Új Szó, 2011. április (64. évfolyam, 76-99. szám)
2011-04-18 / 90. szám, hétfő
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. ÁPRILIS 18. Kultúra Ma ünnepli nyolcvanadik születésnapját Mács József Száz évünk hiteles krónikása Talán nem véletlen, hogy az első hús-vér szlovákiai magyar író, akivel találkoztam, Mács József volt. Az időpont valamikor a nyolcvanas évek eleje, helyszín a várgedei alapiskola. JUHÁSZ DÓSA JÁNOS Mács A vesztes című, akkoriban megjelent kisregényét dedikálta, s még élénken emlékszem arra, hogy a kisregényt, amely a szerző gyerekkori élményeiből merít, előzetesen el is olvastam. Mács József ereje teljében ma ünnepli 80. születésnapját. Ez utóbbi mondat nem diplomatikus megjegyzés, több annál. Mács ugyanis az ominózus várgedei találkozás óta szinte semmit sem változott. Ma is aktív, írja a regényeit, nem rejti véka alá véleményét ügyesbajos dolgainkról, s alig van olyan rendezvény, ahol ne találkoznánk vele. Bár évtizedek óta Pozsonyban él, havi rendszerességgel felbukkan szülőföldjén is, ahová nem hazajár, hisz otthon van. Újságirói pályája során Csehszlovákia összes zegzugát bejárta, s a gömöri és a csallóközi magyarok élete mellett nem hagyta hidegen a szu- détanémet vidékekre deportált magyarok élete sem, s pörös száját bizony nem fogta be egy percre sem, bár voltak időszakok, amikor csak az íróasztalfióknak írhatott, mert kommunista elvtársai nem tűrték a keményebb kritikát. De lapozzuk fel nagy vonalakban Mács József életrajzát is, hiszen egy ilyen születésnapi köszöntőnél azt is illik. Bátka, Szívós-szög, 1931 - az első jelentős dátum az ünnepelt életében. Szülőfalujában végzi az elemi iskolát is, innen Rimaszombatba kerül az Egyesült Protestáns Gimnáziumba. Mire itt végezhetne, közbeszól a második világégés és a benesi dekrétumok; magyarul csak a hatáMa is aktív, írja a regényeit, nem rejti véka alá véleményét ügyes-bajos dolgainkról... (Somogyi Tibor felvétele) ron át-átszökve Sárospatakon és Miskolcon tanulhat. A tanári diplomát már Pozsonyban veheti át 1955-ben. Időközben új- ságíróskodik, az Új Szónál kap állást, de már az 1956-os magyar „ellenforradalomról” megvan a maga véleménye, így egy ideológiailag kevésbé fontos orgánumnál, az- Új Ifjúságnál kap bizonyítási lehetőséget. 1960-ban kerül a Héthez, s először kulturális mellékletét, a Fórumot szerkeszti, annak 1970-es betiltásáig. Később, a Magasság és mélység című regényéért, amelyet a Haraszti Mészáros Erzsébet főszerkesztette Nő kezd közölni, őt magát is évekre elhallgattatják. A regény egy hithű, kommunista lány életét idézi meg, aki pártfőiskolai előadóként hajadon szül egy gyereket, de miután elvtársai megalázzák és kiközösítik, egy pap segíti ki s fogadja be. Mács megtörtént esetet mesél el, s ezzel megbocsáthatatlan bűnt követ el a rendszerrel szemben. Irodalmi pályája viszont már jóval korábban indul, előbb a rövidebb műfajokat részesíti előnyben, humoros karcolatokat, szatirikus rajzokat, adomaszerű történeteket közöl mintegy felvizezve a sokkal súlyosabb riportjait, de idővel áttér a hosszabb elbeszélésekre. 