Új Szó, 2011. április (64. évfolyam, 76-99. szám)

2011-04-16 / 89. szám, szombat

q HAOyA>l|?Vt IClfl>A" 'J*-HÍRVIVŐ A MAGYAR KOALÍCIÓ PÁRTJÁNAK KÖZLÖNYE 2011. ÁPRILIS Ami a szórványközösségeket életben tarthatja A helyhatósági választások eredményeire építeni Vágsellyei járás Vágsellyén a Fekete János Magyar Házban került sor a járási tisztújító konfe­renciára, amelyen a napi­rend jóváhagyása után Baranyay Alajos járási el­nök értékelte a két köz­gyűlés közti időszakot. Kiemelten foglalkozott a parlamenti választások­kal, a választási kam­pánnyal, amelyről el­mondta, annak ellenére, hogy a jelöltek és a járási elnökség mindent megtett a siker érdekében, a várt eredmény elmaradt, bár a járás három községe, Zsigárd, Pered és Deáki azon kevesek közé tarto­zott, ahol az MKP győzni tudott. A lesújtó ered­ménytudatában készültek helyi szervezeteink az ön- kormányzati választások­ra. Mint az elnök hangsú­lyozta: „tudatában vol­tunk annak, hogy a vá­lasztások eredménye nagyban befolyásolja az MKP további sorsát.,, Az eredmény nem maradt el, országos szinten az MKP megválasztott polgármes­terek számát tekintve a pártok között a negye­dik helyen végzett, járá­sunkban pedig olyan helyzet állt elő, hogy öt polgármester-jelölt közül mind az öt elnyerte a vá­lasztók bizalmát, a siker tehát száz százalékos. A képviselőjelöltek tekin­tetében hatvannégy szá­zalékot értünk el járási szinten, a 67 jelöltből 47 szerzett mandátumot. A siker titkát a megfelelő jelöltek kiválasztásában, valamint a választókkal való személyes kapcsola­tokban látja az elnök, aki állítja: a jövőt illetően a helyhatósági választá­sok eredményére kell épí­teni. A választókkal kiala­kított jó kapcsolatot az Fontos az Nagykürtösi járás Március végén került sor a Magyar Koalíció Pártja Nagykürtösi járási Konferen­ciájára. A tisztújító tanács­kozáson a küldöttek elsöprő többséggel - 54 leadott sza­vazatból 52 támogató - újra megtisztelték bizalmukkal az eddigi járási elnököt, Balík Lászlót. Tőle kérdez­tük: • Hogyan értékeli a járá­si konferencia lefolyását?- Régiónkban az MKP já­rási konferenciáinak törté­netében hosszú évek után az idei volt az első olyan ta­nácskozás, amely nyugodt légkörben, pengeváltások, személyeskedések nélkül, egész választási időszak­ban fenn kell tartani, hogy a következő választáso­kon is sikeresek lehes­sünk. A beszámolót követő­en került sor a választá­sokra. A küldöttek meg­erősítették tisztségében a járási elnököt, Bara­nyay Alajost, és megvá­lasztották a 15 tagú el­nökséget, ügyelve arra, hogy minden helyi szer­vezetnek legyen ott kép­viselője A vitában Berényi Jó­zsef a párt országos célja­iról, Biró Ágnes az orszá­gos tanács, Bottka Ferenc a megyei képviselők, Jancsó István a kerületi ta­nács munkájáról tartott beszámolót. Valamennyi felszólaló kiemelte a nép- számlálás fontosságát is a felvidéki magyarság szempontjából. Jancsó István kritikusan szólt ar­ról, hogy a Sellyéi járást a pártban nem kezelik kellő figyelemmel, sok esetben a járások értéke­lésénél is megfeledkeznek róla, és szorgalmazta, hogy a továbbiakban sú­lyának és eredményeinek megfelelően legyen kép­viselve az országos szer­vekben. Az eredmények között a már említetteken kívül a megyei választá­sokat emelte ki, ahol négy jelöltből három sikeres lett. Az újraválasztott elnök székfoglalójában hangsú­lyozta az MKP szerepé­nek fontosságát a felvidé­ki magyarság érdekképvi­seletében. Szorgalmazta, hogy véleményünket az ország problémáiról mar­kánsabban jelenítsük meg, noha tudatában van, hogy a parlamenten kívü­li pártnak nehéz „meg­mutatkozni,, a médiák­ban.