Új Szó, 2011. április (64. évfolyam, 76-99. szám)
2011-04-20 / 92. szám, szerda
20 Sport ÚJ SZÓ 2011. ÁPRILIS 20. www.ujszo.com Rybánsky László annak idején a dubnicai tévés meccs előtt megsérült, mégis vállalta a játékot, mert a sókszelőceiek nagy része a képernyők előtt ült Puhl benyújtaná helyette a honosítási kérelmet Rybánsky jól érzi magát Kecskeméten (Somogyi Tibor felvételei' Rybánsky László tavaly nyáron igazolt Nagyszombatból Kecskemétre. A huszonhat éves, sókszelőcei származású futballkapus gyorsan a szurkolók kedvencévé vált. Az NB I egyik legjobb hálóőre 20 bajnokin védett, mindössze sérülés vagy eltiltás miatt hiányzott. Az egyik edzés előtt Kecskeméten faggattuk. SZABÓ ZOLTÁN Mikor és hol kezdte a pályafutását? Szülőfalumban, Sókszelő- cén tízéves koromban kezdtem el focizni. Kezdettől fogva a kapuban álltam, mert édesapám állandóan azt hangsúlyozta, hogy községünkben kevés a jó kapus. A helyi diákcsapatban 11 évesen már a jóval idősebbek ellen védtem. Gyakran mondogatták a drukkerek, ügyes ez a gyerek, de kapusnak kicsi. Aztán hirtelen megnyúltam, jelenleg 193 centi magas vagyok. De visszatérve pályafutásom elejéhez, tizenhárom évesen leigazoltak a vágsellye- iek, és két esztendővel később már az idősebb ifik között szerepeltem. Hogyan került Nagyszombatba? Stanislav Jarábek, a Spartak akkori sportigazgatója gyakran járt Vágsellyére, mert a hátvéd Michal Gašparíkot figyelte. Többször korábban érkezett, és akkor az ifjúsági meccset is megnézte. Egy alkalommal félrehívott, és megkérdezte, nem volna-e kedvem Nagyszombatba igazolni. Édesapámhoz hasonlóan kiskoromtól DAC- drukker voltam - a szomszédok bánatára gyerekként még vasárnap reggelenként is azt ordítoztam: ,Akkor is a DAC!”-, de csábított a továbblépés lehetősége. Előbb kéthetes próbajátékon vettem részt, utána Rastislav Vincúr kapusedző javaslatára 17 esztendősen hároméves szerződést kötöttem a Spartakkal. Hogyan fogadták a Spar- taknál? Kezdetben elég sok kellemetlenségem akadt a nemzetiségem miatt. Pedig szlovákos neve van. Elég volt csak megszólalnom, és már tudták is, hogy honnan fúj a szél. Többször ugrattak a magyarságom kapcsán, de aztán idővel megnyugodott a helyzet. Az ifiben jó kollektívába kerültem, többek között Kopúnekkel, Lietavával és Konečnývel játszottam együtt. Az ifjúsági együttes mellett az A csapattal is gyakoroltam, amellyel egy ciprusi téli edzőtáborozáson is részt vettem. Mikor mutatkozott be az A csapatban? Csak májusig kellett várnom a debütálásra, én védtem a Slovan B elleni bajnokin. Igaz, akkor csak az I. ligában szerepeltünk, de már gyakorlatilag bajnokok voltunk. Hogyan került ezután Érsekújvárba? A nagyszombati ifiben végig én voltam az első számú kapus, mivel decemberben születtem, a felnőtt korhatár betöltése után is még fél évig az ifjúsági csapatban védhettem. Utána viszont nem akartam a cserepadot koptatni, ezért kértem Jozef Ademec edzőt, hogy engedjen el egyéves vendégjátékra Érsekújvárba. Nagy nehezen beadta a derekát. Jól éreztem magam a III. ligás klubnál, és végül újabb két esztendőre kölcsönadtak, de amennyi időt Érsekújvárban töltöttem, annyival meg kellett hosszabbítanom a szerződésemet a Spartakkal. Utána visszatértem Nagyszombatba, ahol úgy váltakoztak a trénerek, hogy alig tudtam követni. Akkoriban Kamesch és Hrdina voltak a riválisaim. Hogyan emlékszik az első Corgoň ligás mérkőzésére? 