszélnek magyarul. Udvardon minden alkalmazott beszéli a magyar és a szlovák nyelvet a községházán. Éhn László, Nagykálna polgármestere: A nyelvhasználati küszöb csökkentéséről nekem rögtön az jut eszembe Nagykálna vonatkozásában, hogy visszakerülhetne a magyar nyelvű falutábla a helyére, melyet tíz éve vettünk le, mivel akkor már nem haladta meg a magyar nemzetiségűek számaránya a községben a 20 százalékot. A táblát azóta is őrizzük, valahol megvan, csak meg kellene keresni, kivinni és visszacsavarozni. Tehát ez még többletköltséget sem jelentene. A mintegy kétezer lakosú településünkön az 1991-es népszámlás során még a lakosok 20,8 százaléka vallotta magát magyarnak, 2001-ben már csak 16,2%. Persze a tábla visszahelyezésének az lenne a feltétele, hogy a mostani népszámlálásnál elérje a magyarok aránya a 15 százalékot, de én úgy gondolom, hogy ez azért meglesz. Hogy az esetleges nyelvhasználati küszöb csökkentése még milyen bonyodalmakkal, plusz munkával, teendővel, feladatokkal járna, azt nem tudom, nem néztem még utána, de úgy gondolom, semmi olyannal, amivel ne tudnának megbirkózni. Tehát nem látok ebben problémát, nem félek tőle. Például jelenleg is amit kell, magyar nyelven is jelentünk a községi hangszóróban. Engem a választásokon is egy nagyon széles koalíció támogatott, melynek része volt az MKP és a Híd is, de az SDKÚ, a Smer és a HZDS is. Most is a községi hivatal alkalmazottainak legalább a fele anyanyelvi szinten beszél magyarul, tehát egyáltalán nem jelent gondot a kommunikáció. Az MKP helyi alapszervezete nagyon aktív, hangsúlyosan részt vesz a falu kulturális életében. Soha nem voltak nálunk nemzetiségi gondok. Rigó László, Rimaszombat alpolgármestere: Úgy gondolom, ez megoldható probléma, ott is, ahol 15 vagy 20 százalék a kisebbségek számaránya. Amikor a közelmúltban javaslatot tettem arra Rimaszombatban, hogy a városban kétnyelvű legyen a hangosbeszélő, azt a választ kaptam, hogy sokszor nincs ember, aki fel tudná azt olvasni, vagy le tudná fordítani a hirdetményt, miközben a hivatalban dolgozók egyharmada magyar anyanyelvű. Ez a probléma szerintem megoldható lenne, és meg is kell oldani. Ehhez pozitív, törvénytisztelő hozzáállás kell, minden csak akarat kérdése. György Péter, Ragyolc polgármestere: Szerintem a községekben minden különösebb gond nélkül megoldható, ha igénylik a lakosok. Én inkább azt látom problémának, hogy nem igénylik eléggé határozottan a lakosok a hivatalos ügyintézéskor a kisebbségi nyelv használatát. Mindenhol tudnak találni olyan embert, ha akarnak találni, aki bírja a hivatalos nyelv mellett a kisebbség nyelvét is. Ez még a peremvidékeken sem kell, hogy komolyabb gondot jelentsen, a költségvetésben sem szükségszerű, hogy jelentősen megnövelje a kiadásokat. (száz, fm, szász) garmester:
