Új Szó, 2011. április (64. évfolyam, 76-99. szám)
2011-04-20 / 92. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. ÁPRILIS 20. Közélet 3 Nem tartalmazza a határon túli magyar állampolgárok szavazati jogát, de utal rá, hogy a kérdést sarkalatos törvény fogja szabályozni Elfogadták az új magyar alkotmányt Isten áldását kérték az új alaptörvényre (TASR-felvétel) Isten, áldd meg a magyart - a Himnusz soraival kezdődik az új magyar alaptörvény, amely 2012. január elsejétől lesz hatályos. Az új jogszabály az 1989-ben átírt alkotmányt váltja fel. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az alkotmány a preambu- lummal kezdődik, mely az európai alkotmányok tekintetében az egyik leghosszabb bevezetőnek számít. Ez a rész nem módosult a jogszabály parlamenti vitája során, ugyanazt tartalmazza, amit benyújtásakor. A preambulum nemzeti, konzervatív szemléletű, több ponton hivatkozik a magyar történelemre. Elismeri az államalapító Szent István király érdemeit, hivatkozik a történelmi alkotmányra és a Szent Korona történelmi szerepére, valamint a kereszténységre. Emellett egy sor jobboldali értéket tartalmaz, mint például a család vagy a nemzet, emellett hangsúlyosan kiemeli a közösség szerepét. Az egyéni szabadság csak másokkal együttműködve bontakozhat ki, együttélésünk legfontosabb keretei a család és a nemzet, összetartozásunk alapvető értékei a hűség, a hit és a szeretet, a közösség erejének és minden ember becsületének alapja a munka, az emberi szellem teljesítménye - áll a bevezetőben. Ezt a részt övezték a legnagyobb viták, ugyanakkor jogilag a preambulum számít a legkevesebbet. A bevezető nem jogforrás, tehát ez alapján nem lehet jogokat követelni. A pre- ambulumként szolgáló Nemzeti hitvallás válthatja fel az államigazgatási szervek, hivatalok, közintézmények falán a jelenleg kifüggesztett Nemzeti Együttműködési Nyilatkozatot. Alapvetés Az alkotmány második része tartalmazza az ország alapvető attribútumait. Az ország neve: Magyarország (eddig Magyar Köztársaság volt). Államformája továbbra is köztársaság. Ebbe a részbe belekerült az ország fizetőeszköze, a forint is - mivel az alkotmányban rögzítették, az euró esetleges bevezetése kétharmados többséghez lesz kötve. Az eredeti előterjesztés alapján ez a rész tartalmazta a sokat vitatott vármegyéket is, ám a módosítás nyomán továbbra is megyéknek fogják hívni ezeket a köz- igazgatási egységeket. Ez a rész rendelkezik a magyar mint hivatalos nyelv védelméről is. A múlt héten módosító indítvány elfogadásával bekerült az alaptörvénybe a kisebbségi nyelvek védelme is, ám hírügynökségi jelentések szerint ez a tétel hétfőn kiesett az alkotmány végleges szövegéből. A második fejezet egyik legvitatottabb pontja a házasságot érintő cikk. Eszerint „Magyarország védi a házasság intézményét mint a férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját”. A tervezet szerint az állam támogatja a gyermekvállalást. Szabadság és felelősség Az alkotmány Szabadság és felelősség című fejezete kimondja, hogy alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos értékvédelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható. Önálló fejezet tartalmazza az új alkotmányban az alapvető jogokat és kötelességeket. Az előbbiek közé bekerült az önvédelemhez és a tulajdonvédelemhez fűződő jog; az alaptörvény mindenki számára kötelességként határozza meg a képességeinek és lehetőségeinek megfelelő munkavégzést. Újdonság, hogy az alaptörvény a magzat életét a fogantatástól kezdve védi, és tiltja az emberi egyedmásolást. Alkotmányjogászok szerint viszont ebből még nem következik, hogy az alaptörvénnyel ellentétes lenne az abortusz. Alaptörvényi rangra emelkedik a - csak szándékos, erőszakos