1961-ben jelenik meg A kamasz című kisregénye, amely önéletrajzi elemeket tartalmaz. Ennek párjaként is felfogható a 20 évvel később napvilágot látott A vesztes, amely két kisregényt ötvöz egybe. Az 1968-as év szlovákiai magyar irodalmi szenzációja az Adósságtörlesztés című regénye, amely két év várakozás után jelenhet meg, s amely az addig teljesen tabutémának számító csehországi kitelepítéseket örökíti meg Szekeres Bálint sorsán keresztül. A szülőföldhöz és a hagyományokhoz való ragaszkodás a témája későbbi regényeinek is, amelyek önállóan is egységes egészek, Szeberényi Zoltán szerint mégis akár trilógiaként is kezelhetőek. A Kétszer harangoztak és a Szélfúvásban is a kiszolgáltatottság, a hontalanság kérdésével foglalkozik, Szekeres mellé pedig Cséplő Hermin és Hargitai Gergő is felsorakozik. Már a nagyepika és a lélektani regény jeleit mutatja az 1987-ben megjelent Temetőkapu című regénye, amelynek hőse, Márton Boris- ka mellett immár a gömöri táj is, ahová Mács, ha nem is fizikailag, de virtuálisan végleg hazaköltözik. Máig . legnagyobb szabású vállalkozása az Öröködbe, Uram című tetralógiája, amely a szlovákiai magyar irodalom egyik legnagyobb és legjelentősebb vállalkozása. A dokumentarista regény közel egy évszázadot ölel fel a gömöri magyarság életéből, s ezzel Mács nemcsak apjának, őseinek, hanem az itt élő, több történelmi kataklizmát elszenvedő gömöri magyarságnak is hiteles emléket állít. A több mint 650 oldalas mű, amelyet a budapesti Püski Kiadó jelentetett meg egy kötetben, településtörténet és szociográfia, elégikus vallomás, történelmi olvasókönyv, anekdota-gyűjtemény, memoár és vallomás is egyben. Mács József ezzel a monumentális munkájával persze nem tette le a tollat, azóta két új regénye (Trianon harangjai, Bolondok hajóján) is megjelent. Mint írtam, Mács Józseffel először Várgedében találkoztam, azóta kikophatatlan az életemből. Ő volt eddig az egyetlen szlovákiai magyar tollforgató, aki odahaza is felkeresett, hogy átnyújtsa akkor megjelent regényét, de nála is nem egyszer találkoztunk, s én órákig csak hallgattam őt. Mintha csak egy történelemkönyvet nyitottam volna ki, amelyet azóta is gyakortafellapozok. XVII. Gyurcsó István Emléknap A múlt öröksége NAGY ERIKA Garamkövesd. A XVII. Gyurcsó István Emléknap első részét Keszegh Ágnes alpolgármester, a rendezvény szervezője nyitotta meg, majd átadta a teret a szavalóversenynek. A versenyzők, szám szerint huszonkilencen, többek között Dénes György, Koncsol László, Tóth Elemér, Bettes István, Gál Sándor, Tóth László, Barak László, Csontos Vilmos, Kulcsár Ferenc, Tőzsér Árpád, Gyurcsó István, Márai Sándor, Hodossy Gyula és Juhász Katalin verseivel léptek a porondra. A bírálóbizottságot ebben az évben a Szlovákiai Magyar írók Társasága (SZMÍT) biztosította. Elnöke Hizsnyai Zoltán József Attila-díjas költő volt. Az SZMÍT égisze alatt létrejött Fiatal írók Körének ifjú tehetsége, Hajtman Kornél is kivette részét a végső eredmény megszületésében. A nógrádkövesdi iskola két díjat vitt el a legkisebbek kategóriájában, a felső tagozatosok közül első helyen végzett a Párkányban tanuló Pathó Gyöngyvér, a második díjat az esztergomi ferences gimnázium diákja, Fodor Martin kapta, a párkányi gimnázium tanulója, Strbík Laura a muzslai Lakatos Lindával osztotta meg a harmadik díjat. A legnagyobb diákok kategóriájában a párkányi gimnázium két tanulója is remekelt, Gar- denö Klaudia az élen végzett, második helyezett pedig Barna Gergely lett. A képzeletbeli dobogó harmadik fokára pedig az esztergomi ferences gimnázium diákja, Dömötör Barnabás állhatott. Az emléknap második részében M. Csepécz Szilvia vezetésével Hodossy Gyula költészetével ismerkedhettek meg a jelenlévők. A falu központjában álló Gyurcsó-szobornál Hodossy Gyula az SZMÍT elnökeként arról beszélt, hogy: „Immár XVII. alkalommal jöttünk itt össze, hogy emlékezzünk Gyurcsó István költőre, Hubík István szerkesztőre, műfordítóra, hogy beszélgessünk a versekről, hogy verseket hallgassunk szép, okos és ügyes gyermekek tolmácsolásában, hogy találkozzunk, eszmét cseréljünk irodalmi és emberi értékek sűrűjében, hogy közösséget építsünk. Itt, ezen