Új Szó, 2011. április (64. évfolyam, 76-99. szám)

2011-04-14 / 87. szám, csütörtök

10 Iskola utca ÚJ SZÓ 2011. ÁPRILIS 14. www.ujszo.com Felhívás A Diószegi Petőfi Sándor MTNY AI és Óvoda igazga­tósága tisztelettel meghív­ja az iskola volt pedagógu­sait, tanítványait a magyar nyelvű oktatás újraindítá­sának 60. évfordulója al­kalmából rendezendő, ki­állítással egybekötött ün­nepi műsorra és az azt kö­vető találkozóra, melyre 2011. május 6-án 16.30 órai kezdettel kerül sor az Inovatech épületében .és a Diószegi Főiskola éttermé­ben a Richter utcán. Rész­vételi szándékukat jelez­zék április 20-ig az iskola elérhetőségein: tel. 031- 784 2612, 0918-816-518, e-mail: riaditel@zsspsladk ovicovo.edu.sk. SZMPSZ-közlemény Magyarországi továbbképzés A Magyar Köztársaság Nem­zeti Erőforrás Minisztériumá­nak Külhoni Magyarok Osztá­lya a Balassi Intézet közre­működésével a szomszédos ál­lamokban élő magyarokról szó­ló 2001. évi LXII. törvény 11. §- a értelmében 2010. év nyarára magyarországi elismert és akk­reditált továbbképzéseken való részvételre biztosít lehetőséget határon túli magyar pedagógu­sok számára. A pályázatokat kizárólag a Szlovákiai Magyar Pedagógu­sok Szövetsége adatlapján le­het benyújtani (letölthető a www.szmpsz.sk címről); a több képzésre történő jelent­kezés külön-külön jelentkezési lapon történik. A kitöltött és aláírt jelentkezési lapot kizáró­lag postai úton fogadjuk el, A jelentkezés benyújtásának határideje 2011. május 10. A jelentkezési lapokat pon­tosan kitöltve és aláírva az SZMPSZ címére postai úton el­juttatni: SZMPSZ P.O.BOX 49., 945 01 Komárno. Az érdeklődőknek további információt Jókai Tibor, az SZMPSZ irodavezetője nyújt az alábbi elérhetőségeken: Tel.: 035/771 3572, e-mail: szmpsz@ szmpsz.sk. A továbbképzések teljes ki­írása, jelentkezési lapok és to­vábbi részletek az SZMPSZ honlapjáról (www.szmpsz.sk) letölthetők. írjatok az Iskola Utcába! Továbbra is szívesen vár­juk diákok, tanárok be­számolóit iskolájuk ese­ményeiről, eredményei­ről, valamint a tehetséges diákokat bemutató íráso­kat az iskolautca@uj- szo.com vagy a redak- cia@ujszo.com e-mail- címre. Kérjük, hogy a fotó­kat jpg formátumban, kü­lön csatolják a külde­ményhez, ne a Word do­kumentum részeként. Az országos pedagógustalálkozó az iskola mint szervezet működésének és fejlesztésének problémáját járta körül ÁDÁMZ1TA A találkozó középpontjában a Hatékony szervezet - ered­ményes iskola gondolat köré építkező közoktatási konferen­cia állt, mely az iskola mint szervezet működésének és fej­lesztésének problémáját járta körül. Neves magyarországi és hazai szakemberek segítségé­vel arra kereste a választ, me­lyek a hatékonyság indikátorai, amelyek mentén eredménye­sebbé tehetjük iskoláinkat. Az előadások nagy ívet vá­zoltak fel, mert a 2009-es PISA- elemzésen indulva a tanuló­szervezetté váláson keresztül jutottak el a 21. század iskolá­jáig. A konferencia tartalmi megálmodói abból az alapál­lásból közelítették meg a té­mát, hogy a 2010 decemberé­ben megjelent PISA-elemzés milyen változásokat sürgethet a hazai oktatási szakemberek­nek a közoktatás rendszerének és az intézménynek a szintjén. A PISA az az etalon, amelyhez bő tíz éve méri és igazítja ma­gát a világ modern közoktatá­sa. Ezek az elemzések egyben az eredményesség mércéi, másrészt az intézménynek mint szervezetnek a hatékony működéséről is szólnak. A világ fejlett gazdasági ál­lamai számára fontos a jól kép­zett és a megszerzett tudást al­kalmazni tudó, az egy életen át tanulni akaró intelligens szer­vezet és munkavállaló. Nem elég azonban az ismeret, ha hi­ányoznak az ismeretet alkotó- an és tudatosan felhasználó képességek, a tanuláshoz, a munkához való hozzáállás. Az iskola feladata, hogy ezeket a kompetenciákat is fejlessze. Radó Péter oktatáspolitikai elemző a PISA 2003-2009 kö­zötti eredményeit vázolta fel, az indikátorok, a számok és a mögöttes üzenetek nemzetközi összehasonlítására tett kísérle­tet. Diagrammok sokasága bi­zonyította, az olvasás-szöveg­értés eredményei alapján a nemzetközi mérésben részt ve­vő észak-európai országok ta­nulói az EU-s átlag fölött telje­sítettek, a közép-európai or­szágok iskolái az átlag alatt, míg Dél-Európa leszakadóban van. 2000 óta Lengyelország esetében nagy javulás történt. Félelmetes azonban a funkcio­nális analfabéták, a kudarcot vallók kiemelkedően magas aránya. Mitől teljesít jól egy is­kola? - tette fel a kérdést az előadó. A válasz: az iskolai au­tonómia, a magas teljesítmény, a kezdő szakasz megerősítése, a méltányosság erősítése, a sze­lekció visszaszorítása, a közok­tatás szintjén minden tanuló el­A Felvidéki Magyar Pedagógus Díjat László Béla kapta juttatása saját értelmi képessé­gének optimális szintjére. Éva Jamrichová, a pozsonyi Nemzetközi Certifikált Mérések Intézetének tudományos mun­katársa a hazai PISA-mérések történetét, az EU életen át tartó tanulási koncepcióját vázolta fel. A hazai gyenge szövegértési teljesítmény mögött a követke­ző motivációs feladatok állnak: minden gyermeket minél előbb be kell óvodázni, a közoktatás­ban benn lévő tanulókat moti­válni kell a művelődés irányá­ba. Lényegesnek ítélte a peda­gógusok folyamatos tovább­képzését. Az iskola és a pedagó­gus feladata: az iskola céljainak meghatározása, a szervezeti és az egyéni ambíció támogatása, valamint a tanulókkal való eredményes foglalkozás. Az is­kolák figyelmébe ajánlotta a kü­lönböző EU-s operációs prog­ramokban, pilóta stúdiumok­ban való részvételt és bekapcso­lódást, a csapatban való gon­dolkodást, alkotást. Mindkét előadó felvázolta a PISA 2010 decemberében meg­jelent elemzései alapján a mé­rés eredményét, a kialakult helyzetet, a kiindulópontot, és válaszokat kerestek arra, a rendszer és az intézmény szint­jén hogyan lehet előidézni a változásokat. Körüljárták az 1999-ben elindított, sikeres lengyel közoktatási reformot, amelynek eredményeként a lengyelek felzárkóztak az észak-európai országokhoz. Setényi János az intézményi hatékonyság sikertényezőit bontotta ki. Előadása beveze­A pedagógustalálkozó szombat esti fergeteges ünnepi műsora után, amely a rozsnyói és dernői pedagógusokat, diákokat dicséri, kiosztásra kerül­tek a különböző díjak. A Felvidéki Magyar Peda­gógus Díjat László Béla professzor úr kapta, aki életével, munkájával pél­daképként szolgál a jelen és a jövő szlovákiai ma­gyar pedagógusainak. SZMPSZ Díjat vehetett át a tehetségek felkarolá­sáért és gondozásáért Bo- don Andrea (Kassa) és Pelle István (Bátorkeszi), pedagógus életpálya díjat Danis Tamás (Rima­szombat) és Fibi Sándor (Dunaszerdahely), kiváló módszertani, nevelési, szakmai eredményekért díjat Schiller Pál (Sajó- gömör) és Szalay Szilvia (Komárom), a szlovákiai magyar nyelvű oktatást támogató tevékenységért díjat Urbán Zsolt (Po­zsony), óvópedagógusi dí­jat Szakái Éva (Nádszeg). téseként leszögezte, hogy a ki­sebbségi oktatás jogvédelme jó, itt az ideje a továbblépés­nek, az intézményi fejleszté­seknek, ami az eredményes is­kola felé való elmozdulást je­lenti. Az eredményesség is­mérvei a