-szab­rugalmasan zajlott le. Kö­szönhető ez többek közt a küldöttek fegyelmezettségé­nek, a megválasztott mun­kabizottságok igyekezeté­nek, precizitásának, és nem utolsó sorban annak is, hogy igyekeztünk alaposan, kö­rültekintően előkészíteni a tanácskozást. Remélem, hogy ez jó hatással lesz a szervezeti élet fellendülésé­re, mert amikor helyi veze­tőink korábban gyakran lát­ták és tapasztalták, hogy a járási elnökségben széthú­zás, viszálykodások vannak, ez akaratlanul is bénítólag hatott aktivitásukra. • A nyugodt, alkotó han­gulat mivel hatalmazta fel az elnököt, a járási elnöksé­Nyitrai járás A Magyar Koalíció Pártja he­lyi szervezeteinek évzáró taggyűlései és az azokat kö­vető tisztújító járási konfe­rencia tapasztalata is az, hogy az emberek az általá­nos fásultság ellenére is ér­deklődnek a társadalmi és politikai események iránt és ezt a pártot tartják a felvidéki magyarság egyedüli legitim politikai képviseletének. Te­lepülési szinten több szerve­zet tagsága bővült, és ami biztató, fiatalok is kérték fel­vételüket a helyi szerveze­tekbe, mint Kalászon, Nagycétényben vágyZsérén. Korábban voltak helyi szer­vezetek, amelyek működése akadozott, de azokat is sike­rült újraszervezni, aktivizálni a járási konferencia előtt. A szórványlétből adódóan számunkra minden magyar­ságot érintő téma - a napi politikai kérdések, az oktatá­si és kulturális helyzet, az Lévai járás A tavalyi sikeres önkormány­zati választások egyik nagy tanulsága szerintem az, hogy az MKP munkáját elsősorban a kisközösségekre kell építe­nie, s nemcsak települési kö­zösségi szinten, hanem az azokon belül működő, kü­lönböző érdekvédelmi cso­portok szintjén is. Ez vonat­kozik a járási szervekre, de helyi szervezeteink vezetősé­geire is: rendkívül nagy hang­súlyt kell fektetnünk erre a munkamódszerre, mert sze­rintem ezeken az apró cso­portokon keresztül érhető el az, hogy végül minden em­berhez, polgárhoz eljussunk. Márpedig nekünk mindenki­re szükségünk van. Elnökként ezt több szin­ten szeretném megvalósíta­ni: az összes MKP helyi szervezet személyes meglá­togatása, a megválasztott MKP-s polgármesterek, kép­viselők megkeresése, egyhá­get? Röviden fogalmazva: hogyan tovább?- Nem vagyok a nagy sza­vak és ígérgetések embere, azt tudom csak mondani, amit beszámolómban is hangsúlyoztam, hogy véget kell vetni azoknak a negatív folyamatoknak, amelyek az elmúlt időszakban fékezték a járási elnökség munkáját és az aktív a szervezeti éle­tet. Az új járási elnökségre vár, hogy kidolgozza a helyi szervezetekkel való kapcso­lattartás új és hatékony for­máit. Jussunk végre el oda, hogy szervezeteink és tagja­ink, tisztelet a kivételnek, ne csak papíron és formálisan létezzenek, hanem - főleg a fiatalabb nemzedék sorai­egyházpolitika helyzete - szorosan összefügg. A járási közgyűlés küldöttei rendsze­resen foglalkoznak