2007 őszén az eperjesiek elleni kupameccs elején kiállították Kamescht, így Josef Mazura edző engem küldött a kapuba. Jól ment a védés, így aztán a besztercebányai bajnokin is én védtem, méghozzá kapott gól nélkül hoztam le a meccset. így kezdődött szlovákiai élvonalbeli pályafutásom, amit még negyvenegy találkozó követett. Volt úgy, hogy sérülten is vállalta a játékot? Ez többször is előfordult, de a legemlékezetesebb egy dubnicai bajnoki mérkőzés volt. A bemelegítésnél Vincúr kapusedző egyik beadásánál rosszul léptem a rendkívül mély talajon, és mint később kiderült, mindhárom ínszalagom elszakadt. Óriási fájdalmat éreztem, de fel sem merült bennem, hogy nem lépek pályára, hiszen tévés meccs lévén fél Sókszelő- ce a képernyő előtt ülve várta, hogy engem védeni láthasson. A tréner kicsit megijedt, amikor meglátta, hogy sántítok, de megnyugtattam, hogy rendben vagyok. Ahogyan kötözte a gyúró a lábamat, az úgy dagadt egyre jobban. Mazura a félidőben megkérdezte, hogy tudom- e folytatni, én pedig bólintottam. Azt tartottam, ha egy félidőt kibírtam, valahogy ki kell bírnom a másodikat is, nem okozhatok csalódást a falubelieknek. Sérülten is több ziccert hárítottam, és végül l:0-ra nyertünk. Ezután hosszú kényszer- pihenő következett. Sajnos, a csapatorvos azt hitte, hogy nem súlyos a mária- tölgyesi sérülésem, így a januári alapozást az együttessel kezdtem. Minden gyakorlás után erős fájdalom gyötört, és rendre bedagadt a lábam. Utána rájöttek az orvosok, hogy tévedtek, és műtét következett. Emiatt több mint kéthónapos kihagyás következett. Felépülésem után újra lehetőséget kaptam, a zsolnai kupafináléban, ahol peches l:0-s vereséget szenvedtünk. 2008 nyarán viszont megérkezett Vermezo- vics edző, aki szerb honfitársait is hozta magával, Kraljjal, a veterán kapussal az élen. Aki nem szolgált rá királya fizetésére. Ezt nem az én tisztem eldönteni, ám védenie kellett, mert állítólag havi 15 ezer eurót keresett. De amíg nem jött meg a játékengedélye, felváltva álltunk a kapuban Hrdinával. így volt ez a Tbüiszi elleni UEFA- kupa-meccseken is. A ligarajton riválisom kezdett, csakúgy, mint a DAC elleni bajnokin. Hrdinát Dunaszerdahelyen a 72. percben kiállították, és l:0-s hazai vezetésnél én álltam a kapuba. Nem- védtem rosszul, de két gólt kaptam - egyikről sem tehettem - a sárga-kékektől, akiknek hosszú idő után ez volt első hazai élvonalbeli meccsük. A DAC- szurkolók fantasztikus atmoszférát teremtettek, fura érzés volt az ellenfél kapujában állni. Ráadásul édesapám egyik szeme sírt, a másik nevetett. Örült a DAC-sikernek, de sajnálta, hogy gólokat kaptam. Édesapja gyakran járt a Spartak hazai meccseire? Mindössze egy alkalommal volt Nagyszombatban bajnokin, akkor négy falubeli barátjával jött. Miután a tribünön egymás között elkezdtek magyarul beszélni, azonnal rájuk szóltak, lehurrogták őket a Spartak-drukkerek. Többet nem is jött. Dunaszerdahelyen viszont mindig megnézett, akkor volt igazán boldog, ha a DAC nyert, én pedig jól védtem. Aztán menesztették a bajnoki címet ígérő Vermezovi- csot, és Pecze Károly ült a kispadra. Milyen volt vele a kapcsolata? Kimondottan jó. Öröm volt együtt dolgozni a tapasztalt mesterrel. Kralj akkoriban már sokat spekulált, ám nem tudtak mit kezdeni vele. Röviddel a Slovan elleni pozsonyi derbi előtt bejelentette, hogy lázas. Alig volt időm rendesen bemelegíteni, de remek napot fogtam ki, és végül 2:l-re nyertünk, még Masaryk tizenegyesét is kivédtem. Miután elküldték Kraljt, első számú kapus lettem Pecze Károlynál és az őt követő