kimenet, a hozzáadott érték és a tanuló tudása, visel­kedése. Ha a szlovák oktatás alulfinanszírozottsága ellenére jól teljesít, az a pedagógusok áldozatkész munkájának kö­szönhető. A szervezet haté­konyságával kapcsolatban ele­mezte annak sikertényezőit, melyek közül kiemelendő a tel­jesítményközpontúság, tanu­lásközpontú iskolavezetés, egyetértő és összetartó nevelő- testület, az oktatási tartalmak, tanulási lehetőségek minősége, az iskola légköre, az iskola ér­Hatékonyság és eredményesség A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a Rozsnyói Területi Vá­lasztmány és Rozsnyó vá­ros önkormányzata 2011. április 2-3-án tizenhetedik alkalommal szervezte meg a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Országos Találkozóját. Hazai magyar pedagógusok a rozsnyói Városháza dísztermében (Fotók: SZMPSZ tékelési képessége, a szülők bevonása, a tantermi légkör, a tudatos pedagógia. Barlai Róbertné a szervezeti működés érzékeny pontjaként többek között a közös és dekla­rált értékeket emelte ki. A veze­tő legfontosabb feladata a ve­zetés körbejárása, a mindenki­re való figyelés. Szerinte a szervezetet a következő di­menziókkal lehet leírni: straté­gia, struktúra, rendszerek, stí­lus, munkatársak, szervezeti képességek, közös értékek. A konferencia négy szekció­ban bontotta le a plenáris elő­adások üzeneteit. Az egyik szekció a szervezetdiagnoszti­kával, két szekció a célképzéssel foglalkozott, a negyedik a stra­tégiaalkotással. Mind a négy szekcióban (Kállai Mária, Fe- renczné Teleky Éva, Várnai Zsu­zsa, Barlai Róbertné) neves elő­adók vetették fel a témát, me­lyet tréning és vita egészített ki. Vasárnap Halász Gábor egyetemi tanár (ELTE) előadá­sában a 21. század iskolájáról szólva hangsúlyozta, hogy a jogalkotástól el kell jutni a tu­datos szervezetfejlesztés irá­nyába. A 21. században a válla­latok tanulószervezetekké vál­nak, az iskoláknak is ezt kell tenniük. A tanulószervezet nem azonos a szervezet egyes tagjainak tanulásával. Annál több: maga a szervezet tanul, alkalmazkodik a kihívásokhoz. Az intelligens szervezetté válás korparancs, a gazdaság fogalmazza meg, ez adja meg a sikeres oktatási rendszerek eredményességének a titkát. Ez az iskolák önállóságában rejlik, abban, hogy az ilyen is­kola a visszajelzéseket fogad­ja, tudomásul veszi, ehhez iga­zítja munkáját. A PISA ered­ményeit vizsgálva a visszajel­zések alapján az eredmények ott jók, ahol hozzáértő „felü­gyelők” látogatják az iskolát, látogatásuk építő visszajelzé­sét az iskola beépíti minden­napi munkájába. Ám ez még mindig kevés a tanulószerve­zetté váláshoz. Szükséges a fejlesztéshez nélkülözhetetlen képesség és hajlandóság. Az előadó professzor rozs­nyói tapasztalatait összefoglal­va meggyőződéssel mondta, hogy a szlovákiai magyar isko­lák képesek intelligens szerve­zetté válni, mert van az isko­lákban energia, dinamizmus, kreativitás, a létező gyakorlati példákat megosztják egymás­sal, és képesek egymástól, egymással közösen tanulni, változni. A konferencia zárásaként A tanuló iskola címmel pódium­beszélgetés folyt gyakorló isko­lavezetők meghívásával arról, hazai viszonylatban mi kell ah­hoz, hogy iskoláink nyitottak és készek legyenek a változásra, a szervezeti tanulásra. Összegzésként a konferencia arra kereste a választ, hogyan tehetjük az iskolát mint szerve­zetet hatékonnyá, hogy a ben­ne folyó nevelő munka pozitív eredményeket hozzon. A vá­lasz az intelligens, tanulószer­vezetté válás igénylésében és akarásában van.

Next

/
Oldalképek
Tartalom