ezekkel a megmaradásunkat befolyáso­ló kérdésekkel, hisz naponta szembesülnek a szórványlét hátrányaival. A konferencia fő témája ennek megfelelően a megoldáskeresés volt, a megfogalmazott javaslatok egy része túlmutat Zoboralja lehetőségein. A küldöttek pozitívan fogadták a MÁÉRT Szórvány szakbizottsága stratégiatervezetét, mert ez idáig a szórványok helyzetét az önszerveződés jellemez­te, a szórványközösségek többnyire egymástól függet­lenül láttak hozzá identitás­őrző programjaik kidolgozá­sához. A szórványstratégia- tervezet különböző területe­ken induló és különböző irá­nyú kezdeményezések és cselekvések közötti koordi­nációt, szakmai tanácsadást, szorosabb együttműködést feltételez. Ebben a munká­zi elöljárók megszólítása,- állandó kapcsolattartás a ci­vil szervezetekkel (Csema- dok, SZaKC, SZMSZSZS, SZMPSZ, Rákóczi Szövet­ség), illetve a további regio­nális szintű szervezetekkel. Nem feledkezhetünk azon­ban el az „MKP-n kívüli", független magyar polgár- mesterekről sem. Sőt! A Lé­vai járás bizonyos régiói­ban, településein, ahol a magyarok jelentős számbeli kisebbségben élnek ez azt is jelenti, hogy a szlovák nem­zetiségű polgármesterekkel is fel kell venni a kapcsola­tot. Az elsődleges cél termé­szetesen az, hogy tartsuk a lelket és a hitet a mellettünk álló, velünk szimpatizáló emberekben. Egyszersmind arról is tanúságot kell ten­nünk, hogy az MKP tovább­ra is életképes és nagyon fontos tényezője közössé­günk és az egész régió ér­dekképviseletének. Az előző felsorolásból tű­ből - a helyi közügyek iránt érdeklődő új tagokkal bő­vülve, valóban megújulva és megerősödve eredmé­nyesen működjenek. Nagy valószínűséggel az előttünk álló egy-két évben nem lesznek választások kis ha­zánkban, ezt a „nyugalmi,, időszakot kell kihasználni a helyi szervezetek dinamizá­lására. Tény, hogy tagsá­gunk hideg zuhanyként élte meg a tavalyi parlamenti vá­lasztások eredményét. Rész­ben e miatt, részben a Most- Híd megjelenése miatt so­kan kedvüket vesztették, el­bizonytalanodtak, rosszabb esetben elhagyták pártun­kat. Nekünk azonban azok­ra kell építenünk, akik má­ban Zoboralja korábbi ta­pasztalataira támaszkodva tud részt vállalni, ami nem­csak a régiót segítheti, hanem erősítheti a más szórvány­sorsban élő közösségeket is. A szórványban az intéz­ményrendszereken (elsősor­ban az iskolákon) túl az identitásőrző programokra lehet támaszkodni. Zobor- alján több, a magyarságtu­datot erősítő közösségi prog­ramot szervezünk az itt mű­ködő szervezetekkel közö­sen. Ilyen esemény például az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója, melynek szervezéséből a Magyar Koalíció Pártja is rendszeresen kiveszi a ré­szét. A márciusi ünnepségek régiónkban évtizedek óta összefonódtak gróf Ester­házy János születésének, il­letve halálának évfordulós megemlékezéseivel, a zoboralji magyarság rend­szeresen lerója tiszteletét a nyitraújlaki Esterházy sírkert­datosan kihagytam az ifjúsá­gi csoporttal való szoros kapcsolattartást, hiszen ez kiemelt célként kell, hogy szerepeljen. Mi segíthetünk az ő aktív működésükben, ők pedig rendkívül sokat ad­hatnak nekünk rendezvény- szervezés, kampányolás, új tagok bevonása, a fiatalság megszólítása terén. Azt már talán