a helyen emlékezünk meg Keszegh Pálról, Pali barátunkról, aki hosszú éveken át volt lelke e rendezvénysorozatnak. Nem felejtjük az ő hitét, lelkesedését, a költészet iránti szerelmét, mint ahogy nem felejthetjük el Sliva Judit polgármester asszonyt sem. Ha az előbb azt mondtam, Pali volt a lelke e napoknak, akkor Juditka volt a motorja és kormányosa.” A koszorúzás után az ünnepség résztvevői Hubík István emléktáblájánál tisztelegtek, majd a helyi temetőben elhelyezték a kegyelet virágait Gyurcsó István, Sliva Judit és Keszegh Pál sírjánál. Pál Adrienn közönségdíja Magyar sikerrel zárult szombat este a linzi Crossing Europe filmfesztivál: Kocsis Ágnes Pál Adrienn című, már Cannes- ban is elismert filmje a seregszemle közönségdíját nyerte el. A 2004-ben életre hívott fesztivál ma Ausztria egyik legfontosabb filmes eseménye. A felső-ausztriai város mozijaiban április 12. és 17. között összesen 160 rövid- és nagyjátékfilm volt látható. A Pál Adrienn az első magyar alkotás, amely díjat nyert a rangos eseményen. Az elismerést Kocsis Ágnes személyesen vette át a szombat esti díjkiosztón. A 2010-es cannes-i világpremiert követően Kocsis Ágnes filmje számos nemzetközi elismerésben részesült. A Pál Adriennt hamarosan országszerte műsorra tűzik az osztrák mozik. (MTI) Kiállítással mutatkozik be az új szlovákiai magyar építészgeneráció - a Fiatal Építészek Fóruma - a Magyar Köztársaság Kulturális Intézetében egymás munkájába Betekintés TÁRLATAJÁNLÓ Pozsony. A Fiatal Építészek Fórumának (FÉF) kiállítása, vagyis huszonhárom fiatal építész egy-egy bemutatkozó tablója látható a hónap végéig a Magyar Intézetben. Ahogy Szabó Krisztián műépítész, a kiállítás kurátora elmondta, a Fiatal Építészek Fórumával - melynek ötletgazdája, mentora Istenes József műépítész - szeretnének egy állandó jelleggel megújulni és bővülni tudó, aktív építészközösséget létrehozni, mely közös erővel közös célokért tud majd küzdeni, és alkalomadtán nézeteinek hangot is adni. „Fontos számunkra egy konkrét nyelv használata, mely gördülékenyebbé teszi a társaságon belüli kommunikációt, s mivel a leghatékonyabb kifejezőeszköz az anyanyelv, ezért a magyar nyelvet választottuk. Nem titkolt szándékunk továbbá a szlovákiai magyar kultúra és a magyar nyelv szabad gyakorlásának propagálása, a többi kultúra tiszteletben tartása mellett” - fejtette ki Szabó Krisztián. Ennek első konkrét formájaként valósult meg e mostani, kétnyelvűén szerkesztett kiállítás. „Bemutatkozó céllal jött létre magunk és a külvilág felé egyaránt, hogy betekintést nyerjünk általa egymás munkájába, gondolkodásába. Fontos volt az anyag áttekinthetősége és a jó olvashatósága, ezért minden kiállító előre meghatározott szerkesztésű tablón mutathatta be munkásságát. Az egységes tablókra az alapvető szakmai életrajzi adatok, egy önarckép, a tervezési eszközöket bemutató rövid szöveges rész, valamint három egymás alá rendezett sorban a munkák kerültek”-jellemezte a kiállított anyagot a műépítész kurátor. A megnyitót kerekasztal-be- szélgetéssel kötötték össze. Ezen Istenes József műépítész a FÉF megalakulásának körülményeit fejtette ki, Ján Bahna műépítész, a Szlovák Építészeti Társaság (SAS) nevében üdvözölte a FÉF megalakulásátés az első kiállítást. A beszélgetésen részt vett két budapesti vendégelőadó, Szemery Samu és Kádár Bálint műépítészek, akik a Kortárs Építészeti Központot (KÉK) képviselték. A kiállítást a tervek szerint az idén Besztercebányán, Kassán, Miskolcon és Budapesten is megtekinthetik majd. (tébé) A kiállítás megnyitóját kerekasztal-beszélgetéssel kötötték egybe (Peter Procházka felvétele)