Ľubomír Nosickýnál is. Sajnos, tavaly februárban röviddel a bajnoki rajt előtt Achil- les-ín-sérülést szenvedtem, és több mint két hónapot ki kellett hagynom. Nyáron a nagy- szombatiak szerződéshosszabbítást ajánlottak, ám úgy éreztem, váltanom kell. Miként került Kecskemétre? Egy hétig a német harmadik vonalban szereplő jénai csapatnál voltam próbajátékon, majd a Kecskemét és még egy magyar élvonalbeli klub érdeklődött irántam. A kecskemétiek voltak a gyorsabbak. Négynapos tesztelés után Urbányi István edző javaslatára hároméves szerződést kötöttem. Pe- chemre röviddel a rajt előtt megsérültem, így az első három bajnokin Holczer Ádám védett. Aztán a Szolnok elleni hazai meccsen végre bemutatkozhattam, 4:2-re nyertünk. Utána Zalaegerszegre látogattunk, ahol jogtalanul kiállítottak. A meccs elején az egyik hazai futballista eljátszotta a nagyhalált, amely a bírónál tizenegyest ért, én meg sárga lapot kaptam. Majd a második félidő közepén, a tizenhatos sarkán megfogtam a labdát - ezt a tv-felvétel is bizonyítja -, ám a játékvezető szerint a büntetőterületen kívül értem kézzel a labdához, így mehettem zuhanyozni. Még jó, hogy nem tiltottak el. Teljesítményéről elismerően nyilatkoznak a magyar szakemberek. Melyik volt a legemlékezetesebb meccse? Sok sikeres mérkőzésem volt, de talán a márciusi, Debrecen elleni hazai találkozót emelném ki, amelyen meglepetésre 3:0-ra legyőztünk a címvédőt. Egyáltalán nem volt olyan sima a meccs, mint azt az eredmény mutatja, volt bőven dolgom, még egy tizenegyest is hárítottam. De a Videotonnal vívott összecsapásra is szívesen emlékszem vissza... Milyen különbséget lát a magyar és szlovák foci között? Az NB I-ben technikásabb futballt játszanak, míg a Corgoň Ligában fegyelmezettebbek és jóval agresszívebbek a labdarúgók. A budapesti lapokban megjelent, hogy magyar állam- polgárságért folyamodott. Mi igaz ebből? Egyelőre semmi. Mivel nem védtem semmilyen szlovák korosztályos válogatottban, fennáll annak a lehetősége, hogy esetleg a magyar nemzeti tizenegyben szerepelhessek. Az biztosan meggyorsítaná a döntésemet, ha hivatalosan megkeresnének az MLSZ-ből ebben az ügyben. Az egyik magyar sportcsatorna műsorában is volt erről szó. Mint a 18. forduló legjobbja meghívást kaptam a stúdióba, ahol Várhidi Péterrel és Puhl Sándorral voltunk vendégek. Jólesett, amikor a világ egykori legjobb játékvezetője kijelentette, ha rendszeresen olyan formában védek, mint a Debrecen ellen, akkor ő adja be helyettem a honosítási kérelmemet. A magyar lapokban Ri- bánszkiként szerepel. Miért? Miután Kecskemétre igazoltam megkeresett néhány helyi újságíró, és megkérdezték, hogy írhatják-e magyarosítva a nevemet. Mondtam, hogy ennek nincs semmi akadálya. Elégedett eddigi pályafutásával? Nincs okom a panaszra. Egyszerű gyerekként arról ábrándoztam, hogy egyszer élvonalbeli kapus leszek. Szeretem a focit, és mindig ki akarom hozni magamból a maximumot. Remekül érzem magam Kecskeméten, ahol gyorsan befogadtak. Hálás vagyok a szüleimnek, valamint a barátnőmnek, mert a támogatásuk nélkül nem tartanék itt. Számomra a család a legfontosabb. Tervei, céljai? Sosem építettem légvárakat. Ha az ember egészséges, akkor a többi már magától jön... NÉVJEGY Név: Rybánsky László Született: 1984. december 12-én Vágsellyén Korábbi klubjai: Selice, Slovan Duslo Šaľa, Nové Zámky, Spartak Trnava, Kecskemét Magasság/testsúly: 193 cm/94kg Szlovák bajnoki meccsek száma: 42 NB I-es mérkőzések száma: 20