bűncselekmény miatt kiszabható - tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés, valamint bekerült a szövegbe az is, hogy akinek szabadságát alaptalanul vagy törvénysértően korlátozták, kártérítésre jogosult. Több ponton változik a szociális jogok megfogalmazása. Az új alaptörvény értelmében Magyarország törekszik arra, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson. Az új alkotmány rögzíti, hogy a szociális intézkedések jellegét és mértékét az igénybe vevőnek „a közösség számára hasznos tevékenységéhez igazodóan is megállapíthatj a”. A szülőket változatlanul megilleti az a jog, hogy a gyermeküknek adott nevelést megválasszák, és továbbra is kötelességük a taníttatása. Újdonság viszont, hogy az alkotmány kimondja: a nagykorú gyermekek kötelesek gondoskodni rászoruló szüléikről. Felelősség értünk Míg a hatályos alkotmány a határon túli magyarok iránti felelősségérzésről szól, az új alaptörvény azt tartalmazza: Az új alaptörvény ♦ Az ország hivatalos neve Magyarország, és nem Magyar Köztársaság. + Az ország államformája továbbra is köztársaság lesz. ♦ Megadja a választójog lehetőségét a határain kívül élő állampolgárainak. ♦ Rögzíti az ország pénznemét, a forintot. ♦ Felelősséget vállal a határon túli magyarok sorsáért. + A magyarországi kisebbségeket is államalkotó tényezőnek ismeri el. ♦ Egy sor törvényt továbbra is kétharmados többséghez köt. 4 Konzervatív, nemzeti szemléletű preambuluma van. ♦ Szigorú költségvetési szabályokat ír elő. ♦ Több intézmény és hivatal vezetőjét szinte bebetonozza pozíciójába. Sólyom László korábbi magyar államfő súlyos visszalépésnek tartja az Alkotmánybíróság hatáskörének korlátozását „Tettre váltotta a politikát a jog fölé helyező felfogást” ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Nemcsak az alkotmány, hanem annak meg- alkotási folyamata is megosztotta a magyar politikusokat. Az ellenzék szerint a kormány- oldal kihagyta őket a munkából, a kormánypártok viszont úgy látják, az oppozíció nem is akart részt venni benne. Mérvadó magyar elemzők szerint ebben a kérdésben mind a két fél hibás, igaz, kérdéses, ki mennyire. Az ellenzék nem volt érdekelt abban, hogy részt vegyen a munkában, ugyanakkor: ha részt vállalt is volna benne, ezt azzal a tudattal tette volna, hogy elképzeléseinek nagy része valószínűleg nem megy át. A kormányoldal az elején nem csinált nagy gondot abból, hogy a szocialisták és az LMP kimarad az alkotmányozásból - a Jobbikkal amúgy sem számoltak-, év elején viszont több gesztust is tettek, elsősorban a zöld liberálisoknak, hogy visszacsalogassák őket a tárgyalóasztalhoz. Az LMP nem állt kötélnek, így már márciusban látszott, csak a Fidesz és a KDNP szavazataival fog átmenni az új magyar alaptörvény. Török Gábor politológus szerint ez részben riadalmat keltett a kormányoldalon, voltak, akik attól féltek, ez lehet a Fidesz Sztálingrádja. „Miközben a kormánypárti politikusok beleírják saját nevüket az alkotmányba, az elbizonytalanodott, csalódott, kiábrándult választók kapnak egy erős, sokak által értett érvet amúgy már meghozott, de talán még nem is tudatosult döntésükhöz” - írta blogjában. Az új alkotmány egy álláspontra kényszerítette az ellenzéket, ráadásul a közvélemény jelentős részét is elbizonytalanította. Elemzők szerint az elmúlt közel egy évben, mióta kormányon van a Fidesz, a legtöbb szavazót az alkotmányozással vesztette, illetve bizonytalanította el. Tölgyessy Péter alkotmány- jogász szerint az egész alkotmány sorsa nagyrészt a magyar gazdaság alakulásán és a társadalmon fog múlni, annyi alkotmányosságot fog kapni ez az ország, amennyit magának kiharcol. „Akkora alkotmányosságot kapunk, amekkorát megérdemlünk” - mondta az alaptörvény elfogadása után az SZDSZ egykori elnöke, a Fidesz egykori képviselője. Politológusok szerint az alkotmány egyik fő problémája, hogy bebetonozza az állami hivatalok élére a Fidesz által jelölt vezetőket. 