hangsúlyozni sem kell, hogy a velük való együttműködés természetes igénye is a pártnak - mint minden más szervezetnek is -, hiszen a stafétabotot egy idő után minden közösség­ben az „utánunk követke­ző" nemzedéknek kell átad­ni. Helyi jellegű probléma­ként említem, hogy a vázolt célok elérésének egyértel­mű követelménye a járási iroda fenntartása, illetve — a pénzhiány ellenére — a járási titkár munkakörülmé­nyeinek biztosítása. Az el­múlt időszakban ugyanis a radtak, akik hiszik, hogy a szlovákiai magyarság ér­dekképviseletét egyedül a Magyar Koalíció Pártja ké­pes maradéktalanul felvál­lalni. • Hogyan foglalná össze az előttünk álló hetek, hó­napok legfontosabb felada­tait?- A legfontosabb felada­tunk most aktívan bekap­csolódni a május 21-i nép- számlálás előkészítésébe és koordinálásába. Ezzel egyi- dőben - amint már utaltam rá - az új járási elnökségre vár a helyi szervezetekkel való kapcsolattartás új, ha­tékony és differenciált for­máinak megkeresése. Szük­séges kidolgozni passzív ben felállított jelképes ke­reszt előtt. Idén, Esterházy János születésének 110. év­fordulóján a zoboralji ma­gyar közösséggel ünnepelt számos közéleti személyi­ség, köztük az Esterházy család leszármazottai, roko­nai is. A kerek évfordulón a nyitraújlaki templomban ün­nepi szentmise keretében emléktábla szentelésére is sor került. Az Esterházy csa­ládnak szentelt emlékmisét Ďurčo Zoltán, a Nyitrai Egy­házmegye püspöki helynöke celebrálta. Az ilyen és ehhez hasonló közösségformáló rendezvények, az MKP tag­gyűléseken folytatott eszme­cserék, a találkozások a napi problémákkal küzdő embe­rekkel abban a hitben erősí­tik tagságunkat, hogy olyan pártot kell építenünk, amely támaszt nyújt kisebbségi lét­ből eredő problémáink meg­oldásához. LADÁNYI LAJOS felvázolt munkaformát ép­pen a járási titkár biztosítot­ta, aki a helyi szervezetek bizalmát, s ez olyan tőke, amelyről nem szabad le­mondanunk. Az is szándékomban áll új járási elnökként, hogy éven­te regionális találkozókat szervezünk tagságunk és szimpatizánsaink számára. Egyrészt az információáram­lás miatt, amely igencsak akadozik a magyar sajtó ért­hetetlen érdektelensége mi­att, másrészt: így kielégíthet­jük a polgárok azon jogos el­várását, hogy ne csak a vá­lasztások előtt találkozzunk, ne csak a kampányidőszak­ban legyenek számunkra fontosak! És végül - de nem utolsó sorban - a jövőben erőteljesebben kell kihasz­nálni a kihelyezett elnökségi ülések lehetőségét, ezzel is erősítve a helyi közösséget, polgármestert, képviselőket. LŐRINCZ TAMÁS szervezeteink újjáalakításá­nak, illetve újraindításának koncepcióját és ütemtervét. Remélem, hogy az összeté­telében megváltozott, meg­fiatalodott elnökségünk eredményesen megbirkózik azokkal a feladatokkal, amelyek a szervezeti élet fellendítése és a pártépítés javítása terén várnak ránk. Hiszen minden építmény stabilitása az alapokon mú­lik, éppen azért arra kívá­nunk törekedni, hogy alap­jaiban erősítsük meg helyi szervezeteinket, hogy a tele­pülések köztudatában az eddiginél érezhetőbben, erőteljesebben és vélemény- formáló erőként legyenek jelen. (B. Gy.) A kisközösségekre kell építeni munkánkat alapszervezetek hatékony együttműködése

Next

/
Oldalképek
Tartalom