2014 után évekig helyén maradhat az Alkotmánybíróság, a Költségvetési Tanács vagy az Állami Számvevőszék vezetője, megnehezítve egy esetleges kormányváltás után az új kabinet munkáját. A legfőbb ügyészt csak kétharmados többséggel lehet megválasztani, így a jelenlegi, a Fidesz által a helyére ültetett ügyészégi vezető addig maradhat, amíg nem lesz újabb kormányzati kétharmad - vagy nem távozik saját elhatározásából. „Olyan ez az alkotmány, mint a Nemzeti Színház épülete. Semmi köze a modern színházépítészethez, eklektikus, dagályos, amelyet az építészszakma egyhangú tiltakozása ellenére, hatalmi szóval erőlDzurinda tárgyalna Mikuláš Dzurinda külügyminiszter tárgyalásokat kezdeményez magyar partnerével, Martonyi Jánossal az új magyar alkotmányról. A szlovák külügyminisztérium tudomásul vette, hogy Magyarország hétfőn új alkotmányt fogadott el. Dzurinda kifejtette: már egy hete telefonon beszélt Martonyi Jánossal, s felhívta a figyelmét arra, hogy az új alkotmány azon rendelkezései, amelyek a kisebbségek kollektív jogait, valamint Magyarország határon túli cselekvését érintik, vitathatók. Dzurinda szerint Szlovákiában szó sem lehet a kisebbségek kollektív jogairól, s a vonatkozó európai jogszabályok is csak egyéni jogokról szólnak. (MSz) Magyarország felelősséget visel sorsukért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, jogaik érvényesítését, közösségi önkormányzataik létrehozását, illetve a szülőföldön való boldogulásukat. Az új alaptörvény preambuluma ígéretet tesz arra, hogy „megőrizzük az elmúlt évszázad viharaiban részekre szakadt nemzetünk szellemi és lelki egységét”. Az alaptörvény nem tartalmazza a határon túli magyar állampolgárok szavazati jogát, viszont van benne egy utalás, mely szerint ezt sarkalatos törvény szabályozhatja. Erről feltehetően a következő hónapokban szavazásra bocsátandó kétharmados választási törvény dönt majd. Pénzügyi szigor Az új alkotmány szigorú szabályokhoz köti a költségvetés meghozatalát. A jogszabály kimondja: amíg az államadósság meghaladja a teljes hazai össztermék felét, az Országgyűlés csak olyan költségvetést fogadhat el, amely az államadósság teljes hazai össztermékhez viszonyított arányának csökkentését tartalmazza. Hasonlóképpen a központi költségvetés végrehajtása során nem vehető fel olyan kölcsön, amely az államadósság növekedését eredményezné. Ezektől a szabályoktól „csak különleges jogrend idején, az azt kiváltó körülmények okozta következmények enyhítéséhez szükséges mértékben vagy a nemzetgazdaság tartós és jelentős visszaesése esetén, a nemzetgazdasági egyensúly helyre- állításához szükséges mértékben lehet eltérni”. Uj elem az is, hogy az államfő feloszlathatja a parlamentet, ha az adott évre vonatkozó központi költségvetést március 31-éig nem fogadja el. (MSz, MTI) tettek át. Ám ettől még lehetne benne jó színházat játszani, ha van jó színész, jó darab és jó rendező” - mondta Sólyom László egykori államfő egy napokban adott interjúban. A volt államfő ugyanakkor „nevetséges próbálkozásoknak” minősítette azokat a kritikákat, amelyek szerint az új alaptörvény a homoszexuálisok jogait korlátozza és az abortusz tilalmának ágyaz meg. Hozzátette: az efféle mondvacsinált ügyeken túl valódi bajok is vannak az új alkotmánnyal, amelyek annak mérlegét „menthetetlenül negatívra fordítják”. Ilyen súlyos visszalépésnek látja az Alkotmánybíróság hatáskörének korlátozását, mely Sólyom szerint „tettre váltotta a politikában pártfüggetlenül meglévő, a politikát a jog fölé helyező felfogást”. (MSz)
